irodalom
2013. 12. 19.
Szegedi Ex
Csapody Kinga első kötetének szegedi bemutatója
A Science Caffe pódium keretében december 3-án Szegeden, a Caffe Cubában mutatták be Csapody Kinga Ex című, első kötetét. Az E/1 személyű, többnyire női elbeszélőkkel operáló, kisprózákból álló könyvről és a szerzőségnél dominánsabb, otthonosabb irodalomszervezői munkájáról Bíró-Balogh Tamás beszélgetett az íróval, aki egyben a Manó Könyvek főszerkesztője és az IrTás tábor egyik kitalálója és szereplője is.
Amint az az est legelején kiderült, Csapody nem csak az Ex-bemutató ügyében látogatott Szegedre. Manó-ügyben az Agórában és a Somogyi könyvtárban is volt intéznivalója, de egy gyakorlóiskolába is ellátogatott előadást tartani a kortárs gyermekirodalmi irányzatokról. Az est egyik fő támája e két szerep viszonya, összeegyeztethetősége volt. Csapody számára azonban konfliktusmentes ez a helyzet, csak időbeosztás kérdése, hogy minden rendben megy-e. Szerkesztői, szervezői pozícióját elsődlegesebbnek érzi, ha választania kéne, ezt választaná, és ez nem is zavarja, nincs különösebb, főleg nem gyötrő írótudata - játékként élte és éli meg szépírói tevékenységét. Első szépprózai publikálása szerelmi felkérésre született, Szabó Tibor Benjámin a Bárkánál közölt tárcát akkor még leendő kedvesétől. Az Ex születése sem volt egy kimondottan tudatos és tervezett akció; általában a honor és a határidő motiválja a szerzőt, így az Ex az esetében is a támogatás érkezése tette fel az i-re a pontot.
A szövegek referencialitásának esetleges kínossága kapcsán Csapody annyit mondott, hogy negatív visszajelzéseket nem kapott senkitől, aki bármelyik figurájának ihletője lett volna, bár hogy édesanyjában hogyan csapódhatott le a valóban erős életrajzi elemeket felvonultató és annak idején számára is viaskodásokat okozó nagyapa-történet, azt nem tudja – az öccsének mindenesetre tetszett. Bíró-Balogh, hivatkozva az elbeszélők nőnemére, a női téma meghatározó mivoltáról is kérdezett, Csapody azonban válaszul inkább kiemelte, hogy van egy férfihangú novella is a kötetben. Az ideális közönség kapcsán a szerző Horváth Gergelyt idézte, aki az MR2 Kultúrfitnesz című műsorában "igényesebb női magazinok" olvasóit képzelte el, mint lehetséges Ex-olvasókat, mindenesetre a könyv készülésekor Csapody e tekintetben sem volt koncepciózus, alkotáskor nem számolt a közönséggel. Hatások ügyében az Exről nem sokat tudtunk meg, a Quimby intertextus éppcsak felvetődött. Ami viszont a szerzőt illeti: nagyon sokat jelentett neki Szilágyi Zsófia mint tanár, és a veszprémi Trialógus közege.
Az Ex kapcsán még az önillusztrálásról esett szó, Csapodynak az újságírás miatt indult be a fotózás, de aztán elvégzett egy tanfolyamot is – a könnyedség azonban itt sem vész el a hozzáállásból: a fotózás "jó játék". A szerző képeiből októberben kiállítás is nyílt a Nyitott Műhelyben.
Az est fennmaradó részében a szerkesztői munkával járó érdekességként megtudhattuk, hogy az ázsiaiak szállítóhajókon is kötnek könyveket, de néhány konkrét Manó-könyv is szóba került. A főszerkesztő szerint a Manó leginkább a Hupikék törpikékről és Varró Daniról híresült el, ám érdemes lenne másról is ismerni: említésre került többek között az Ahány király, annyi mese, a D.A.C., a Sherlock, Lupine és én, a Lakatos István által illusztrált Bazsó és Borka és a Claude. Kalapos Éva D.A.C.-át Csapody kimondottan jól sikerült és fontos könyvnek tartja, melynek – az olvasói visszajelzések alapján is − a didaxis kikerülésével sikerül megszólítania a tinédzsereket.
A szövegek referencialitásának esetleges kínossága kapcsán Csapody annyit mondott, hogy negatív visszajelzéseket nem kapott senkitől, aki bármelyik figurájának ihletője lett volna, bár hogy édesanyjában hogyan csapódhatott le a valóban erős életrajzi elemeket felvonultató és annak idején számára is viaskodásokat okozó nagyapa-történet, azt nem tudja – az öccsének mindenesetre tetszett. Bíró-Balogh, hivatkozva az elbeszélők nőnemére, a női téma meghatározó mivoltáról is kérdezett, Csapody azonban válaszul inkább kiemelte, hogy van egy férfihangú novella is a kötetben. Az ideális közönség kapcsán a szerző Horváth Gergelyt idézte, aki az MR2 Kultúrfitnesz című műsorában "igényesebb női magazinok" olvasóit képzelte el, mint lehetséges Ex-olvasókat, mindenesetre a könyv készülésekor Csapody e tekintetben sem volt koncepciózus, alkotáskor nem számolt a közönséggel. Hatások ügyében az Exről nem sokat tudtunk meg, a Quimby intertextus éppcsak felvetődött. Ami viszont a szerzőt illeti: nagyon sokat jelentett neki Szilágyi Zsófia mint tanár, és a veszprémi Trialógus közege.
Az Ex kapcsán még az önillusztrálásról esett szó, Csapodynak az újságírás miatt indult be a fotózás, de aztán elvégzett egy tanfolyamot is – a könnyedség azonban itt sem vész el a hozzáállásból: a fotózás "jó játék". A szerző képeiből októberben kiállítás is nyílt a Nyitott Műhelyben.
Az est fennmaradó részében a szerkesztői munkával járó érdekességként megtudhattuk, hogy az ázsiaiak szállítóhajókon is kötnek könyveket, de néhány konkrét Manó-könyv is szóba került. A főszerkesztő szerint a Manó leginkább a Hupikék törpikékről és Varró Daniról híresült el, ám érdemes lenne másról is ismerni: említésre került többek között az Ahány király, annyi mese, a D.A.C., a Sherlock, Lupine és én, a Lakatos István által illusztrált Bazsó és Borka és a Claude. Kalapos Éva D.A.C.-át Csapody kimondottan jól sikerült és fontos könyvnek tartja, melynek – az olvasói visszajelzések alapján is − a didaxis kikerülésével sikerül megszólítania a tinédzsereket.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat