Tore tánca (Tore tanzt, 2013)

Az idei cannes-i mustrán és Karlovy Vary-ban is bemutatott német krízismozi leginkább azokat ajzhatja majd fel, akik árgus szemekkel lesnek egy újabb vallási, morális, felfogásbeli nézetek ütközéséről szóló modern tragédia után. Katrin Gebbe rendezőnő debütfilmje egy fiatal, keresztény punk rocker és egy zöldpázsitos ház álcája mögé bújó apa pszichológiailag erőszakos viadalára fókuszál. Korai modernista Fassbinder, még emlékszünk rád, de az osztrák szomszédok feel bad-hulláma is kurrens még!

 

Templom a dombon (Krugovi, 2013)

Srdan Golubovic 2001-ben a Telitalálat, majd hat évvel később a nálunk is bemutatott A csapda című neo noirjaival keltett figyelmet – sajátosan balkáni bűndrámáit követően ezúttal háborús közegben játszódó moralitásjátékba fogott, amely a Sundance-et, a Berlinalét és a direktor szűkebb pátriáját, Belgrádot is bejárta már. Öt emberrel foglalkozó multiplot sorsjáték a múlttal való szembenézésről, a háború áldozatairól, a gyász feldolgozásáról, a bosszúról, jóról, rosszról. Karakán, polifón tragédiának nézhetünk elébe. Iñárritu a délszlávoknál? Eső előtt Macedónia felett? Mindegyik. Egyik sem. Kiderül.


 

Halima sorsa (Halimin put, 2012)

Miután első két alkotásáért, Az a csodálatos spliti éjszakáért és a Senki fiáért odavoltak a kritikusok, izgatottan várhatjuk Arsen A. Ostojić következő dolgozatát, amelyben egy muszlim asszony elindul, hogy végső búcsút vegyen a bosnyák harcokban elesett szeretteitől. Ostojićot a horvát új hullám egyik vezéregyéniségének szokás titulálni, "modern görög tragédiának" hívott harmadik egész estés művében pedig legalább annyi derűt ígér, mint gyötrelmet.


 

Minden odavan (All Is Lost, 2013)

Robert Redford vitorlásába víz kezd szivárogni az Indiai-óceánon, és szépen lassan végignézhetjük a névtelen öregember elkeseredett harcát az elemekkel… J.C. Chandor, a Krízispont rendezője revizionista, realista, szikár riposztot készül adni a Pi életére. A Sundance kölyök alig szólal meg, ehelyett csak toldoz-foltoz, próbál életben maradni, a vásznon egy árva lelket sem látni rajta kívül. A többek között Cannes-ban, Melbourne-ben, Deauville-ban megmérettetett monodráma eddig kedvező fogadtatásban részesült.


 

Metro Manila (2013)

Mi lenne, ha A szállítmány a Fülöp-szigetekre költözne? Egy állítólag néha szentimentális, de a recenziók szerint igencsak hatásos elegy, ami a családi, valamint a csipetnyi szociodrámát ügyesen mixeli, viszont az erőszakkitörésekkel, a heist movie-k tartozékaival és a suspense-zel is csínján bánik. Az idei Sundance közönségdíjas bűnfilmjében egy nehéz sorsú apa pénzszállítóként vállal munkát Manilában, hogy eltarthassa családját, ám a dolgok ismét rosszra fordulnak számára. Hollywood rögvest le is csapott a remake-jogokra, Sean Ellis rendezőre pedig a hírek szerint érdemes lesz odafigyelni.


 

Don Jon (2013)

Újabb variáció a Don Juan-témára a Hervadó virágok után – avagy amikor a numerakirály szívet kap. Joseph Gordon-Levitt számos független (például a Titokzatos bőr) és mainstream (egyebek között A sötét lovag: Felemelkedés – amely bebizonyítja, hogy nem Ben Affleck, hanem ő az "igazi új Batman") siker után úgy döntött, sztár státuszához passzolna egy nagyjátékfilmes direktori kredit, és azt csiripelik, ez nem is volt részéről dőreség. Ebben a brománc vagy románc típusú őrületben a címszereplőnek választania kell: akciózás az ágyban és netpornó minden mennyiségben, vagy életválasztás a szőke, dús idomú moziszerető hölgy lágy ölén?



Kitekintő szekció:

Adéle élete – 1-2. fejezet (La vie d’Adéle – Chaptiere 1&2, 2013)

Csak annyit mondok: az idei Arany Pálma-nyertes. A dél-franciaországi gálán szerencsére sosem zárkóztak el a provokatív, tabudöntögető moziktól. Ráadásul a Julie Maroh Kék angyal című képregényét adaptáló Kechiche-nek állítólag nem is tisztje az exploitatív, öncélú hatásvadászat (noha számos explicit jelenetet tartalmaz filmje), ehelyett egy rendkívül érzékeny, finom, melankolikus (leszbikus) szerelmi történetet varázsol az Adéle élete mindkét fejezetéből. Steven Spielberg, az idei cannes-i zsűrielnök nagy hozsannák közepette kelt a film védelmére, a két női főszereplőt, Léa Seydoux-t és Adéle Exarchopoulos-t ott támogatta, ahol csak tudta. Az eredmény: mindketten nyertek egy-egy Pálmát a film díján kívül, méghozzá a fesztivál történetében először. Ínyenccsemege: a miskolci Jameson CineFest szervezői Kechiche-retrospektívvel is kedveskednek az érdeklődőknek.

A múlt (Le Passé, 2013)

Két éve sokakat lelkesített (és egyben el is szomorított) Asghar Farhadi a Nader és Simin – Egy elválás története című filmjével. Már-már puritán egyszerűséggel tárta fel egy család ellentéteit, alapvető téziseit hatásosan, egyáltalán nem tolakodóan diktálta tollba, ráadásul víziója mindenütt értő fülekre talált. A Berenice Bejo (A némafilmes) főszereplésével készült párkapcsolati drámában három sors fonódik össze – reméljük, a csoda idén is megismétlődik, lévén, a mostani darab több ponton rímel az Oscar-díjas famíliadrámára.

Nebraska (2013)

Bruce Dern diadalmas színészi visszatéréseként ismeretes leginkább Alexander Payne kurrens dramedy-je. Ismét utazunk, akárcsak Schmidt történetében, megint egy öregúr keserédes botladozásait konstatálhatjuk, csakúgy, mint az előbb említett moziban: apa és fia kerülnek közel egymáshoz, feltéve, ha minden jól alakul. Ahogy korábban, Payne remélhetőleg, ezúttal is zseniálisan húzza meg a vonalat szomorúság és vidámság között.

Fiatal és gyönyörű (Jeune & Jolie, 2013)

Ozon legújabbja is menetrendszerűen érkezik. A gyönyörű Marine Vacth főszereplésével készült (és egyes ítészek által A nap szépéhez hasonlított), némileg pervertált coming-of-age story távolról az Adéle élete társdarabjaként is aposztrofálható. A Francoise Hardy-dalokkal összekötött éréstörténet egy kamaszlány felnövekedését regéli el, amíg útja végén elveszíti ártatlanságát, majd prostituált lesz belőle – mindez négy vignettában/ etapban.

Egy dominikai spíler (Sugar, 2008)

Anna Boden és Ryan Fleck, a Fél Nelsont tető alá hozó direktorpáros ezúttal egy dokumentumfilmmel hallatnak magukról. Sugar Santos, az amerikai profi baseball-ligába betörni akaró dominikai játékos hányatott életét veszik górcső alá – remélhetőleg – ötletes, izgalmas Kosaras álmok-verziójukban, avagy amikor az American Dream egyik legnagyobb zálogához, a Sporthoz (optimista kivitelben: Rocky, pesszimista hangszerelésben: A pankrátor) doppingon, sérülésen és rasszizmuson át vezet az ösvény.

10. Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál
2013. szeptember 12-22.
www.cinefest.hu