Balázs Éva, a Geopen Kiadó főszerkesztője a könyvbemutatón azt is elárulta, hogy ezután minden évben szeretnének kiadni egy újabb Murakami regényt, hiszen világos, hogy az írónak itthon is hatalmas a rajongótábora. Már készül a következő kötet, aminek szintén Nagy Anita lesz a fordítója és Rácz I. Péter a szerkesztője, az viszont meglepetés maradt, hogy Cukuru története után Murakami melyik regénye lesz magyarul is olvasható.

De addig is itt van nekünk A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei, amiben az író most is az emberi lélek mélységeit kutatja. A regényben előkerülnek Murakami legismertebb toposzai, a felnőtté válás veszteségei, a nagyvárosi ember elmagányosodása és elvágyódása, valamint a lét elbizonytalanodása. Rácz I. Péter szerint Murakami írásainak zárt és melankolikus világa most még borúsabb és még inkább befelé forduló lesz: “Itt van ez a Tazaki Cukuru, egy teljesen abszurd foglalkozással bír, egyedül van és magányos". Az ő melankóliája pedig átragad a mondatokra és így az olvasó is depresszív hangulatba kerül a befogadás során. De akkor miért imádják mégis ezeket a regényeket?

Hajnal Krisztina, a Magyar-Japán Baráti Társaság munkatársa szerint a japánok azért kedvelik Murakamit ennyire, mert képes nagyon pontosan ábrázolni a tipikus japán embert, így könnyedén tudnak azonosulni a főhős karakterével. Tóth Flóra Emese, a Birdsong Café programszervezője úgy látja, hogy szükség van erre a melankóliára, hogy a történeteknek kellő mélysége legyen. “Az érdekes dolgok ott kezdődnek, ahol gond van", a boldog világ leírása csak a felszínt érintené. Ezzel Balázs Éva is egyetért, amikor azt fejti ki, hogy a boldogságról csak egy könyvet lehetne írni, viszont a gondokban “van muníció". Ráadásul ezek a depresszív gondolatok nagyon sok továbbgondolást engednek az olvasó számára.

A könyvbemutatón szóba kerül az is, hogy Murakami a hatalmas népszerűségét talán annak köszönheti, hogy meglehetősen ambivalens a viszonya a japán hagyományhoz. Szülei klasszikus japán irodalmat tanítottak, ő pedig inkább a ponyvákat kedvelte. A Norvég erdő 1988-as hatalmas sikere annyira megijesztette, hogy egészen Amerikáig menekült, ahol továbbra is japánul írt és itt vált igazán híressé. Hajnal Krisztina szerint ez a kettősség hozta el számára a sikert: egyszerre elutasítja a japán hagyományokhoz való görcsös ragaszkodást - inkább a kelet-európai, kafkai vonalat követi -, de közben mégsem tagadja meg teljesen a gyökereit.

Könyvei milliós példányszámban fogynak és éppen ezért a magas irodalmi kritika ponyvaírónak, túlságosan elnyugatiasodott popszerzőnek tartja. Hajnal Krisztina szerint ennek egy igen egyszerű oka van: Murakami nyelve meglehetősen egyszerű és könnyen befogadható, annyira, hogy még a kezdő japánt tanulók is megértik, azonban Hajnal szerint a puritán nyelvezet nem megy a minőség rovására. Balázs Éva kiemeli, hogy Murakami ugyan könnyedén ragad meg dolgokat, történetei mégis többrétegűek. Rácz I. Péter is ezt támasztja alá, amikor arról beszél, hogy egy-egy regényének többszöri olvasásával komplex szimbólumrendszer tárul fel előttünk, aminek megfejtése izgalmassá teszi a befogadást. Halmozottan jelennek meg a történetekben a zenei utalások is, melyek tovább fokozzák a regények világának komplexitását.  Murakami mégis megosztja olvasóit, sokan gyanakodnak túlzott népszerűségére és ugyan már több éve folyamatosan ott szerepel a neve a Nobel-díj várományosai között, még sohasem ítélték neki a díjat. A beszélgetőpartnerek szerint az író már túl van azon a ponton, hogy nyerhessen, hiszen túl népszerű már ahhoz, hogy neki ítéljék ezt a kitüntetést.

Magyarországon Murakami népszerűsége egy évtizeddel elmaradt, hiszen a Geopen Kiadó 2006-ban adta ki először az író egyik kötetét, a Szputynyik, szívecském! című regényt. (Az Európa Kiadó gondozásában 1998-ban megjelent már egy regénye, de az nem jutott el az olvasókhoz). Balázs Éva elárulta, hogy keményen meg kellett küzdeniük azért, hogy ők lehessenek az író magyarországi kiadója, de ez szerencsére sikerült és 2006 óta folyamatosan adják ki Murakami regényeit. A kiadó vezetője úgy látja, hogy itthon fokozatosan alakult ki az az író olvasótábora, ma már Magyarországon is nagyon sokan olvassák.

A könyvbemutatón Schell Judit olvasott fel egy részletet Murakami most megjelent kötetéből, majd a rajongókat egy kvízjátékra invitálta a kiadó az új kötetekért cserébe, végül az esemény zárásaként egy kalligráfus személyre szabott japán nyelvű üzenetekkel kedveskedett a megjelenteknek.
 

Fotó: Bach Máté