Csaplár Vilmos új regénye, az Edd meg a barátodat! lehet a könyvhét egyik favoritja – lelkendezik Kőrösi Zoltán. A könyv három év alatt íródott, mert időközben elkészült a Magyarok című esszékötet is – mondja Csaplár. Szikszai Rémusz felolvas nekünk a regényből, aztán folytatódik a beszélgetés. Kőrösi a regény sűrű szövetét, sokféle értelmezési lehetőségét emeli ki: olvashatjuk szerelmi történetként és történelmi regényként is – a negyvenes évektől a hatvanas évekig játszódik a regény.

"Csak az elmúlt húsz évünk szólt arról, hogy vágyakoztunk és vitatkoztunk" – mondja Csaplár Vilmos, aztán rátér a Kádár-korszakra, amikor az volt a politika célja, hogy totálisan átforgassák a társadalmat. És ez érdekes helyzeteket eredményezhet: a regény egyik főhősnőjét a családjával a Hortobágyra telepítik ki.

"Jégesőként kopognak a mondataid" – mondja Kőrösi Zoltán, erre azt feleli a szerző, hogy igaz, az olvasók inkább lágyabb, kalandosabb történetmesélést várnának, de Kőrösi Zoltán azt mondja, hogy ez nem megy a regény rovására – nagyon érdekfeszítő a történet. Három, különböző társadalmi rétegből származó szereplő életét kíséri végig a regény, így ismerhetjük meg a hortobágyi istállók és Újpest világát. És besúgók is leselkednek rájuk, de Csaplár hangsúlyozza, hogy ez a regény nem tradicionális besúgútörténet, inkább az a szituáció érdekelte, amikor mindenki megfigyel mindenkit, mert hát ebbe a helyzetbe vannak kényszerítve.

Borbély Szilárdnak ezúttal regénye jelent meg a könyvhétre, Nincstelenek címmel. A szerző Berlinben van éppen, úgyhogy a szerkesztő, Mészáros Sándor helyettesíti. Ő mondja el nekünk, hogy a kötet a szerző tragikus körülmények között elhunyt szüleinek rekviemje, egyben a gyerekkora emlék-lenyomata: látlelet egy faluról és a mélyszegénységről. Mégsem lesz belőle szociográfia, és nem is az a lényeg. Az emlékezés nem mitizálja át- idealizálja a gyerekkort, mert az lehetne a másik kézenfekvő csábítás. Móricz Zsigmondot is sokan olvassák szociográfiai szemszögből, pedig tudjuk, nem az a lényege. Az irodalom sem válaszokat ad, hanem kérdéseket – mondja Mészáros Sándor.
<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/PhKLYN8z2VA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
A nyelvezet is érdekes: egy öt éves kisfiú szemszögéből tudunk meg mindent, gyakorlatilag az ő monológja a szöveg, persze némi narrációval kiegészítve. A biblikus nyelv és a vörös drapériás termelőszövetkezeti ülések nyomasztó formálissága pedig hártyaként épül rá a kisfiú memoárjára.

Kőrösi Zoltán megkéri Mészáros Sándort, hogy ajánljon néhány könyvheti újdonságot Kalligramtól; Mészáros Szilágyi Zsófia Móricz-monográfiáját, Grendel Lajos új könyvét és Szegedy-Maszák Mihály tanulmánykötetét említi.