irodalom
2013. 06. 06.
Noran Libro a Könyvhéten
A Kossuth Kiadói Csoporthoz tartozó Noran Libro Kiadó újdonságai és a dedikálások.
Noran Libro Kiadó
2013
Megjelenik az Ünnepi Könyvhétre
Bitó László: Örökség – ’56 regénye
(Regény)
„Barátomnak meg kell nyugodnia: ha visszatér a diktatúra, nem maradok itthon: nem leszek sem kiszolgálója, sem áldozata. De azt is el kell fogadnia, hogy most fel kell jutnom Pestre, mert sosem bocsátanám meg magamnak, ha elhagynám hazámat, amikor még kiállhattam volna érte” – mondja Bitó László önéletrajzi regényének hőse, Tibor, miután az ötvenhatos forradalom kitörésének hírére munkaszolgálatos társaival együtt felkelést szervez a komlói bányában. A Trianon-trilógia (Istenjárás, 1994, Az ötödik lovas, 1996) harmadik kötete annak a folyamatnak az utolsó állomását mutatja be (felkelés a bányában, útban Budapestre, Tibor álmainak barikádja felé), amely oda vezet, hogy a fiatalember, miként a könyv alkotója is – később a Columbia Egyetem kutatóorvosprofesszora –, végül az ország elhagyására kényszerül.
(196 oldal; 2.490 Ft)
Borgos Anna: Nemek között
– nőtörténet, szexualitástörténet –
Milyen tüneteket produkáltak a huszadik század eleji hisztériás betegek és orvosaik? Ki írta Gertrude Stein önéletrajzát? Hogyan viszonyultak a szexualitáshoz Erdős Renée, Török Sophie vagy Lux Terka regényhősnői? Milyen történeteket hordoznak Csáth Géza és Jónás Olga, Hatvany Lajos és Kovács Júlia, Bródy Sándor és Fehér Judit kapcsolatai és művei? Mik voltak a századelőn a női testkultúra új útjai? Hogyan jelent meg Vay Sándor/Sarolta a korabeli irodalmi és pszichiátriai diskurzusban? Hogyan ábrázolta a leszbikusságot a háború előtti orvosi irodalom? Hol helyezhető el a biszexualitás a jelenkori szexuális identitások között? Vannak-e jellegzetességei a kétanyás családoknak? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Borgos Anna új könyve, mely az elmúlt évek szerteágazó kutatómunkájának termése.
(312 oldal; 2.990 Ft)
Havas Henrik: Én vagyok
Önéletrajzi írások, naplójegyzetek, feljegyzések, vallomások – mindhalálig történetek nagyszülőkről, apáról, anyáról, gyermekről, legendák és igaz történetek pályatársról, barátról, ellenfélről, és ellenségről – mindenről, amiből egy Rokobauer maga magát Havassá összegyúrta. A média celebből az írót.
Mielőtt a történetek olvasásába kezdett volna, az olvasó azt gondolja, hogy ezt a pasast én ismerem. Kérdés, hogy amikor a könyv végére ér, még mindig ugyan azt az embert ismeri-e – és ugyanaz maradt-e az olvasó? Meggyőződésem, hogy igen. Meggyőződésem, hogy nem.
(276 oldal; 2.990 Ft)
Horváth Péter: A képíró
M. S. mester története
(Regény)
Középkori „kalandregény” ez – amennyiben a lélek belső történései épp oly kalandosak, mint a mese részint valós történelmi tényeken alapuló fordulatai. Az író Bogárvérrel című regényének „folytatása” a selmeci oltárképföstő, a titokzatos M.S. mester mindmáig ismeretlen élettörténetét „rekonstruálja”. Közben ellenállhatatlan mesélőkedvvel eleveníti meg a talán sosem létezett, mégis ingerlően ismerős hőseit. Szerelem, halál, bűnös vágyak és ártatlan óhajok, hatalmasok és hatalmaskodók praktikái, hűség és árulás lenyűgöző kavalkádja tárul elénk az izgalmas könyv lapjain. Mintha magunk is ott járnánk a föstő nyomában Selmecen, vagy éppen az általa bejárt Itália napfényes tájain. S mintha a megidézett múlt nyugtalanítóan hasonlítana a jelenre.
Ki volt M.S. mester?
(528 oldal; 3.990 Ft)
Nóvé Béla: Múltunk, ha szembejön
– önkényuralmi emlékeink –
Miféle sors várt a „forradalom árváira”, azon húszezer magyar kamaszra, akik 1956 őszén egyedül „futottak világgá” – vagy egy másik korszakváltáshoz érve azon intézetekben felnőtt, lázadó tizenévesekre, akik épp az 1989-es rendszerváltás évadján váltak nagykorúvá? Hogyan alakult Trianon óta a kisebbségi magyar közösségek „szétfejlődése”, dacolva háborúval, diktatúrákkal s megannyi újabb uralom-váltással? Melyek a mélyebb strukturális és tömeglélektani okai a térségbeli nacionalizmusok makacs újraéledésének, és velük szemben a modernitás, a demokratikus értékrend látványos gyengeségének? Hogyan él tovább a Kádár-kori amnézia ’56 és ’89 valódi örökségét máig elfedve és elvitatva? Mi jellemezte a ’70-es, ’80-as évek cenzúravitáit, a hazai szamizdat mára jórészt elfeledett hőskorát, és vajon miféle mulasztás terheli a rendszerváltó értelmiséget, a sajtót, az egyház(aka)t, a régi és új politikai elit(ek)et? Végül: mi is a történészek dolga?
(260 oldal; 2.800 Ft)
Nyerges András: Háztűznéző
(Regény)
Külvárosból belvárosba, pártállamból demokráciába, panelből patinás házba – 1989 tájt az egész hazai világ váltani akart: ki rendszert, ki otthont, ki jövőképet. Hőseink, akik teli vannak illúziókkal, azt tapasztalják, hogy egzisztenciájuk veszélybe kerül, a politika betör az életükbe, s a házban, ahol élnek, a lakóközösséget ellenséges táborokra osztó konfliktus zajlik. Ezzel olyan játszma szereplőivé válnak, ahol az a tét: megússzák-e a változást jellemük sérülése nélkül? Nyerges András regénye a rendszerváltást alighanem elsőként teszi górcső alá nem a politikaformálók, hanem a döntések következményeit elviselő hétköznapi emberek szemszögéből.
(336 oldal; 2.990 Ft)
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje
(Regény)
1748-ban összefogtak a németek, a szerbek, a magyarok, a zsidók, az örmények, meg a többi itt élő nemzetség, összekaparták megspórolt pénzüket, bankkölcsönt vettek fel és a tömérdek bankóval Bécsbe utaztak, hogy Mária Terézia császárnőtől megvásárolják a szabad királyi város címet. A császárnő megkérdezte mi a neve a városuknak, mire az alapító atyák töredelmesen bevallották, hogy nincs neve. Felkérték őfelségét, legyen városuk keresztanyja. A császárnő elővette arany pennáját és gyöngybetűkkel írta a latin nyelvű alapító okiratra: legyen a neve Neoplanta, és minden nép nevezze saját nyelvén. Éljenek békében, szeressék egymást, ez a sok nemzetiségű város legyen példája a különböző nációk békés egymásmellet élésének. Eltel több, mint 250 év Neoplanta – azaz Újvidék – népei azóta folyamatosan gyilkolják egymást. A magyar írónak mindezekről Lazo Pavletić, szerb fiákeres mesél.
(304 oldal; 2.990 Ft)
Fodor László: Gazdaságpszichológia
A gazdaságpszichológia dinamikusan fejlődő tudományának nincs olyan viszonylag egységes tematikája, mint a pszichológiának. A gazdaságpszichológia eredeti tudományai – a pszichológia és a közgazdaságtan – is rendkívül gyorsan változnak. A pszichológia tudományán belül a kognitív pszichológia mellett egyre inkább előtérbe kerül az érzelmek és a motiváció kutatása, a közgazdaságtudomány pedig egyre nyitottabbá válik a társadalomtudományok felé.
A könyv tematikája mindezek fényében törekszik figyelembe venni a pszichológia és a közgazdaságtan legfrissebb eredményeit, rámutatva az érzelmi-indulati élet és a racionális gondolkodás komplex jelenségeivel kapcsolatos fontosabb kutatási eredményekre. Gazdaságpszichológiai áttekintésünk a racionalitás és az önérdekkövetés pszichológiai árnyalatait figyelembe véve igyekszik rávilágítani az érzelmi és motivációs tényezők jelentőségére az egyéni vagy akár a gazdaságpolitikai döntésekben.
