bezár
 

irodalom

2013. 06. 27.
Pucér nők és hullák a kertben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A tévében bezzeg nem csodálkoznak, ha felnégyelnek valakit, míg ha szépirodalmi szövegekben kerül ez elő, még mindig – mondta Nemes Z. Márió és Bartók Imre 2013. június 21-én a tatai Litera-táborban. Szekeres Dóra faggatta őket testről, szépségről, meztelenségről és provokációról.

Szekeres Dóra elsőként az előző napi performanszról kérdezi a fiatal testeket képviselő szerzők véleményét. Jómagam nem voltam ott, így tudom meg, hogy meztelen nő is szerepelt benne. Bartók Imre és Nemes Z. Márió ugyanis többek között ezt emeli ki: a meztelensg szerepe a művészetben mennyire és mikor helytálló, mikor nem öncélúan provokáló mozzanat. Így kerülnek terítékre a Jancsó-filmek, amelyekben általában szerepel meztelen nő – ezt a fajta pucérkodást pozitív példaként hozzák fel.

Ezek után Bartók Imre A patkány évéből olvas fel: összenőtt hullák káprázatos virágözönben. Feloldásul (ha a halálos virágoskert önmagában nem árasztana mennyei nyugalmat) Nemes Z. Márió tízcentis törpéi, Egészségparkja és Erjedő népisége következik.

Folytatódik a vita a provokációról. Bartók Imre elmondja, hogy tőle gyakran kérdezik, hogyan bírja elviselni saját szövegeit. Ő maga nem érzi durvának – feleli ilyenkor. Szekeres Dóra megállapítja, hogy mintha a mainstreamben elfogadottabb volna a brutalitás meg a vérengzés és hasonlók, ezek szerint a szépirodalomtól nem ezt várják. Nemes Z. Márió annyiban egyetért, hogy való igaz, "például Tolnai Ottó is csinált érdekes dolgokat" Csáth Géza és Hajas Tibor mellett, de ezek mellett valahogy elsétált a finnyás recepció. A hangsúly azonban nem a provokáción, hanem az ilyen jellegű szövegek groteszk vagy kevert minőségén van, az az igazán érdekes – mondja Nemes Z. Márió, és Kis Róka Csaba képzőművészt idézi: "A művészet nem jó ízlés kérdése." Hanem a struktúráé, formáé, nyelvé. Bartók Imre elmondja, hogy a testet számára tárgynak venni irodalmi keretek közt nehezebb vállalkozás. Nemes Z. Márió erre Otto Weiningerre hivatkozik, aki azt mondta, hogy a meztelen női testnek nem lehet semmi köze a művészethez, mert a női nemi szerv a lehető legtávolabb áll a tiszta szellemi formától. Szóba ejtik még az öregedést – így utal Bartók Imre Proustra, aki szerint "Az idő alaktalan, ezért testekre van szükség ahhoz, hogy nyomot hagyjon". Aztán nemsokára ott vagyunk A patkány éve keltetőjében, majd Nemes Z. Márió zárja a programot: "Lehet kicsi a nő, de mindig hazatalál."

Fotó: Szőcs Petra

prae.hu

nyomtat

Szerzők

-- Nagy Márta --


További írások a rovatból

(kult-genocídium)
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című verséről
irodalom

Kritika Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetéről

Más művészeti ágakról

Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
A 2024-es Aranyvackor pályázat díjátadójáról
építészet

Huszadik Média Építészeti Díja finálé
art&design

A besorolás deficitje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés