A Sziget Fesztivál programkínálatát olvasva könnyen elszédül az ember. Lehet persze fanyalogni, mert nem mindenki találja meg a legkedvesebb magyar zenekarát, és a világsztárok sora is lehetne veretesebb, de amikor azon gondolkodunk, hogy melyik este mit kéne megnézni és miről kényszerülünk lemondani, rájövünk, hogy elég veretes az így is.
És akkor ott vannak még az úgynevezett civil programok, az irodalmi események, a színházi előadások, Táncszínház, Utcaszínház, Utcazene, sőt Opera és Múzeumnegyed. És kiköltöztek a Szigetre a pesti romkocsmák is, többek között a Fogasház, az Iskola Klub, az Instant és az Ötkert alkotják a fesztivál úgynevezett Romkocsma negyedét, mert a romkocsma kultusz immár hungarikum, így helye van a fesztiválon is.
A bejárat előtt borozunk, s halljuk, hogy a Quimby koncertje már elkezdődött. Egész napos Quimby-fesztivált hirdettek, ami nekem egy kicsit soknak tűnik. Aztán mégiscsak szeretnénk már bejutni, és nem kis bosszúságot okoz, amikor a kapunál egy szemfüles és némileg túlbuzgó ellenőrlány észreveszi, hogy a karszalagom túlságosan bő, könnyen le lehet szedni a csuklómról.
Ezért aztán ki kell cserélni, mert ugye minden fesztiválozó - legyen az vendég, személyzetis, újságíró vagy bárki - potenciális csaló. Az ügy végül percek alatt megoldódik, s a karomon feszül az új karszalag, elnézést kérnek a kellemetlenségért, én meg mérgelődök magamban még egy kicsit. De vigasztal, hogy nem én jártam így egyedül: a szomszéd asztalnál ülő srác panaszolja, hogy csak a mai napon húsz karszalagot cserélt ki…
A nagyszínpadon már javában muzsikál a Quimby, Varga Líviusz és Kiss Tibi az I’ve got a girl című nótát énekli. A dunaújvárosi alter-rockzenekar az ünnepi alkalomra fúvósszekcióval válik izmosabbá, Kárpáti Dódi trombitás mellett vendégzenészek sorakoznak. Kedves jelenet, amikor egy indonéz lány, Alice lép a színpadra (avagy Csodaországba) egy akusztikus gitárral, és tört magyarsággal ugyan, de tulajdonképpen hibátlanul játssza el a Most múlik pontosan-t.

A zenekart érezhetően doppingolja a nagy tömeg, az utolsó dalok, mint a Turning to the blue, a Megadom magam vagy a Bordély boogie egészen felfokozott hangulatban hangzanak el. Egy kis pirotechnika meg egy kis konfettieső egészíti még ki a szuperkoncertet, s elégedett arcokat látni mindenütt.
Nulladik nap éjszakája lévén még egészen emberiek a viszonyok: sokan hazamennek, nincs tülekedés, kényelmesen körbesétálhatunk a Sziget hatalmas területén. Éppen az keserít el a legjobban, aminek nem szabadna meglepetést okoznia: az árak olyan mértékben szálltak el, hogy az már szinte fizikai fájdalmat okoz.

Bár nehéz elhinni, hogy a divatos Sziget Fesztivál jogelődje egykor a szerényebb léptékű Diáksziget volt, de tudjuk, hogy napjainkban a célközönséget a hazai felső tízezer- és felső középosztálybeliek - na meg a tehetős külföldi turisták jelentik. És nekik nem okoz problémát, hogy a legolcsóbb sörfajta korsója is 650 forintba kerül.
Igen, 650 forint a legolcsóbb sör. Egy deci bor 300, négy cent rövidital 900 forint. És a nemzetközi helyzet még fokozható, ugyanis a hungarikumnak kikiáltott zsíroskenyér 400 forintba kerül, de kapható 700 forintos pizzaszelet és 800 forintos amerikai hotdog is. A Szigeten tehát nem igazán éri meg éhesnek és szomjasnak lenni...
De hogy Csodaországnak, avagy a Fesztiválköztársaságnak vannak szegény polgárai is, annak biztos örülnek egy óbudai áruház tulajdonosai, mivel a népnyelvben csak Madaras Teszkóként emlegetett bolt forgalma az évnek ezen hetében mindig jelentősen fellendül...

Folytatás következik...