A Vörösmarty téren a nagyszínpadon Balogh Endre először a Rappai Zsuzsa által szerkesztett Szépséges Balaton (Kossuth Kiadó)  című albumról érdeklődik,  jelent meg. Rappai elmondja, hogy szerették volna megmutatni, mennyi minden érdekességgel találkozhat az oda látogató. Balogh megemlíti, számára az tűnt fel a fotókon, hogy milyen közel vannak a templomok a településeken.  Olyan ez vajon, mint napjainkban, hogy ha egyik gyorsétterem lánc új helyet nyit, akkor mellette rögtön megjelenik a másik is? Rappai arról beszél, hogy a templom a közösség életének központja minden felekezet számára, így aztán érthető, hogy a település központja is egyben. Hozzáteszi még, hogy ezek az épületek szépen megőrizték annak a kornak a sajátosságait, amelyekben épültek.
Mint a beszélgetés során kiderül, arra is rávilágít, mitől olyan különleges a balatoni borászati klíma, s abban például mennyire játszik fontos szerepet a víz közelsége. A balatoni bazaltkőzet az első, amit fontos megemlíteni, illetve azt, hogy a nagy vízfelület hogyan veri vissza a napfény sugárzását. Mindennek a következménye a magasabb cukortartalom, a gyümölcsösebb íz. Rapai Zsuzsa fontosnak tartja még megemlíteni magának a könyvsorozatnak a létrejöttét, nem csak a Balatonról létezik ilyen kiadvány, hanem például Szentendréről is (ez a szerkesztő kedvence), ahol szintén különös megvilágításba kerül az adott hely, olyan érdekességek kerülnek említésre, amit az átlag turista nem ismer.
     
Pikler Éva Balatoni böngésző (Kolibri)című könyve a következő, amiről részletesen szó esik. Mennyire kell ezt a könyvet komolyan venni, szól a kérdés, a válasz pedig, hogy ez egy teljesen komolytalan kötet. Nagyjából öt éves kortól ajánlja a szerző,  azoknak a gyerekeknek, akiket érdekel a környék, és akik fel is tudják ismerni, hogy már jártak ott. A könyv alapkoncepciója, hogy egy idősebb pedagógus együtt nyaral a gyerekekkel, egy vihar szétfújja a holmiaikat, és a könyv lapjain kell megkeresni ezeket tárgyakat. Megtudjuk, a komolytalanságot többek között olyan elemek is erősítik, mint a cigiző halak, a wc papírba csomagolt ember, a felhúzható hattyú.

Nagyobbaknak szól Jeney Zoltán kötete,  a Rév Fülöp Fajszföldön (Kolibri), ez a Rév Fülöp folytatása. Magyon hasonlít megjelenésében a második kötet az elsőre, ami nem véletlen, hiszen mindkét esetben az volt a cél, hogy a könyv egy kódexre emlékeztesse az olvasót.  Jeney beszél arról is,, hogy amikor az első rész megjelent, még nem rajzolódott ki határozottan a terv, hogy lesz folytatás, bár a kiadóban már akkor kérdezgették őt ezzel kapcsolatban.

A mostani kötet arról a kis ember formájú apró lényről szól, aki az első kötetben segítette az embereket, de akiről nagyon keveset tudhatott meg az olvasó, így most az ő hazájába látogat el a történet. A célcsoport pedig a legalább tíz év körüliek, pontosabban azok a gyerekek, akik már önállóan olvasnak, a fejezetek hosszúsága miatt esti felolvasásra ez a könyv ugyanis nem igazán alkalmas.

Végül Kovács Emőke Régi idők Balatonja (Széphalom) című könyve következik. Balogh Endre úgy vezeti fel a kötetet, hogy szerinte ez nem csak egy különös táj különös története, hanem a különös tájat szerető különös emberek történetei is. A szerző elmondja, 2007-ben jelent meg a 19. századi Balaton történet összefoglaló könyve, A 19. századi Balaton világa, ez a kötet pedig az azóta született esszéket és publicisztikákat tartalmazza, amelyeik inkább a huszadik századról szólnak. Például Belházy Bimbiről, az első nőről, aki átúszta a Balatont, vagy Simon Böskéről, az első magyar szépségkirálynőről.