Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy sokminden megváltozott a magyar irodalom külföldi fogadtatásában, elsősorban az 1999-es Frankfurti Könyvvásár, illetve Kertész Imre Nobel-díja révén. A Publishing Hungary program ezt a konjunktúrát  igyekszik meglovagolni, az intézet és az NKA részéről is úgy gondolták, érdemes pénzt fektetni a magyar irodalom nemzetközi fesztválokon és vásárokon történő részvételébe. Ez egy hároméves program, évi 100 millió forintnyi támogatással. Nem konkurencia kívánnak lenni, hiszen megvannak a maga jól bejáratott fórumai annak, hogyan is lehet egy könyvet eladni, a magyar irodalom iránt mutatott nemzetközi érdeklődést azonban a kulturális diplomáciának ki kell használni. Hatos úgy gondolja, ez a projekt nagyjából 5-10 éves távlatban (újabb) konjunktúrát fog teremteni, és segítségére lesz  annak a korosztálynak is, amelyik most ír vagy majd ezután kezd el írni.

Márton László és Nagy Koppány Zsolt a németek kultúraszeretetét, nyitottságát és jóindulatát emelték ki. Márton szerint is fontos volt az 1999-es Frankfurti Könyvvásár, de már a nyolcvanas években is megvoltak ennek az előzményei, akár a Magyarországgal szembeni politikai szimpátia révén, akár  azáltal, hogy - Nádas Pétert idézve - nagykorúvá kezdett válni a magyar irodalom, és kialakult egy olyan nyelv, főleg a prózában,ami által a német közönség megszólítva érezte magát. Kiemelte, hogy a németek tudják, amit lefordítanak az ő nyelvükre, az az ő kultúrájukat is gazdagítja.

 

Nagy Koppány Zsolt a minőségi különbséget emelte ki, és a német olvasók jóindulatú odafordulását. Ugyanakkor elmondta, hogy mindezek hazai visszacsatolását még csak módjával tapasztalja. Can Togaynak erről Kertész Imre egyik mondása jutott eszébe, hogy a magyar irodalom útja Berlinen át vezet a nemzetközi ismertséghez, de akár azt is mondhatjuk, hogy a magyar irodalom útja magyarországi recepciójához is Berlinen (vagyis a német fogadtatáson) át vezet.

Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke a külföldi írószervezetek vezetőivel történő beszélgetések tapasztalatait tartja fontosnak, s hogy megismerheti ezeknek a szervezeteknek a működését, azon túl, hogy a hagyományos rendezvényeken, például felolvasásokon részt vesz. Svédországi tapasztalatairól mesélve kiemelte, az ottani írószövetség inkább szakszervezeti mint szakmai jellegű,aminek sikerült kialakítania egy olyan rendszet, hogy a szervezet tagjai (akik nem csak szépírók, irodalmárok, hanem Szentmártoni szavaival élve minden "minőségi tollforgató" tagfelvételt nyerhet), nem adhatják el magukat bizonyos honorárium alatt, és ezzel természetesen tisztában vannak a megrendelők is.

Mautner Zsófia némiképp kakukktojásnak tűnhetett a beszélgetés résztvevői között, ám ha figyelembe vesszük, hogy a nemzetközi vásárokon való részvétel nem csupán az irodalom, de a magyar kultúra egészét képviseli, és hozzájárul az ország imidzsének építéséhez, a gasztronómia, és mindaz, ami változás, fejlődés e téren tapasztalható, fontos része és eszköze ennek. Saját tapasztalatait összefoglalva, Mautner azt emelte ki, hogy mindig olyan ételt próbál bemutatni az adott ország közönségének, amihez ők valamiképp kapcsolódni tudnak.

Hogy kapcsolódni tudjanak az érdeklődők, persze az irodalom területén is fontos, Szentmártoni hangsúlyozta, itt nem arról van szó, hogy bármit le akarnak nyomni a külföldi olvasók torkán, fontos az előzetes tájékozódás is, vajon mire, milyen műfajra, témára vevő az adott ország közönsége. 

Nagy Koppány Zsolt és Szentmártoni János

Felmerült a beszélgetés során a szokásos probléma, hogy a líra például nagyon nehezen közvetíthető, és általánosságban is nagyon meghatározhatja a külföld számára bemutatandó szerzők körét az, hogy kit mennyire nehéz fordítani.

Ahogy Hatos Pál elmondta, a Balassi Intézet a fordítások támogatására is nagy hangsúlyt fektet, úgy fogalmazott, hogy a svéd vagy a finn modellt hasznos követni, nem csak a vásárokon részt venni, de ezt összekötni a fordítók munkájának támogatásával is. Az intézet munkája e tekintetben is a fiatalokra kíván inkább fókuszálni, őket támogatni, megkeresi, felkutatni. Ez a munka természetesen ugyancsak később , több év, vagy akár évtized alatt fogja megszülni eredményét.

Végezetül Hatos szavaiból úgy tűnt, hogy a Balassi Intézet és a Publishing Hungary program a technológiai fejlődés következtében megváltozó olvasói szokásoktól sem riad meg, Hatos Pál szerint ez a változás nem azt jelenti, hogy eltűnnének a könyvek, hanem sokkal szélesebb lesz a kínálat, nem utolsó sorban pedig elhangzott itt egy fontos kifejezés is: a tartalom dominanciája. 

Fotó: Bach Máté