A felvezetés még teljesen hagyományos és megszokott: érkezik a Scolar Kiadó vezetője, Sugár S. András, aki köszönti a résztvevőket, és elmondja, hogy mennyire örül A házikedvenc megszületésének, majd kifejti, hogy még jobban örülne, ha karácsonyra az összes példányt el tudnák adni. Elhangzik a szokásos köszönetnyilvánítás is, majd a szerzőt szólítja, aki hangosan elkiáltja magát: Még ne! A közönségből néhányan felkacagnak és fejüket a hang forrása felé fordítják, de azonnal vissza is kapják, hiszen az már újból szemből érkezik. Csak éppen ez a hang nem Karafiáthé: Szemenyei János Szabó Imre zonorakíséretével adja elő az író horrormusicaljének, a Macskadémonnak nyitányát.

Karafiáth Orsolya és Szemenyei János

A szám vérfagyasztó kacajba torkollik, ami Karafiáth számára a legalkalmasabb pillanat, hogy színpadra lépjen, most épp amerikai dívaként, feltűzött platinaszőke parókában és testhezálló estélyiben. A szerző láthatóan izgul, teljesen idegi alapon vagyok, mondja, amit megnyerő humorával és egy kis sztorizgatással kíván oldani, így megtudjuk, hogy majdnem elbotlott a cipőjében, de szerinte az a fajta belépő is jól passzolt volna az új kötetéhez.

Még mindig a ruháknál maradva, de már kissé átívelve az új regényhez, az esemény egy divatbemutatóval folytatódik: Szilas Rita a könyvhöz egy kollekciót tervezett, aminek célja az volt, hogy felvillantson valamit A házikedvenc hangulatából, és hogy kedvet csináljon az olvasáshoz. Az öt ruha mindegyike egy képregénykocka, amely a regény főhőseit és a történet egy rövid darabkáját jeleníti meg. A modelleknek köszönhetően kirajzolódik a történet egy apró szelete: a regény főszereplője, Orsi egy varázslatos villába költözik, ahol hamar kiderül, hogy semmi sem a megszokott rendben működik, így kezdetét veszi a szürreális helyzetek egymásutánja.

Sorra vonulnak fel a szürreális szereplők is a regényben, Karafiáth el is árulja, hogy "ebben a könyvben vannak elég beteg karakterek, egy alkoholista bácsi, egy depressziós újságíró, egy evészavaros, önbizalomhiányos főhősnő, van egy öregasszony, aki csak a pénzével törődik", így Kiss Noémi Karafiáth-hoz intézett első kérdése igencsak jogosnak tűnik: melyik szereplő vagy te tulajdonképpen? A szerző válasza pedig frappáns: "Ha nagyon magamba nézek, akkor mindegyik szereplőt megtalálom, de azért remélem, hogy igazából egyik sem vagyok."

Ezután a szorongás kerül a középpontba: Kiss Noémi elárulja, hogy a könyv olvasása során folyamatosan nőtt benne a feszültség, amit csak néha oldott egy-egy ideges nevetés, mire Karafiáth megjegyzi, hogy ő alapjába véve egy szorongó ember, mindenen fel tudja pörgetni magát, és sokszor érzi úgy, mintha az egész világ összeomlana felette, ezért nem meglepő, hogy ilyen könyvet írt. Ugyanakkor rendkívül sokat nevetett, amikor látta, hogy szétmennek a szereplői, mivel szerinte a szorongás nagyon vicces lehet, ha az ember kívülről látja.
Kiss Noémi ezután a főszereplő és a szerző közötti párhuzamokat kutatja. Kiderül például, hogy ahogyan a főhős, úgy Karafiáth is egy macskával él együtt, Rigóval, aki a szorongását is képes enyhíteni a dorombolásával. A macska az, aki segít neki élni, szerinte ezeknek az állatoknak egészen különleges intelligenciájuk van. “Az ember undorító, a macska sokkal arisztokratikusabb" - szögezi le a szerző. De nemcsak a macska, hanem az evés is kapcsolódási pont Karafiáth és a főhősnő között: a könyv Orsiját is felhizlalják, de az író életében is központi motívum az evés. “Én is állandó evészavarban szenvedtem, az anorexiával kezdtem, amit a bulimia, végül az elhízás követett." Akkor nyerte el mostani alakját, mikor Poós Zoltán “kezelhetetlen tehénnek" nevezte őt. Karafiáth úgy érzi, hogy az a kövér lány a mai napig benne van, az ő történetét pedig mindenképpen fel akarta dolgozni egy könyvben.

A testiség ezen a könyvbemutatón kulcsfontosságú lesz. Fajgerné Dudás Andrea Júlia eat art művész például ebből az alkalomból egy Karafiáth női torzót készített pillecukorból, de a könyv végtelenül szórakoztató trailerjében is rendkívül fontos szerep jut a testnek. “A fejezetről fejezetre egyre csak evő és hízó főszereplő, Orsi jelenik meg a képeken, aki egyáltalán nem élvezi sem a finom falatokat, sem az ízeket: kényszeresen zabál." Ebben a szürreális alkotásban felhangzó szám egyébként a regény alapjául szolgáló musical egyik betétdala volt, azonban Demeter Zoltán a zenéjét teljesen újraalkotta, így egy pörgős és ütős zene lett belőle, amire - Karafiáth szerint - tornázni is lehet.

A trailer levetítése előtt Szemenyei a regényből jelenít meg egy igen szórakoztató részletet, amit a parókás előadásmódja még elevenebbé tesz. Ezt követően a regény születése lesz a központi téma. Karafiáth elmeséli, hogy a történetet egy tibeti mesegyűjtemény, A Hulladémon inspirálta. Nagyon tetszett neki az a sok borzalom, ami ebben a kötetben megjelent, és ő is létre akart valami hasonlót hozni. A regényt 2009-től írta, és eredetileg egy mesének készült, azonban állítása szerint a gyerekek figyelmét nem képes fenntartani, ezért a fiatal szereplői fokozatosan lekoptak. Ezután Bella Mátéval közösen neveztek a Madách musical pályázatára ezzel a történettel Macskadémon címmel, majd ebből a darabból alakult ki a mostani regény. Az író számára az is fontos volt, hogy a könyv tárgyként is megállja a helyét, ezért a szöveg és Filó Vera illusztrációi mellérendelt viszonyban állnak egymással: a fekete-fehér rajzokat a regénnyel együtt kell olvasni.

A performansz alatt még szóba kerül, hogy Karafiáth Orsi írásaiban a nők a központi karakterek, de ez teljesen természetes, állítja a szerző, hiszen "nő vagyok és egocentrikus vagyok", majd Kiss Noémi rámutat arra, hogy a könyvbemutató helyszínén, a Gellért Szállóban történtek furcsa dolgok - Nádas például itt indítja a Saját halált -, ahogy a könyvben szereplő varázslatos házban is, végül Szemenyei János előadásában felhangzik A démon dala, ezt követően a könyvbemutató a hagyományos elemekkel záródik: tortázással, koccintással és dedikálással.

Karafiáth Orsolya: A házikedvenc, könyvbemutató performansz a Gellért Szállóban, 2013. 11. 14.

Fotó: Bach Máté