A könyvet ismeretbővítő olvasmányok gazdagítják, és a kapcsolódó szakirodalommal együtt fontos kiindulási alapot jelent az egyes témák alaposabb tanulmányozásához.
(480 oldal; 3.990 Ft)
Az elfelejtett rab – magyar írók börtönnovellái
„– Én komoly nő vagyok. Nem szeretek pletykát csinálni. Csak annyit mondhatok, hogy nem fogja megbánni, hogy szabad szívvel, szabad kézzel jött Vácra – mond a varrónő, és Rezeda úr éjjeli álmának megint vége volt. A börtönbeli éjszakákon ráér sok mindenre az egyébként okos ember is.” (Krúdy Gyula)
A sorozat legújabb darabjában többek között Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Hunyady Sándor, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szomory Dezső, Zilahy Lajos novellái olvashatók.
(224 oldal; 2.490 Ft)
Dedikálások a Noran Libro Kiadónál
Június 7., péntek
15.00 óra
Bitó László • ÖRÖKSÉG Nóvé Béla • MÚLTUNK, HA SZEMBEJÖN
16.00
ÓRA Borgos Anna • NEMEK KÖZÖTT Horváth Péter • A KÉPÍRÓ
17.00 óra
Végel László • NEOPLANTA Nyerges András • HÁZTŰZNÉZŐ
Június 8., szombat
11.00 óra
Bitó László • ÖRÖKSÉG
11.00 óra
Nyerges András • HÁZTŰZNÉZŐ
15.00 óra
Borgos Anna • NEMEK KÖZÖTT
15.00 óra
Végel László • NEOPLANTA
16.00 óra
Horváth Péter • A KÉPÍRÓ
16.00 óra
Nóvé Béla • MÚLTUNK, HA SZEMBE JÖN
17.00 óra
Havas Henrik • ÉN VAGYOK
Június 9. vasárnap
11.00 óra
Nóvé Béla • MÚLTUNK, HA SZEMBE JÖN
11.00 óra
Borgos Anna • NEMEK KÖZÖTT
15.00 óra
Havas Henrik • ÉN VAGYOK
16.00 óra
Horváth Péter • A KÉPÍRÓ
16.00 óra
Végel László • NEOPLANTA
17.00 óra
Bitó László • ÖRÖKSÉG
17.00 óra
Nyerges András • HÁZTŰZNÉZŐ
2013
Megjelenik az Ünnepi Könyvhétre
Bitó László: Örökség – ’56 regénye
(Regény)
„Barátomnak meg kell nyugodnia: ha visszatér a diktatúra, nem maradok itthon: nem leszek sem kiszolgálója, sem áldozata. De azt is el kell fogadnia, hogy most fel kell jutnom Pestre, mert sosem bocsátanám meg magamnak, ha elhagynám hazámat, amikor még kiállhattam volna érte” – mondja Bitó László önéletrajzi regényének hőse, Tibor, miután az ötvenhatos forradalom kitörésének hírére munkaszolgálatos társaival együtt felkelést szervez a komlói bányában. A Trianon-trilógia (Istenjárás, 1994, Az ötödik lovas, 1996) harmadik kötete annak a folyamatnak az utolsó állomását mutatja be (felkelés a bányában, útban Budapestre, Tibor álmainak barikádja felé), amely oda vezet, hogy a fiatalember, miként a könyv alkotója is – később a Columbia Egyetem kutatóorvosprofesszora –, végül az ország elhagyására kényszerül.
(196 oldal; 2.490 Ft)
Borgos Anna: Nemek között
– nőtörténet, szexualitástörténet –
Milyen tüneteket produkáltak a huszadik század eleji hisztériás betegek és orvosaik? Ki írta Gertrude Stein önéletrajzát? Hogyan viszonyultak a szexualitáshoz Erdős Renée, Török Sophie vagy Lux Terka regényhősnői? Milyen történeteket hordoznak Csáth Géza és Jónás Olga, Hatvany Lajos és Kovács Júlia, Bródy Sándor és Fehér Judit kapcsolatai és művei? Mik voltak a századelőn a női testkultúra új útjai? Hogyan jelent meg Vay Sándor/Sarolta a korabeli irodalmi és pszichiátriai diskurzusban? Hogyan ábrázolta a leszbikusságot a háború előtti orvosi irodalom? Hol helyezhető el a biszexualitás a jelenkori szexuális identitások között? Vannak-e jellegzetességei a kétanyás családoknak? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Borgos Anna új könyve, mely az elmúlt évek szerteágazó kutatómunkájának termése.
(312 oldal; 2.990 Ft)
Havas Henrik: Én vagyok
Önéletrajzi írások, naplójegyzetek, feljegyzések, vallomások – mindhalálig történetek nagyszülőkről, apáról, anyáról, gyermekről, legendák és igaz történetek pályatársról, barátról, ellenfélről, és ellenségről – mindenről, amiből egy Rokobauer maga magát Havassá összegyúrta. A média celebből az írót.
Mielőtt a történetek olvasásába kezdett volna, az olvasó azt gondolja, hogy ezt a pasast én ismerem. Kérdés, hogy amikor a könyv végére ér, még mindig ugyan azt az embert ismeri-e – és ugyanaz maradt-e az olvasó? Meggyőződésem, hogy igen. Meggyőződésem, hogy nem.
(276 oldal; 2.990 Ft)
Horváth Péter: A képíró
M. S. mester története
(Regény)
Középkori „kalandregény” ez – amennyiben a lélek belső történései épp oly kalandosak, mint a mese részint valós történelmi tényeken alapuló fordulatai. Az író Bogárvérrel című regényének „folytatása” a selmeci oltárképföstő, a titokzatos M.S. mester mindmáig ismeretlen élettörténetét „rekonstruálja”. Közben ellenállhatatlan mesélőkedvvel eleveníti meg a talán sosem létezett, mégis ingerlően ismerős hőseit. Szerelem, halál, bűnös vágyak és ártatlan óhajok, hatalmasok és hatalmaskodók praktikái, hűség és árulás lenyűgöző kavalkádja tárul elénk az izgalmas könyv lapjain. Mintha magunk is ott járnánk a föstő nyomában Selmecen, vagy éppen az általa bejárt Itália napfényes tájain. S mintha a megidézett múlt nyugtalanítóan hasonlítana a jelenre.
Ki volt M.S. mester?
(528 oldal; 3.990 Ft)
Nóvé Béla: Múltunk, ha szembejön
– önkényuralmi emlékeink –
Miféle sors várt a „forradalom árváira”, azon húszezer magyar kamaszra, akik 1956 őszén egyedül „futottak világgá” – vagy egy másik korszakváltáshoz érve azon intézetekben felnőtt, lázadó tizenévesekre, akik épp az 1989-es rendszerváltás évadján váltak nagykorúvá? Hogyan alakult Trianon óta a kisebbségi magyar közösségek „szétfejlődése”, dacolva háborúval, diktatúrákkal s megannyi újabb uralom-váltással? Melyek a mélyebb strukturális és tömeglélektani okai a térségbeli nacionalizmusok makacs újraéledésének, és velük szemben a modernitás, a demokratikus értékrend látványos gyengeségének? Hogyan él tovább a Kádár-kori amnézia ’56 és ’89 valódi örökségét máig elfedve és elvitatva? Mi jellemezte a ’70-es, ’80-as évek cenzúravitáit, a hazai szamizdat mára jórészt elfeledett hőskorát, és vajon miféle mulasztás terheli a rendszerváltó értelmiséget, a sajtót, az egyház(aka)t, a régi és új politikai elit(ek)et? Végül: mi is a történészek dolga?
(260 oldal; 2.800 Ft)
Nyerges András: Háztűznéző
(Regény)
Külvárosból belvárosba, pártállamból demokráciába, panelből patinás házba – 1989 tájt az egész hazai világ váltani akart: ki rendszert, ki otthont, ki jövőképet. Hőseink, akik teli vannak illúziókkal, azt tapasztalják, hogy egzisztenciájuk veszélybe kerül, a politika betör az életükbe, s a házban, ahol élnek, a lakóközösséget ellenséges táborokra osztó konfliktus zajlik. Ezzel olyan játszma szereplőivé válnak, ahol az a tét: megússzák-e a változást jellemük sérülése nélkül? Nyerges András regénye a rendszerváltást alighanem elsőként teszi górcső alá nem a politikaformálók, hanem a döntések következményeit elviselő hétköznapi emberek szemszögéből.
(336 oldal; 2.990 Ft)
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje
(Regény)
1748-ban összefogtak a németek, a szerbek, a magyarok, a zsidók, az örmények, meg a többi itt élő nemzetség, összekaparták megspórolt pénzüket, bankkölcsönt vettek fel és a tömérdek bankóval Bécsbe utaztak, hogy Mária Terézia császárnőtől megvásárolják a szabad királyi város címet. A császárnő megkérdezte mi a neve a városuknak, mire az alapító atyák töredelmesen bevallották, hogy nincs neve. Felkérték őfelségét, legyen városuk keresztanyja. A császárnő elővette arany pennáját és gyöngybetűkkel írta a latin nyelvű alapító okiratra: legyen a neve Neoplanta, és minden nép nevezze saját nyelvén. Éljenek békében, szeressék egymást, ez a sok nemzetiségű város legyen példája a különböző nációk békés egymásmellet élésének. Eltel több, mint 250 év Neoplanta – azaz Újvidék – népei azóta folyamatosan gyilkolják egymást. A magyar írónak mindezekről Lazo Pavletić, szerb fiákeres mesél.
(304 oldal; 2.990 Ft)
Fodor László: Gazdaságpszichológia
A gazdaságpszichológia dinamikusan fejlődő tudományának nincs olyan viszonylag egységes tematikája, mint a pszichológiának. A gazdaságpszichológia eredeti tudományai – a pszichológia és a közgazdaságtan – is rendkívül gyorsan változnak. A pszichológia tudományán belül a kognitív pszichológia mellett egyre inkább előtérbe kerül az érzelmek és a motiváció kutatása, a közgazdaságtudomány pedig egyre nyitottabbá válik a társadalomtudományok felé.
A könyv tematikája mindezek fényében törekszik figyelembe venni a pszichológia és a közgazdaságtan legfrissebb eredményeit, rámutatva az érzelmi-indulati élet és a racionális gondolkodás komplex jelenségeivel kapcsolatos fontosabb kutatási eredményekre. Gazdaságpszichológiai áttekintésünk a racionalitás és az önérdekkövetés pszichológiai árnyalatait figyelembe véve igyekszik rávilágítani az érzelmi és motivációs tényezők jelentőségére az egyéni vagy akár a gazdaságpolitikai döntésekben.
A könyvet ismeretbővítő olvasmányok gazdagítják, és a kapcsolódó szakirodalommal együtt fontos kiindulási alapot jelent az egyes témák alaposabb tanulmányozásához.
(480 oldal; 3.990 Ft)
Az elfelejtett rab – magyar írók börtönnovellái
„– Én komoly nő vagyok. Nem szeretek pletykát csinálni. Csak annyit mondhatok, hogy nem fogja megbánni, hogy szabad szívvel, szabad kézzel jött Vácra – mond a varrónő, és Rezeda úr éjjeli álmának megint vége volt. A börtönbeli éjszakákon ráér sok mindenre az egyébként okos ember is.” (Krúdy Gyula)
A sorozat legújabb darabjában többek között Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Hunyady Sándor, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szomory Dezső, Zilahy Lajos novellái olvashatók.
(224 oldal; 2.490 Ft)
Dedikálások a Noran Libro Kiadónál
Június 7., péntek
15.00 óra
Bitó László • ÖRÖKSÉG Nóvé Béla • MÚLTUNK, HA SZEMBEJÖN
16.00
ÓRA Borgos Anna • NEMEK KÖZÖTT Horváth Péter • A KÉPÍRÓ
17.00 óra
Végel László • NEOPLANTA Nyerges András • HÁZTŰZNÉZŐ
Június 8., szombat
11.00 óra
Bitó László • ÖRÖKSÉG
11.00 óra
Nyerges András • HÁZTŰZNÉZŐ
15.00 óra
Borgos Anna • NEMEK KÖZÖTT
15.00 óra
Végel László • NEOPLANTA
16.00 óra
Horváth Péter • A KÉPÍRÓ
16.00 óra
Nóvé Béla • MÚLTUNK, HA SZEMBE JÖN
17.00 óra
Havas Henrik • ÉN VAGYOK
Június 9. vasárnap
11.00 óra
Nóvé Béla • MÚLTUNK, HA SZEMBE JÖN
11.00 óra
Borgos Anna • NEMEK KÖZÖTT
15.00 óra
Havas Henrik • ÉN VAGYOK
16.00 óra
Horváth Péter • A KÉPÍRÓ
16.00 óra
Végel László • NEOPLANTA
17.00 óra
Bitó László • ÖRÖKSÉG
17.00 óra
Nyerges András • HÁZTŰZNÉZŐ
További írások a rovatból
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról