bezár
 

zene

2013. 06. 19.
A flamenco inkább az imához hasonlít
Interjú Bucsás Györgyivel (1.rész)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A flamenco inkább az imához hasonlít Péntek este. Sevillanas órát veszek Bucsás Györgyi flamenco-táncostól. A lábmunkához a karmozdulatokat már nem tesszük hozzá a harmadik versszakban, épp elég volt a láb is. Inkább arról beszélgetünk az első magyar nyelven megjelent flamenco-könyv szerzőjével, hogy mitől olyan ez a tánc, mint egy ima. (Az interjú 2. része itt olvasható.)

prae.hu

Miért nincs benne több erotika, mint egy redőnyszerelésben? Mitől olyan bonyolult, és ugyanakkor miért "dupla" élvezet? Van-e, lehet-e Magyaroszágon közönsége? És mi az a duende, vagyis amikor én és a sorsom találkozunk az előadáson, mely utóbbit Györgyiék június 23. estére Flamenco Tablao Budapest-nek nevezték el.

PRAE.HU : Mire kell odafigyelnie egy flamenco-művésznek, ha nem "saját" – andalúz, vagy spanyol – közönségnek játszik? Van egy olyan elmélet, mely szerint az úgynevezett külföldieknek csak a könnyedebb, vidámabb részét kellene megmutatni, a műfaji jegyeket pedig szájbarágni.


Ha jó az előadás, lehet komolyabb is. Akkor Mátészalkáról Rozi néni is meg fogja érteni, hogy miről szól. Ha az valóban igazi flamenco, minden ott van, minden üt és minden az élére van állítva, akkor akinek értenie kell, az érteni fogja.

PRAE.HU: De nyilván nem mindenki. Nekem Dél-Franciaországban volt szerencsém több flamenco-előadást látni, ahol a spanyol kultúrával közvetlenebb kapcsolatot ápolnak, mint nálunk. A társaságnak – akikkel mentem – a reakciója vegyes volt. Voltak, akik lélegzetüket visszafojtva, szinte megbabonázva figyelték a produkciót, és bizony voltak, akik pár perc után gúnyolódni kezdtek és az előadásból inkább egyfajta karikatúrát csináltak.

Szerintem ez egy védekezési reakció. Az illető sejti, hogy itt valami komoly dologról van szó, de talán nincs olyan hangulatban, hogy szembesüljön azzal, amit látott. Ha közömbös lenne, megvonná a vállát és továbbmenne. Ha ezt már elkezdi kigúnyolni, akkor ott szerintem betalált valami. Ez régebben engem nagyon zavart. Én ilyenkor üvöltöttem, törtem, zúztam. Az is nagyon fontos volt, hogy mindenkinek tetsszen az, ahogyan táncolok. Mióta kint éltem Andalúziában, azóta nagyjából teszek rá, hogy kinek tetszik és kinek nem. Az érdekel, hogy flamenco-e, amit csinálok, vagy amit látok.Bucsas GyorgyiPRAE.HU : Nem lehet, hogy az a furcsa az embereknek, hogy a flamenco tánc és ének az érzéseket nagyon közvetlen módon, hevesen nyilvánítja ki?

A flamenco énektechnikája nagyon sajátos. Eleve más, mint egy klasszikus-, vagy folklór énektechnika. A flamenco énektechnikáját – különösen a szomorúbb dalokét – úgy hívjuk, hogy cante jondo. A cante az ének, a jondo pedig azt jelenti, hogy mély.

Mély ének, vagy mélyről jövő ének. Ennek több vetülete is van. Egyrészt mély érzelmekről énekelünk azokban a dalokban, amelyekben cante jondo van: az egyedüllétről, a magányról, a tragikumról, a veszteségről, a fájdalomról.

Mély ének pedig abban az értelemben is, hogy nagyon mélyen képezi az énekhangot. Nem torokból, nem fejhangon, nem is nazális hangon, hanem szinte gyomorból jön elő, és sivít, visít az énekes. Aki nem tudja, hogy ez micsoda, annak ez elsőre lehet, hogy komikusnak tűnik.

De nagyon érdekes, hogy van olyan ember, aki semmit sem tud a flamencóról, és megfogja, mert olyan lelkiállapotában találja. Aki életében már elsiratott valaki olyat, aki fontos volt neki, aki közel állt hozzá, az tudni fogja, hogy miről szól például egy seguirilla. Vagy akit a legnagyobb szerelemben hagytak ott, az meg fogja érteni, hogy egy solea miről szól. Lehet, hogy nem szó szerint, de azt az érzetet, amit közvetít, érteni fogja.

Sokan azt hiszik, hogy a flamenco-táncosok "ego-művészek". A flamenco különböző műfajai mind megjelenítenek egyfajta minőséget. Akár hangulati, vagy lelkiállapoti minőséget, amin a közösség összes tagja keresztülment az élete során valamikor. Amikor a táncos, az énekes vagy a gitáros fellép a színpadra, azért van ott, hogy ezt a minőséget megmutassa. Ezért vannak ezek a bekiabálások is, hogy például: "ez az!"

Nem az a lényeg, hogy én, mint Bucsás Györgyi mit fejezek ki, az én mozdulatom milyen, hanem az én mozdulatom, az "az-e". Ha táncolok a színpadon egy soleát, akkor sikerül-e megjeleníteni azt, amit a flamencóban a solea jelent. Én mindig úgy fogom fel, hogy a flamenco és a flamencónak ezek a vonulatai felettem állnak.SoleaPRAE.HU: Simone Weil azt írja, hogy "Mindaz, ami személytelen az emberben, szent. És egyedül az szent.,, A flamencóban pedig nagyon erősen jelen van a keresztény, a katolikus vallás, több dal is bibliai témákról íródott.

A flamenco szülőhazája Andalúzia. Nagyon erős nyomot hagyott rajta a mór uralom, kilencszáz év a muszlim vallással, tehát egy vallásossággal erősen átitatott kultúrával telt benne. De emellett a kereszténység is végig jelen volt. Amikor kiűzték a mórokat, megjelent a katolikus vallás erőszakossága is, az inkvizíció.

Ezzel együtt a flamencóban a vallásosság, a kereszténység, és maga a katolikus vallás is nagyon erőteljesen megjelenik. Mind Istenre, mind Jézusra, mind pedig Máriára nagyon komoly utalások vannak a szövegekben. Például van egy egész műfaj is, amely erre a témakörre épült, a sevillanas biblicas. Ez csak bibliai témákat dolgoz fel a szövegeiben.

Ha csak a táncból indulunk ki, egyrészt végtelenül erősen kapcsolódunk az anyaföldhöz, mert rajta kopogunk, az adja a ritmust. Mintha bele lennénk gyökerezve. Deréktól fölfele meg ugyanakkor erőteljesen az ég felé kiáltó mozdulatok vannak a táncban. Az a Weöres Sándor idézet, hogy "Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." a flamencót tökéletesen leírja.

Nagyon megdöbbentem, amikor olyan véleményeket hallottam, hogy milyen erotikus tánc a flamenco. Számomra a flamenco-táncolás mindig sokkal inkább volt olyan, mint egy ima. Amikor az igazi önmagam vagyok. A legtöbb flamenco-táncosnak ez az érzése. 

PRAE.HU: Nincs benne játék sem? Itt a játék negatív értelmére, a játszmákra gondolok.

Játékosság van benne. De nem játszhatod, nem játszod meg magad. Ha egy flamenco-énekes, vagy -táncos fölmegy a színpadra, eljátszhatja ugyan, hogy ő valamilyen, de ez annyira összetett, annyira bonyolult műfaj, hogy egész egyszerűen nincs arra energiád, hogy másnak tűnjél ahhoz képest, mint aki valójában vagy. 

PRAE.HU: Visszatérve ahhoz a gondolathoz, hogy ez egy – mind énektechnikáját, mind pedig a dalok jelentését figyelembe véve – nagyon mély műfaj, honnan jön, miből fakad ez a mélység? Hisz a dalszövegek gyakran rövid, egyszerű szövegek. 

Ez egy nagyon hosszú történet. Ez Andalúzia történelme, és benne egy nagyon fontos népcsoportnak, a cigányoknak a történelme. Ezt a sírásszerű éneklést úgy hívjuk a flamencón belül, hogy quejio. Azt jelenti, hogy sírás, panasz. Miért bőgnek annyira?

A cigányok akkor érkeztek Andalúziába, a 15. század végén, amikor a mór uralom lassan véget ért. A mórokra kegyetlen sors várt. Üldözték őket, és ezzel egy időben üldözték el a szefárd zsidókat. A cigányokat eleinte, a keresztény hitük miatt nagyon pozitívan fogadták, majd a vándorló életmódjuk szép lassan szemet szúrt a hatalomnak.

Adva van három népcsoport, akiknek száz-százötven évig folyamatosan menekülniük kellett. Titkolniuk kellett, hogy kik ők. Nem beszélhettek a saját nyelvükön, nem öltözködhettek a saját, tradicionális ruháikban. Nem házasodhattak hivatalosan egymás között. Törvény mondta ki, hogy tilos a cigány embereknek énekelni vagy táncolni.

Amikor titokban van az identitásod, akkor ezt valahogy túl kell élned. Vagy úgy, hogy eltűnsz a föld színéről, vagy találsz valamit, amiben túlélsz. A 18. század végéig semmilyen említést nem találunk a flamencóról. Az életük volt generációkon keresztül veszélyben. Ebből pedig nem a cha-cha-cha vagy a "come on Barbie, let’s go party" jön. Abból az jön, hogy kiül a színpadra, és kiszakad a vér a torkán. Aztán III. Károly spanyol király 1783 szeptemberében adta ki a Pragmatica Sanctiot, ebben oldják fel ezt a tiltást. Ekkor kezdenek előbukkanni feljegyzések a flamencóról. 

PRAE.HU: Maga a flamenco tánc honnan ered? 

A cigányságról ugye azt mondják, hogy ők Indiából indulhattak el. Bizonyos mozdulatok a tradicionális indiai, elsősorban templomi táncban nagyon hasonlítanak a flamenco mozdulataira. De míg az indiai táncmozdulatoknak van egy nagyon fontos, hozzárendelt jelentése, addig a flamenco karmozdulatai díszítő jelleget töltenek be.

De ne felejtsük el az andalúz-, az ibériai félsziget kultúráját sem! Itt az úgynevezett joták hagyományát érdemes megjegyezni. A flamenco tulajdonképp egy mindent magába olvasztó, nagy, kulturális elegy.

PRAE.HU: Mitől olyan bonyolult tánc a flamenco? A néptáncok ennél általában sokkal egyszerűbbek. 

Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy a flamenco az utóbbi száz-százötven évben nagyon sokat fejlődött. A nők eleinte nem is nagyon kopogtak például, ez a férfiak reszortja volt. A nők táncában a kecses karmunka, a lépések, a mozdulatok voltak fontosabbak. Főleg az 1920-as, 30-as években alakult ez át teljesen.

Itt kell megemlíteni Carmen Amayát, aki elkezdett úgy táncolni, mint a férfiak. A flamencóban nagyon fontos a műfaj története. A 18. század vége óta vannak feljegyzések, hogy ki kicsoda, kik a fontosabb alakjai a flamencónak. Mindenki, akinek fontos a flamenco, az ezt tudja, illetve, hogy kinek a nevéhez mi köthető: melyik műfajt találta ki, vagy melyiket mentette meg a feledéstől azzal, hogy bevette a műsorába.

Például azóta táncolunk tarantót, amióta ezt Carmen Amaya kitalálta. Fogta a taranta nevű bányászéneket, ami egy szabad ének volt, egy nagyon szomorú műfaj. Ehhez Amaya a flamenco tango négy negyedes ritmusát illesztette, és így született meg a taranto.

A flamencóban a táncot nem a lépések határozzák meg. Nincsenek alaplépések, amiket ha megtanulsz, tudsz flamencózni. Ilyen nincs. Csak az határozza meg a táncot, hogy a zenében, illetve a zenészekkel hol vagyok, mi történik. És aztán ennek megfelelően jön létre az az egymillió-kétszázötvenezer kombináció.

Mitől olyan nehéz még, mitől összetett tánc? A táncosnak a flamencóban kétféle funkciója van: egyrészt, mint egy hagyományos táncos a zenében, a ritmusra mozog a lába, a keze. A ritmikában meg időnként annak, hogy mit csinál a kezem: köze nincs ahhoz, hogy mit csinál a lábam. A másik funkciója a táncosnak az, hogy amikor jön a kopogás, egy speciális ritmushangszerré válik az együttesen belül, annak minden precizitásával együtt.

Tehát kétfelé kell tréningezni magunkat. Nem elég az, hogy a rugalmasságunk, a kondíciónk ugyanolyan jó legyen, mint egy balett-táncosé, mellette úgy kell tréningeznünk, mint ahogy egy zenész gyakorol. Ez nagyon összetetté teszi ezt a táncot. Viszont nagyon élvezetes is, ha az ember már kezd belejönni. David Nunez CarmonaPRAE.HU: Ezek szerint biztos vannak állandó, zenész kollégáid.

Igen. Kozma Richárd flamenco-gitárossal immár több mint hét éve dolgozunk együtt. Csak akkor tudunk együttműködni, ha egyrészt a gitáros tudja, hogy én mit csinálok, másrészt ha én mint táncos tudom, hogy neki mi a dolga. Nagyon sok flamenco-táncos tud énekelni. Nem színpadképes éneklésre gondolok, hanem arra, hogy ismerjük az énekeket. Enélkül nem lehetsz jó flamenco-táncos. Ismerned kell a versszakokat, tudnod kell a szerkezetüket, hol vannak lezárások, hol vannak újrakezdések.

PRAE.HU: A flamencóban a nő és a férfi táncos nem nagyon érintik meg egymást. Arról is beszéltünk, hogy inkább hasonlít az imához. A flamencóban nem kelleted magad. Viszont tényleg nincs benne semmi erotika? Hisz sokszor épp a szerelemről szól.

Akkor vannak benne érintések, amikor turista-showt csinálnak belőle. De eredetileg nincsenek. Az andalúz kultúrára az arab nagyon erősen hatott abban, hogy a nők és a férfiak világa erőteljesen elkülönül. Aztán meg az andalúziai cigányok kultúrájában a nő legfőbb értéke a szüzessége. A mai napig vannak olyan családok, ahol nagyon fontos, hogy a lány szűzen menjen férjez. Nincs magamutogatás. Egy flamenco-táncosnő nyakig be van bugyolálva.

A kortárs flamenco-ruhák természetesen már többet mutatnak. Hagyományosan egy flamenco-öltözet úgy néz ki, hogy hosszú szoknya, emelt sarkú cipő, hosszú ujjú blúz, rajta kendő a nyakban. Rózsák, fittyfenék, miegyebek a hajban. A szoknyán pedig nagyon sok helyen még kötény is van.

Mindig jó előre meg volt határozva, hogy a lányok kihez menjenek férjhez. Az érzelmeiket megtartották maguknak. Mindig azt szoktam mondani, ha valaki nagyon firtatja, hogy "tudod, ezek a spanyol csajok, a flamenco-táncosok olyan nagyon dögösek", hogy szerintem a flamencóban pont annyi erotika van, mint az életben általában: ha valaki tetszik neked vagy szereted, akkor azt is erotikusnak találod, ahogy fogat mos, meg, ahogy fölszereli a redőnyt az ablakra. De ebben nincs semmilyen plusz rájátszás.

Folytatás következik...
nyomtat

Szerzők

-- Kovács Rita --


További írások a rovatból

Kritika az Orfeo ed Euridice új felvételéről
Borbély László zongoraművész és Zeneakadémista tanítványainak koncertje
Haydn out, Muse in – múzsadilemmák

Más művészeti ágakról

Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
art&design

A besorolás deficitje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés