Hogyan lehet a manapság egyre kevésbé olvasó gyerekeknek könyvet adni a kezébe? Hogyan lehet egy kisiskolásnak kedvet csinálni az olvasás gyakorlásához? Hogyan lehet a gyereket elcsábítani a képernyő elől? Vegyünk egy krimit, amely fordulatokban gazdag, humoros, a filmekhez hasonló történetépítkezést használ, tegyünk még hozzá sok képet, és talán van esélyünk. A fáraó rejtélye című könyv a nyolc-tizenkét éves gyerekek befogadásához igazított detektívregény, amely jól használja a műfaj kliséit, és ezért jól fogyasztható azok számára is, akik esetleg már belekóstoltak a televíziós sorozatok világába. Nemcsak a sztori, hanem a kivitelezés is olvasóbarát, szellős a tördelése, nagy betűkkel van szedve, és sok képregényszerű illusztrációt tartalmaz. Flexibilis borítójának köszönhetően pedig még egy iskolatáskába gyömöszölve sem megy tönkre.



A történet egy elveszett egyiptomi agyagtábla utáni nyomozást mond el. A főhős, Agatha igazi különc: okos, bátor, gazdag és ráadásul ügyes nyomozó is, pedig még csak tizenkét éves. Az ő vezetésével indul útnak egy kis csapat, hogy előkerítse az értékes leletet, amely nélkül talán soha nem találnák meg a kutatók egy addig ismeretlen fáraó sírját. Agatha nem önszántából kezd bele a nyomozásba, detektíviskolába járó unokabátyja, a kétbalkezes Larry kéri a segítségét, aki ezt az ügyet kapta vizsgafeladatnak a Sólyomszem Detektívképzőben. Agatha persze rögtön igent mond: kiváló komornyikja, Mr. Kent, unokatestvére, Larry, valamint egyiptomi rokona, a dromedártenyésztő Melania néni segítségével leleplezi, kinek állhatott érdekében a tábla elsikkasztása.

Elsősorban a szülők ismereteire alapozva adta a szerző az Agatha nevet a főszereplőnek, aki Agatha Christie hőseihez hasonlóan kombinációs készségének és kivételes memóriájának köszönhetően jön rá a rejtély megoldására. Aztán ott van még a regényben a Sherlock Holmes történetekből ismert Watson, akit itt egy jó szaglóérzékkel megáldott macska alakít. Agatha minden lap aljára odarajzolt kalapja szintén a Sherlock történetekből lett átemelve. A regény szerzőjének álneve pedig a leghíresebb angol detektív figuráját megalkotó Sir Arthur Conan Doyle nevére hajaz. A Sir Steve Stevenson elnevezés mögött valójában egy olasz író, Mario Pasqualotto áll. Az Agatha nyomoz sorozatot, amelynek ősszel jelenik meg magyarul a második része, 2010-ben indították útjára Olaszországban. Ennek ellenére a könyv egészét átlengi az angol detektívregények hangulata. Agatha otthona egy elegáns kastély, amely tipikus angol szcéna. Itt él együtt a kislány a szüleivel és egyik legfőbb segítőjével, Mr. Kenttel, a főkomornyikkal, a hajdani bokszolóval. Agatha egész családja a világ számos területén gyarmatokkal bíró angolok szokványos életét éli. Melania néni Egyiptomban lakik, Raymond bácsi Indiában, és Agatha szülei pedig éppen európai körutazáson járnak, míg a kislányuk titokban az elveszett agyagtábla után kutat a fáraó hajdani birodalmában.



De hogy a történet ne csak a szülők számára legyen ismerős, a szerző a kétbalkezes Larry figuráján keresztül becsempészi a regénybe a modern technika világát is. A kisfiú interneten kapja a megbízását, a repülőn usb-kábellel és egy EyeNet nevű szerkezet segítségével kommunikál a detektíviskolával és a külvilággal, és természetesen imádja a videojátékokat. A modern technika beépítése csak arra szolgál, hogy több legyen a közös pont a mai gyerekek életével. Erőszakos elem szinte alig van a mesében, nem folyik vér, nincsenek káromkodások, így a szülők nyugodtan adhatják ezt az izgalmas történetet az olvasást gyakorló gyerekek kezébe.

Sir Steve Stevenson: Agatha nyomoz - A fáraó rejtélye
Illusztráció: Stefano Turconi
Manó Könyvek 2013
136 oldal, 1790 Ft