Rosta Katalin, az ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központjának vezetője megnyitójában “a születés pillanatának" nevezte ezt a napot: bővült a Központ, Nagy Judit és Pongrácz Kornélia személyében új fejlesztő szurdopedagógusok érkeztek az intézménybe, valamint megszületett a Péterke beszélni fog című könyv is. Az intézményvezető kiemelte, hogy a kötet a Központ és a PRAE.HU együttműködésének egy újabb gyümölcse. Kedves szavakban bővelkedő bevezetője után Rácz I. Péterhez került a mikrofon, aki röviden beszélt az első kötetre érkezett visszajelzésekről.



A Péterke hallani fog megjelenése után sok ismerőse kezdett el érdeklődve-gratulálva közeledni a könyvhöz, találkozott olyan anyukákkal, akik arról számoltak be, hogy halló vagy nem-halló gyermekeiknek mesélik a könyvet, másokat lenyűgözött, hogy személyesen is ismerik a történetek főhősét. Benyovszky Anita hozzátette, hogy a kritika is jól fogadta ezt a művet és hiánypótlónak tartotta, azt azonban sajnálja, hogy sokan azt hitték, hogy ez egy felnőtteknek szóló kiadvány. Szerinte éppen egy ilyen történet kell a kicsiknek: minden ködösítés nélkül, de kedvesen kell a valóságról beszélni.



A Péterke beszélni fog alapproblémája az a felismerés, hogy a hallókészülék már nem elégséges a kisfiú számára, további hallásvesztés áll fenn, így Péterkének egy beavatkozásra van szüksége, az úgynevezett cochleáris implantátum beültetésére, hogy újra be tudja fogadni a külvilág hangjait. A második kötet rajzai körülbelül másfél évet fognak át a felismeréstől kezdve egészen a műtét utáni terápiáig. Ezalatt az idő alatt a szülőknek és Péterkének is számos nehéz pillanaton kellett túljutnia. Benyovszky Anita szerint a legmegrázóbb az volt, amikor rájöttek, hogy Péterke hallása romlik. Anyaként ezt igen nehéz volt belátnia, mivel a hallásméréseken mindig biztatták, hogy a hallókészülék elegendő lesz. Pedig ő érezte, hogy valami nincs rendben, majd mikor ezt Fejes Gabriella is megerősítette, Péterkét elvitték egy hallásvizsgálatra, aminek az eredménye nagyon rossz lett. A műtétre is igen nehéz volt rászánniuk magukat, mivel ők egy másik életútra rendezkedtek be. Benyovszky arról is mesélt, hogy szintén nagy terhet jelentettek a különböző vizsgálatok és procedúrák, viszont addigra Péterke már túljutott a “hisztis korszakán", ami nagyban megkönnyítette a helyzetüket.



Fejes Gabriella arról beszélt, hogy szurdopedagógusként korábban 90-100 dB-es halláscsökkenés esetén javasolták a cochleáris implantátumot, de ma már 70-80 dB-es romlásnál is tanácsolják a műtét elvégzését. Erre a beavatkozásra akkor is szükség lehet, ha a jól beállított készülék 3-6 hónap alatt sem eredményez beszédértést és -fejlődést. A szurdopedagógus úgy látja, hogy nem érdemes túl hosszú ideig várni, hiszen nem mindegy, hogy ez az implantáció milyen alapokra helyeződik – a túl nagy hallásromlás akár magatartásbeli problémákat okozhat és a meg nem értettség ronthatja a szülő-gyermek viszonyt is. Fejes Gabriella úgy látja, hogy a műtéttel csak nyerni lehet: még az autisztikus vagy az idősebb gyermekeknél is nagy fejlődés tapasztalható, kinyílnak és nagymértékben javul az életminőségük. Persze ebben nagyon fontos szerepe van a család támogatásának is.

A szakmai háttér után Benyovszky Anita elárulta azt is, hogy Péterke nagyon okosan és jól kompenzálta az ő állapotát, ennek ellenére persze nagyon fel kellett készíteni a vizsgálatokra. Nehéz volt vele beszélgetni, elmagyarázni azt, hogy éppen mi fog történni. Benyovszky azonban nagyon sokat tett azért, hogy kisfia könnyen átvészelhesse ezt az időszakot: lerajzolta, hogy mi fog történni Péterkével, naptárat használtak, amiben a kicsi nyomon tudta követni a procedúra ütemezését, illetve a plüss állatok segítségével együtt eljátszották a közelgő eseményeket. Benyovszky szerint ezeknek a játékoknak és az állandó rákészültségnek köszönhetően az egész folyamat viszonylag nyugodtan zajlott le, csak a műtét utáni első nap volt katasztrofális.

Fejes Gabriella kiemelte, hogy a műtét után a megfelelő fejlődés érdekében nagyon fontos a szakemberek és a szülők szoros együttműködése. A terápia általában a készülék behelyezését követően könnyebbé válik, mivel mindenki megnyugszik és felszabadul. A gyógypedagógus kissé nehezményezte, hogy még mindig elég kevesen választják ezt a megoldást, pedig valóban nagy segítséget jelent a gyermekek számára.



A Péterke beszélni fog az első kötettel ellentétben már nem lapozó, hanem könyv formában jelent meg és ez már kereskedelmi forgalomban is kapható lesz. A könyv megjelenését a PRAE.HU mellett az NKA, a Hallod? Szülőklub Egyesület, a Victofon, a Teljes Értékű Életért Alapítvány, a MACIE, az Egyenlő Esélyt! Alapítvány, az Ép Hallásért Alapítvány támogatta.
<iframe width="420" height="315" src="//www.youtube.com/embed/q2VgC1lpn8M" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Szurdopedagógus beszél a Péterke hallani fog című könyv óvodai tapasztalatairól

Péterke beszélni fog, könyvbemutató az ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központjában, 2013. 10. 11.

Fotó: Bach Máté