PRAE.HU: Az első kérdés talán kissé indiszkrétnek hat: valóban törtél már fel mailfiókot? Mi tagadás, néha nagy a kísértés...
 
Balaskó Ákos: Hmm... ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, mert nem emlékszem. De tényleg. Az biztos, hogy ismeretlenekét soha. Főleg, mert közösen használt gépről sokkal egyszerűbb. Lehetne.
 
PRAE.HU: Az indiszkrét kérdés után következzen egy elcsépelt: programozóként dolgozol és verseket írsz. Nincs nagyon távol ez a két terület egymástól? Úgy értem, kissé tudathasadásos állapotot idézhet elő, noha biztos vagyok benne, a kreativitás az informatikában sem hátrány. És hát – hogy csak két példát mondjak - az adyosszes.doc could not be opened-et vagy a Winchester végént még nem is említettem – ezek pusztán paródiák, vagy koncepciózus nálad a számítástechnika tematizálása az irodalomban?
 
Balaskó Ákos: Úgy gondolom, nem túl nagy a távolság. Illetve nem ilyen egyszerű a helyzet, ugyanis nem vagyok napi 8 órában programozó, a SZTAKI-ban ennél azért sokrétűbb feladatköröm van. Például meetingek, különböző projektekben vállalt dolgok specifikálása, implementációja (na, ez a programozás), cikkek írása, előadása konferenciákon, ilyesmik. Szóval a munka is elég kreatív, nemcsak az írás. Ugyanakkor nem csupán programozóként, hanem programtervező matematikusként végeztem, amit azért érdemes különválasztani, mert amíg az előző gyakorlatibb, az utóbbi az inkább elméleti részekre megy rá, elég mély matekkal. A matekkal pedig csaknem egy tőről fakadónak gondolom az írást. Vagyis inkább mondjuk úgy, hogy szeretek így gondolni rá. Az idővel már sokkal inkább bajban szoktam lenni, ha már tudathasadás, de minek annyit aludni?

Ezekre inkább paródiák, de azt hiszem, ha valamiben benne élsz, akkor az szükségszerűen szervezőelve is lesz annak, amit csinálsz. Vagyis nem nagyon kerülhetném ki. Szóval igen, ez már többször is eszembe jutott, hogy érdekes lenne, így geekként megmutatni, hogy a kockák is lehetnek érdekesek.:)

 
 
PRAE.HU: Kortárs szerzőket is előszeretettel travesztálsz (Pl. Partinagyszínmű). Vannak-e olyan szerzők, akik fontosak neked, klasszikusok és kortársak egyaránt, akiket szeretsz olvasni? (Nemcsak szépirodalomra gondolok.)
 
Balaskó Ákos: Itt elég csak egy felsorolás? Persze, sokan vannak, de a szépirodalmon túli szerzők a jellemzők. Szeretem pl. Malcolm Gladwell írásait, ami nem szépirodalom, de lenyűgöz az a kitartás, amivel utánajár az őt érdeklő dolgoknak. Egy időben a drogirodalmat olvastam, Burroughstól Hunter Thompsonon át Kubiszyn Viktorig. Kortárs lírát tekintve pedig szívesen olvasom többek között Kemény István, Parti Nagy Lajos, Tóth Krisztina, Kiss Judit Ágnes, Erdős Virág, Jónás Tamás, Krusovszky Dénes, Ayhan Gökhan szövegeit. Per pillanat Cserna-Szabó András Halálcsillaga a nyerő. Meg az összes HVG könyv. Ja, meg Esterházy Péter, de ez alap.

PRAE.HU: 2013-ban lettél tagja a József Attila Körnek. Milyen a kapcsolatod a kortárs magyar irodalommal? Jársz rendezvényekre, felolvasásokra, vagy inkább kívülállónak tartod magad?
 
Balaskó Ákos: Nem igazán járok, permanens időhiányban szenvedek, de megesik, hogy elvetődök egy-egy felolvasásra. Mindazonáltal azt hiszem, túltettem magam már a kívülállóság kérdésén, csak jó szövegeket szeretnék írni, nem érdekel, hol.:)
 
PRAE.HU: A Petri-díj egyik örvendetes velejárója, hogy megjelenik az első köteted. Mikorra várható pontosan? Van már valami terved a kötetkompozícióra vonatkozóan?
 
Balaskó Ákos: Deadline-t még nem tudok pontosan mondani. Idén. És igen, tervek voltak, vannak is, de inkább még nem részletezném, bármi megváltozhat még. Ahogy ismerem magam, még az utolsó pillanatban is fog.
 
PRAE.HU: És hogy megint az informatikával kapcsolatosan faggassalak: milyen lenne szerinted egy ideális online irodalmi folyóirat?
 
Balaskó Ákos: Ezalatt mit értesz pontosan? Hogy milyen terjedelmű, vagy milyen technológiájú? Vagy mondjam azt, hogy a prae.hu? :D
 
PRAE.HU: Igen, nyilván a prae.hu :) Viszont a prae.hu ez esetben nem jöhet szóba, mert ott nem jelenik meg szépirodalom, csak kritikák és kulturális eseményekről való beszámolók. Én kifejezetten szépirodalmi szövegeket közlő portálra gondolok, az ideálisat pedig igen, a technológiára értettem.
 
Balaskó Ákos: Hoppá tényleg, beégtem. :) Hmm... Úgy gondolom, egy CMS rendszer lenne az alkalmas, megfelelően dizájnolva, mivel ezek kifejezetten a tartalom hozzáadásának és további menedzsmentjének a megkönnyítésére fókuszálnak. Emellett elengedhetetlen, hogy sokféle szociális hálón meg lehessen osztani az adott cikket, hírt, ilyesmit. RSS-hírfolyam szintén követelmény. És most már az se hátrány, ha minden platformon jelen vagy, vagyis egy gépre, meg egy mobilra/tabletre optimalizált verzió se árt. Amennyiben fizetős tartalmakat is szolgáltatna a portál, akkor authentikáció is kell, ezt viszont egységesített módon oldanám meg, vagyis úgy, hogy be lehessen lépni az oldalra Facebook, vagy gmail felhasználónév/jelszó párossal. Ellenben ezt inkább korszerűnek mondanám, mintsem ideálisnak. Ideális úgysincs.