bezár
 

irodalom

2013. 04. 20.
Vajon van-e a könyvnek jövője?
kerekasztal-beszélgetés az olasz és magyar kiadók képviselőivel, 2013. 04. 19.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az olasz díszvendégség keretében rendezték meg azt a kerekasztal-beszélgetést, amin a papíralapú könyv sorsát vitatták meg a nagy olasz és magyar könyvkiadók képviselői.

A beszélgetés moderátora, az olasz Luigi Tassoni elsőként Barna Imrét kérdezte a papíralapú könyv és az olvasás jövőjéről. Barna szerint az olvasás jövője nem kérdéses, hiszen mindig is lesznek olyan emberek, akik meg akarnak ismerkedni a klasszikus vagy a kortárs olvasmányokkal. A könyv jövőjét is meglehetősen optimistán látja: szerinte az e-könyvek ugyan idővel nagyobb teret nyernek majd, ugyanakkor Eco szavai nyomán – “Ne reméljük, hogy megszabadulunk a könyvektől" – inkább a papíralapú formula megmaradása mellett foglal állást. Szerinte az e-book igazi áttörése várat még magára, de bármikor is következzen az be, a könyv nem fog eltűnni.

Francesco M. Cataluccio, a Mondadori Kiadó igazgatója szerint a könyv jelenleg még szorosan kötődik a papírhoz, de azt fel kell ismerni, hogy a szerző helyzete mára teljesen megváltozott. Úgy látja, hogy ez a folyamat szoros kapcsolatban áll a zeneiparral: ott sem a lemezeladásokból, hanem a koncertekből szerez bevételt az előadó és hamarosan az írók is inkább a nyilvános szerepléseikből, felolvasásaikból fognak megélni, mintsem a könyveladásból. Az igazgató úgy látja, hogy évek múlva biztosan mindenki fog e-bookot olvasni, de ennek ellenére a kötetek szépsége és fizikai volta miatt maradnak még olyanok, akik kedvenceiket papír formátumban is megvásárolják.

Gian Arturo Ferrari ennél sokkal pesszimistább: szerinte ez e-book olyan totális forradalmat jelent, mint az írás feltalálása vagy a nyomtatás elterjedése. 1450-től, a nyomtatás megjelenésével a könyvnek piaci értéke lett, a megjelentetéshez pedig mecénásokra-kiadókra és kereskedőkre-terjesztőkre volt szükség. Az e-book megjelenésével azonban e tradicionális szerepek kockázatossá válnak, most a kiadók és terjesztők kerülnek válságba. A Centro per il Libro e la Lettura elnöke hangsúlyozta, hogy az e-könyvekkel a kötetek természete változik meg, hiszen a fizikai formától a textuális civilizáció felé haladunk.

Gyuricza Eszter, az Alexandra vezetője ezzel szemben úgy látja, hogy nem kell attól tartani, hogy a kiadók megszűnnének, csupán az történik, hogy átalakulnak és kibővítik funkcióikat. A könyvkiadás továbbra is fontos marad az e-book promóciója szempontjából is, mivel annak ellenére, hogy a digitális világ lehetővé teszi, hogy bárki írása megjelenjen, még nem biztos, hogy mindenki írását el is fogjuk olvasni. A későbbiekben tehát a kiadók feladata az olvasók orientálása és az írók népszerűsítése lesz.

Alberto Gremese is inkább az e-könyv lehetőségeire igyekezett ráirányítani a figyelmet. Szerinte most a kis kiadóknak igen nehéz a helyzetük, mivel jóval kevesebb emberhez jutnak el. Az e-könyv megjelenésével viszont egyszerűbb lesz a kis példányszámú könyvek megjelentetése és eladása is. Ráadásul az e-book lehetővé teszi a multimédiás tartalmak közzétételét is, így sokkal interaktívabb könyvek láthatnak majd napvilágot.

Kovácsi Attila Zoltán, a Helikon Kiadó szerkesztője is forradalmi és hasznos készüléknek titulálta az e-bookot, de úgy gondolja, hogy Magyarországon az elkövetkező két-három évben nem lesz nagy hatása e készüléknek. Úgy véli, hogy az olvasók még nem igazán érdeklődnek aziránt, hogy egy szépírót elektronikusan jelentessenek meg, viszont a későbbiekben a tudósoknak nagy segítség lehet majd egy ilyen készülék, hiszen a lexikonok és nagyobb kötetek kezelése elektronikusan sokkal egyszerűbb, mint “analóg" módon. Az e-könyv tehát jó alternatívája a papír alapú könyvnek, de nem versenytársa.

Barna Imre kiemelte, hogy Európában az e-könyvnek talán azért nincs még olyan nagy divatja, mert a magas áfák miatt nem sokkal olcsóbbak ezek a “kötetek" papír alapú társaiknál. Kiemeli viszont, hogy a könyv számos válfaja már korábban is eltűnt, elég csak a telefonkönyvekre gondolni.

A beszélgetés végén egy fiatal olasz olvasó is kifejtette gondolatait. Peccioni egyébként egy, még ismeretlen író, aki azt mondta, hogy az e-book az ő generációjának a jövője lehet, mivel gyorsan és könnyedén lesznek terjeszthetőek a művek, ami mindenképpen előrelépést jelent. Persze ő is fél attól, hogy a könyv fogalma hidegebb lesz, de mégis úgy látja, hogy az e-könyvben nagyon sok lehetőség van, amit érdemes kihasználni.

prae.hu

nyomtat

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról
Antológiákról a Prostor folyóirattal
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Más művészeti ágakról

Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Kurátori bevezető
A filmek rejtett történetei a BIFF-en


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés