bezár
 

építészet

2013. 06. 21.
Keresd a kőtáblát! – interjú Radnóti Zoltán rabbival
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Lágymányoson, családi házak között megbújva, keresve sem találjuk a Dévényi Tamás tervei alapján kialakított, átalakított Bét Sálom Zsinagógát. Tavaly, gyakorlatilag nyolcvan év után először adtak át zsinagógát Budapesten. Az épület hátteréről, a zsidó szakrális építészet példáiról beszélgettünk Radnóti Zoltánnal, a zsinagóga rabbijával.

PRAE.HU: Ha jól tudom, nyolcvan éve nem adtak át zsinagógát.

Bonyolultabb egy kicsit – Budapestről beszélünk –, az utolsó zsinagóga építése a lágymányosi volt 1936-ban. Volt utána átadás: visszaadtak egy régi, nem működőt, az óbudait, de új épületet valóban nem nyitottak, új szakrális tér nem alakult ki. Érdekes módon – önmagamnak ellentmondok –, lett új szakrális tér, amikor a régi Zsombolyai utcai épületet eladták és megvették ezt a családi házat, akkor itt kénytelenek voltak kialakítani egy szakrális teret. A kialakításnál figyelembe kellett venni a zsinagógaépítészet alapelveit. Ilyen például a tájolás: délkelet felé kell fordulni a zsinagógának. Az alapelv, hogy az egész világról Izrael felé fordul, Izraelben Jeruzsálem felé fordul, Jeruzsálemben pedig a Sirató-fal felé fordul minden épület, koncentrikusan. Tehát Kínában nyugat felé, Magyarországon kelet felé imádkoznak a zsidók. Pici játék van benne, lehet mozogni, de aki igazán figyel erre, az belövi pontosan, hogy merre van Jeruzsálem. Ennek a legszebb példája talán a Kazinczy utcai zsinagóga tört homlokzata. Egy ferde utca, ahol a homlokzat megtörik, körülbelül 160 fokkal.

Radnóti Zoltán, rabbi


Itt, amikor megvették ezt a családi házat, megnézték melyik fal néz körülbelül Jeruzsálem felé, de itt Budapesten viszonylag könnyű, mert a Duna észak dél irányban kettévágja a várost, az utcák pedig általában a Dunára merőlegesek. Belőtték kelet felé, és azt mondták, hogy az már jó, az a plusz két-három fok már nem számít. A másik fontos dolog, hogy két térben kell lenni az imádkozásnak, a teret valamilyen módon ketté kell választani férfi és női oldalra. Az elválasztás hogyan zajlik, két szinten vagy egy szinten, térben elválasztva, akár egy levegő sávval vagy függönnyel, azt közössége válogatja. Itt úgy oldották meg, hogy a bizonyos családi ház mennyezetét félig kiütötték, egy félkörívet meghagytak, és ott alakították ki a női karzatot, lent pedig a fiúk imádkozási helyét. De olyan kevesen voltak, hogy végül a lányok is lejöttek és a hátsó két sorban ültek le.

A székek elhelyezése egy érdekes dolog: klasszikus templom irányultságú vagy pedig centrális lehet. Amikor ezt átadták az ötvenes években, akkor nem volt kérdés, hogy mindenki előrefelé nézett, amikor én átvettem ezelőtt 8 évvel, kicsit bővítettünk, akkor komoly vita volt arról, hogy a székek templomszerűen előre felé, vagy minden szék a zsinagóga közepén álló tóraolvasó felé nézzen. Végül úgy döntöttünk, hogy a közösséget nem oszthatja meg a vallási irányultság. Szavaztak és ez a hagyományos stílus lett a vezető.

Aképre kattintva megnézheti az épületet a 6b.hu-n


Amikor én idekerültem, akkor igyekeztem az ingatlant úgy forgatni, módosítani, hogy legyen benne több közösségi tér. Amíg itt nem volt rabbi és imádkozó zsinagógaként használták, imádkozni jöttek ide és nem volt semmi program, addig nem volt erre szükség. Idejöttek, megimádkoztak, hazamentek. Mikor jöttek a fiatalabbak, akkor már igény volt közösségi térre, leülni, beszélgetni, tanulni,  akkor ahhoz kellett alakítgatni a tereket. Négy lépésben építettük át, ami legrosszabb, tudom, mindig toldozgatni, a lehető legdrágább dolog, de mindig csak annyira volt pénzünk. Mindig annyit bővítettünk, amennyit kellett. Ezeket a tereket úgy változtattuk, ahogy éppen igény volt rá. Először csináltunk leülős helyet, majd a konyhát bővítettük kicsit, utána egy másik szobát csináltunk és végül, a legutolsó bővítés a jelenlegi. Teljesen átalakítottuk a zsinagógateret, ami lent volt felvittük az emeletre, csináltunk egy új födémet, a két szintet, az imádkozási szintet és a közösségi szintet különhelyeztük, hogy a lehető legtöbb helyünk legyen. Volt három elképzelés és a közösség szavazott, hogy melyik legyen. Egy negyedik lett persze.



Érdekes, hogy egy dolog változott menet közben, mikor elkezdtünk imádkozni. A női elválasztást lehet többféleképpen csinálni, lehet fent az emeleti szinten és lehet hátul. Mi egy harmadikat vezettünk be, ami Magyarországon nincs - illetve egy helyen van, a Hunyadi téren –, hogy a zsinagógateret kettéválasztjuk hosszában. Ez kicsit a feminizmusnak megfelelő módszer, így nem hátul vannak a nők. Nem teljesen középütt választottuk el – az lenne az igazi, hogy pont középen, de egyszerűen fizikailag a tóraolvasó-asztalnak középütt kell lennie, és Magyarországon nem lett volna bevett, hogy azt is kettévágjuk, ezért 60-40 százalékban osztottuk meg a teret. Eleinte a nők azt kérték, had legyenek a kert felőli oldalon, hogy láthassák a gyerekeiket, amikor lent játszanak, de rájöttek, hogy nem jó nekik ott, mert a WC azon az oldalon van és pont a WC felé imádkoznának, illetve egy sorral kevesebb van az aszimmetria miatt. Végül megcseréltük és a nők most az utca felőli oldalon vannak. Most a férfiak imádkoznak a WC felé, de minket ez nem zavar.

PRAE.HU: A zsidó vallási építészetnek hozzávetőleg 3000 éves hagyománya van, Magyarországon is az emancipációtól kezdve, mondjuk 300 éves hagyománya, mégis ma, ha egy építészt megbíznak egy zsinagóga megtervezésével nincsen archetípus, nincs hová nyúlnia, talán azért, mert volt ez az említett pauza. Amennyire egy keresztény templomot az építész meg tud fogalmazni, úgy egy zsinagóga kicsit misztikusabb, titokzatosabb - mindkét esetben abból kiindulva, hogy nem feltétlenül hívő építészként áll neki a munkának.



Érdekes, mert ezt kora változtatja. Eleinte a zsidók nem imádkoztak zsinagógákban, hanem imatermekben, termekben, nem volt speciális szakrális épület. Ez akkor lett ennyire látványos, amikor az emancipáció környékén a zsidóság meg akarta mutatni, hogy ők is vannak olyan jók, mint a keresztények és elkezdték építeni a klasszikus kéttornyos, öthajós épületeket, lásd Dohány utcai Zsinagóga, Szegedi Zsinagóga, vagy a centrális, illetve kereszt alakú, katedrális-jellegű épületeket. Mindezt azért, hogy megmutassák: nézzétek, a mi építészeti rendszerünk sem különbözik a tiétektől, vagyis mi is vagyunk olyan jó emberek, mint ti vagytok. Ez egy fontos üzenete volt. Az az érdekes, hogy ezeket az épületeket letiltották az ortodox rabbik, mondván, hogy majmolják a kereszténységet éppen ezért, ez nem zsinagóga, ez nem zsidó. A Dohány utcai Zsinagógában semmi zsinagógai nincs, azonkívül, hogy van egy tóra az elején. Tornyokkal, középről beszélő reverendás rabbival, ami egy református típusú szertartásra emlékeztet. Ezzel párhuzamosan az ortodox építészetben is elkezdődött egy magát megmutató építészeti rendszer. Érdekes, hogy a szegényebb helyeken, ahol több zsidó lakott, például a VIII. kerületben, nem épült zsinagóga. Ott a lakásokban imádkoztak továbbra is. Illetve a pesti hitközségnek az volt a politikája, hogy bemutatjuk a Dohányt, mindenki lássa, a többi zsinagógát pedig elrejtjük. Gondolj a Frankel zsinagógára, amit beépítettek két épület közé egy udvarba, vagy, a Hegedűs Gyula utcaira, amit nem is lehet látni az utcáról, egy körfolyosós ház közepére építve, ezek kortárs zsinagógái a Dohánynak. De nem lehetett olyan szépnek lenni, mert az volt a bemutató zsinagógája a pesti zsidóságnak. Óbuda külön világ - nem volt Budapest része -, egy klasszicista, timpanonos, oszlopfős zsinagóga. Az újpesti szintén, vagy rákoskeresztúri, ami egy nagyon szép épület. Tehát a belső volt adott, hogy mit rak köré az építész, az őrajta múlott, illetve hogy a korabeli zsidó politika mit diktált neki. A központosított hitközségi rendszerben, nem egy közösség, hanem a pesti izraelita hitközség döntött.

Újbudán – a harmadik zsidótörvény környékén vagyunk –, tervpályázatot írtak ki az új zsinagógára - a pályaművek láthatók a Zsidó Budapest című könyvben, a másik két tervvel együtt, amik nem nyertek. Itt tényleg elengedték magukat a tervezők. Az eredeti Bocskai utcai épület bau haus jellegű ház, kocka, hosszú vékony ablakokkal, nem egy klasszikus tornyos épület. Egy teljesen funkcionalista, egy légtérben lévő, téli templom, nyári templom, pincerésszel, közösségi résszel. A Dohány utcában nincs közösségi tér, a Goldmark-terembe járnak át rendezvényekre a Dohányból.



PRAE.HU: Tehát ez a frissen átadott épület, ahol most vagyunk, az emancipáció előtti mintákat követi.

Igen. Most láttam az új csepeli zsinagóga terveit, ahol a tervező szabad kezet kapott. Azt mondta, Csepelen legyen vasból a teteje, mégis Csepel, így illeszkedik be Csepel fílingjébe. Tervezett egy torony-szerű imateret egy acéllappal lefedve. Az elveket betartotta és ennyi. Szép példa a müncheni zsinagóga (Rena Wandel-Hoefer és Wolfgang Lorch terve alapján – szerk.), ami egy imaszíjon lévő t’filint – egy zsidó szakrális tárgy, ami egy téglalapon lévő kocka – mintáz.

Benne van a zsidóságban, hogy nem szabad hivalkodót csinálni, a belbecsen van a lényeg nem a külcsínen.

Van még egy dolog, ami fontos talán: az ortodoxiában középre raknak mindent, középen zajlik a tóra olvasása. A neológ zsinagógában - ami egy modern irányultság -, mivel a neológ zsidók kevésbé műveltek vallásilag, nem tudnak olyan jól imádkozni, nem tudnak olyan jól héberül, más az irányultság. Azt mondták mi eljövünk, a jelenlétünk számít, hogy itt vagyunk, a rabbi és az imádkozó csinálja a dolgát, mi részt veszünk a szertartáson, számunkra ez teljesen kóser. Ezért az imádkozó-tér le van választva egy kerítéssel, ahol a vallási elit, az elnök, az elnökhelyettes, a rabbi, a kántor van, és ott történik a tóraolvasás, ott történik minden, a többiek pedig hátul imádkoznak: Mi itt voltunk, a rabbi elmondta szépen, megáldott mindeket. Ők így vesznek részt, az ortodoxiában viszont mindenki aktívan részt vesz, ezért a tóraolvasó középre van helyezve, hogy mindenki közel legyen hozzá.



PRAE.HU: Az új épületnél milyen kitételeik voltak?

Ez már egy működő közösséghez lett építve. Fontos volt az akusztika, a fényerő és az, hogy záros pénzünk volt. Az ablakok elrendezése nem dizájn, az is, de nem volt pénzünk tíz új ablakra, és így a régi ablakokat is használni kellett. Meglett a varázsa, és a kontinuitást is mutatjuk ezzel.

PRAE.HU: Az utcai rész változott?


Nem nyúltunk hozzá.

PRAE.HU: Egy kőtábla mutatja, hogy zsinagóga.

A kőtábla, igen, azt én raktam oda, amikor idekerültem. Felmásztam oda és kiraktam egy kőtáblát, tényleg. Nem volt semmi, nem volt rabbi, egy eldugott épület volt. Amikor idejöttem az volt a mottóm, hogy keresd a kőtáblát!

Ez teljesen belefért abba a félelembe, ami a zsidó emberben volt a holokauszt után.


Bét Sálom Zsinagóga,
építész: Dévényi Tamás

prae.hu

nyomtat

Szerzők

-- Árvai András --


Más művészeti ágakról

Kurátori bevezető
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című verséről
Révész Emese és Sipos Fanni Amíg én oviban vagyok című könyvéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés