A pálinkázás közepette Sárközy Bence, a Libri Kiadó vezetője ragadja magához a szót, aki az összejövetel hangulatát egy személyes történettel igyekszik oldani: elmeséli, hogy Ugron Zsolna első regénye, az Úrilányok Erdélyben még egykori iskolájának reál beállítottságú igazgatójára is nagy hatást gyakorolt, ő azt mondta, hogy a történet nagy értéke, hogy akar valamit kezdeni az olyan fontos dolgokkal, mint a morál és a múlt jelenbe való beágyazottsága. Ugron Zsolna mostani könyve újra Erdélybe repít minket: első történelmi regényében a magyar történelem egyik leghírhedtebb nőalakját, Báthory Annát kelti életre. Sárközy szerint Erdély megkerülhetetlen téma, mindenki ismeri történetét, így igen bátor vállalkozás újra elővenni ezt a világot és fikcióként átdolgozni, azonban Ugron Zsolnának sikerült jól közelítenie ehhez a korszakhoz: egy nő szemszögéből, a női szereplőket előre állítva rajzolja meg a 17. század eleji Erdélyt, ahol hitviták, árulások és érdekházasságok döntenek az országrészek sorsáról.

Miközben az asztalra kerülnek az előételek, Ugron Zsolna is azt fejtegeti, hogy igen sokszor nekiszegezik a kérdést, hogy miért ezt a témát választotta, hiszen Báthory Anna történetét megírta már Móricz, Makkai, sőt még Závada Pál is. Azonban amit Báthory Annáról tudunk, az elenyészően kevés, így igen izgalmas feladat a kevés tény köré egy fiktív történetet szőni. Zsolnát nagyon érdekelte, hogy milyen is lehetett ez az asszony, így elkezdett kutatni, majd végül megszületett a történelmi regény, ami bizonyos részeiben máshogyan meséli Báthory Anna történetét, mint ahogyan azt korábban olvashattuk. Az olajbogyós padlizsánkrém és a zakuszka kóstolgatása közben Sárközy kiemeli, hogy a regény erőssége az is, ahogyan eljátszik a korhű textusok és jelenkori szöveg egybefűzésével. Ugron igyekszik áthidalni a nyelvi távolságokat, amitől nagyon izgalmas lesz a történet szövege.

Farkasházi Réka felolvas egy rövid részletet, amiből kiderül számunkra, hogy az új regényben a szerző részletesen foglalkozik a korabeli viselettel is. Ez Ugron Zsolnánál tudatos döntés volt, hiszen nagyon izgalmasnak találta a kor gazdag öltözködési kulturáját, nem is tudott ellenállni ennek, ezért hosszasan leírta a különféle viseleteket, ruhadíszeket és mintázatokat. Ekkor épp a rókagombás pástétomhoz nyúlok, miközben Ugron Zsolna azokat az átkokat és különös történeteket eleveníti fel, amik a Báthory családhoz fűződnek.

A főételnél a könyv értékesítési lehetőségei kerülnek előtérbe. Sárközy Bence ugyan nem árulja el, hogy pontosan hány példányban nyomták ki a kötetet, de azért annyit megtudunk, hogy a nagyság tízezres. A kiadó vezetője azonban tisztában van azzal, hogy ezek eladásához igen komoly pr-és marketingtevékenységre van szükség, mivel a fogyasztás egyre jobban felgyorsul, az olvasó folyamatosan az újdonság varázsára éhezik, ezért csak a gyors és hatékony kampány lehet a célravezető.

A céklás szarvaspörkölt mellé mazsolás kölest és csípős savanyú káposztát kanalazok, közben pedig a kötet külföldi esélyei kerülnek szóba. Sárközy elmondja, hogy szeretnék megmutatni ezt a regényt a nemzetközi színtéren is, de a fordítása nem lesz egyszerű feladat, hiszen a történetnek rendkívül gazdag a nyelvezete. Ráadásul külföldön igen nehéz kiadót találni egy magyar szerzőnek, még akkor is, ha a három részre szakadt Magyarország történetét piacilag jól lehet értékesíteni, hiszen ezt a kort az európaiak is ismerik.

Ezen a ponton kissé eltávolodunk az Erdélyi menyegzőtől és a magyar könyvpiac sajátosságairól kezdünk el beszélgetni, illetve arról, hogy milyen fontos szerepe van a marketingnek a könyv eladásában. Sárközy Bence itt is a fogyasztók “újdonság-éhségét" emeli ki, majd példaként említi a kritikát, ami csak akkor tud a könyvnek olvasót hozni, ha a kötet megjelenését követő néhány hónapban megjelenik. Szerinte azonban itthon a kritika nem sokban befolyásolja az eladást, mert nincsenek olyan nagy húzónevek, akiknek a véleménye döntő lenne.

A desszertre már igazán kötetlenné válik a beszélgetés, a tejszínkrémes mézes-gyömbéres körte mellett a kötelező olvasmányokról, a szépirodalom és a népszerű irodalom közötti hídakról és az eladási listákról folyik a szó. Ugron Zsolna könyve mellett Nyáry Krisztián kötetei és Vásáry Tamás élettörténete is bekerülnek a képbe, majd az édesség elfogy, mi pedig kulináris és kulturális élményekkel jócskán megpakolva búcsúzunk.

Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző, ebéd és könyvbemutató Sulyok Miklós lakáséttermében, 2013. 10. 30.

Fotó: Bach Máté