Ön váltotta Vitézy Zsófiát a Fesztivál Központ élén. Milyen célokat, küldetéseket fogalmazott meg a feladatot illetően?

A főváros vezetése és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy olyan hosszú távú koncepció elfogadásáról döntött, mely Budapest fesztiválkínálatának kidolgozását és koordinálását egy cég által kívánja elvégezni. Ennek vezetésére Tarlós István főpolgármester úr engem javasolt. Az említett cég – mely egy szervezet keretein belül végzi majd a Budapesti Téli-, Tavaszi-, Nyári- és a Café Budapest Fesztivál irányítását – 2014-es megalakulásáig a feladatot jelenleg ellátó Budapest Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. élén váltom Vitézy Zsófiát, aki szeptember közepétől a Brüsszeli Magyar Intézet igazgatójaként tevékenykedik.

A főváros és a kormány több évre előre kérte egy olyan koncepció kidolgozását, mely az egész éven átívelő kulturális, összművészeti fesztiválsorozattal nemcsak az ország közönségének kulturális igényét elégíti ki magas szinten, hanem nívós programjai által biztosítja Budapest bekapcsolódását a nemzetközi kulturális vérkeringésbe is. Ennek eléréséhez az állam és a főváros biztosítja a pénzügyi-gazdasági hátteret. Az én feladatom az , hogy a cég vezetőjeként már az előkészületi folyamatokban, így a 2013-as Café Budapest, illetve a 2014-es Tavaszi Fesztivál lebonyolításában is részt vegyek.


Miben jelent ez más kihívást, mint a Szabad Tér Színház igazgatása?

Egy dologban nagyon is egyezik a két feladat ellátása: a minőségi kultúra jegyében szervezzük a Budapesti Nyári Fesztivált rendező Szabad Tér Színház, valamint a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ eseményeit is. A feladat nem új számomra, hiszen 1991 óta fesztiválszervezéssel foglalkozom: alapítója voltam a BudaFest Nyári Zenei Fesztiválnak, majd megpályáztam a Margitszigeti- és a Városmajori Szabadtéri Színpadok vezetését, melyek az általam immár tíz éve igazgatott Budapesti Nyári Fesztivál fő játszóhelyei. A két dolog talán éppen ebben különbözik egymástól: a Szabad Tér Színháznak két állandó helyszíne van, míg a Fesztivál Központ eseményei több kulturális intézmény együttműködésén alapulnak, a programkínálat több helyszínen zajlik.


A Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál már javában zajlik, van esetleg olyan program, melyet szívesen ajánlana a közönségnek?

A Café Budapest olyan igényes, egyedi és egyszeri programokat kínál, melyeket kár lenne kihagyni, így azt javaslom az érdeklődőknek, hogy vegyék elő a naptárukat, és minél több eseményt próbáljanak bezsúfolni napirendjükbe. A programokat úgy válogattuk, hogy azok mindegyike ünnepé tudja varázsolni a mindennapjainkat. A kínálat pedig nemcsak azoknak szól, akik egyébként is fogyasztói a kortárs művészeteknek, hanem azokat is megszólítja, akik esetleg most találkoznak vele először. Így a produkciók helyszíneként egyebek mellett szerepet kapnak a kultkocsmák illetve a villamosmegállók is, ahol különböző performanszokkal próbáljuk felhívni az utasok, a járókelők figyelmét a fesztiválra. A programok közül személy szerint nagy várakozással tölt el Mundruczó Kornél és Wéber Kata ősbemutatója, a Demencia, másrészt a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház és a budapesti Maladype Színház közös darabja, a Mester és Margarita, melyet a Nemzeti Színházban mutatnak be. De itt van a Monodráma Fesztivál is, melynek a Bárka Színház ad helyet, illetve nagy érdeklődésre tarthat számot a Kortárs Galériák Éjszakája is.

A kortárs művészetnek rendkívül fontos szerepe van, hiszen az alkotók a "most"-ra, a pillanatra reagálnak, így tartva tükröt a jelen kornak, ahol mindig és minden esetben az ember a főszereplő, annak pozíciója és helye a körülötte zajló világban.


Ez egy sokkal kísérletezőbb, fiatalosabb, újszerű megoldásoknak helyet adó fesztivál, mint a Tavaszi- vagy a Nyári Fesztivál. Mennyire tervezik a jövőben bővíteni a fesztiválok műfaji- és programkínálatát?

Nemcsak a programokat, hanem a helyszíneket illetően is évről évre bővül a kínálat. A Café Budapest esetében egy dinamikus, fiatalos fesztiválról beszélünk; az új cégnek az a célkitűzése, hogy a Tavaszi Fesztivál is – mely talán az idősebb korosztálynak szóló, komolyabb programkínálattal rendelkezik – ehhez hasonlóan nyitottabbá váljon a különböző korosztályok és műfajok felé. A kínálat gazdagodásával szeretnénk egy szélesebb réteget megszólítani, és már a 2014-es Tavaszi Fesztivál is ennek a nyitásnak a jegyében zajlik majd. A korszerűsödés jegyében még inkább kilépünk a koncert- és színháztermek falai közül, és a köztereken lepjük meg közönségünket. Terveink szerint a 4-es metró megnyitását követően koncerteket tartunk az állomásokon. A megszokottól eltérő helyszín különleges élményt nyújt majd, a produkciókkal elsősorban azoknak szeretnénk kedveskedni, akik nem jutnak el a Zeneakadémiára vagy az Operaházba.


A fesztiválokat vidéki városokra is kiterjesztenék a jövőben?

Nem zárkózhatunk el ettől, hiszen a nagy vidéki városaink mind egy-egy fontos történelmi és kulturális értékkel bíró terei az országnak, melyek akár tematikus helyszínként jelenhetnek meg a jövőben. Nem túlzás azonban azt állítani, hogy Budapest Európa egyik kulturális fővárosa, melynek adottságait kihasználva bekapcsolódhatunk a nemzetközi kulturális vérkeringésbe.


Ha a jövőt nézzük: mennyire időszerű a Tavaszi Fesztiválra gondolni most?

Olyannyira aktuális, hogy a munkálatok már javában folynak, szeptemberben ugyanis ki kellett dolgoznunk a 2014-es Tavaszi Fesztivál támogatására vonatkozó koncepciót, melyet nemrég nyújtottunk be a minisztériumhoz. A helyszínekkel, a partnerekkel és a művészekkel elkezdődtek az egyeztetések, sőt a felkért társulatok már részben vissza is jeleztek. Tehát nyugodtan kijelenthetem, hogy a szervezést tekintve nem állunk rosszul. Sőt, ahhoz képest, hogy szeptember 11-én érkeztem a Fesztivál Központba, mondhatni, nagyon is jól haladunk.

Forrás: Café Budapest.
Fotó: Klinszky Gábor.