Ignacy Karpowicz

A fiatal lengyel író, prozaista, műfordító, utazó műveit hazájában már többször jelölték a legrangosabb irodalmi díjakra (Paszport, Niké). A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében most bemutatásra kerülő, tavaly év végén, a Typotex Kiadó gondozásában megjelent Égiek és földiek (Balladyny i romansy) című művével elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Égiek és földiek
Könyvbemutató
Moderátor: Lévai Balázs
Közreműködik: László Zsolt

2013. április 20.
Millenáris, Márai Sándor terem (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20.)
Program:
13:30 - 14:30 - Könyvbemutató
14:30 – 15:30 Dedikálás (a Typotex Kiadó standjánál)

Én az emberi istencsinálás megszakítasok nélkül zajló folyamatáról szóló narracióként olvasom ezt regényt. S egyben mint annak a napjainkban élő lengyelnek a történetét, aki a popkultúra és az antik mítoszok, a nagy vallásos elbeszélések és a teleregények ikonjaiból tákol magának transzcendeciát. A transzcendentális szemét feldolgozása az író számára azonban nem arra szolgál, hogy a kortárs kultúra jelenlegi állapotán siránkozzon. Könyve – ami a XXI. század első évizedének legkülönösebb regénye – egy olyan világ narratív látomása, ahová alászálltak a képzeletünk istenei. (Przemysław Czapliński)

Égiek és földiek (Balladyny i romansy)
Fordította: Körner Gábor
Typotex Elektronikus Kiadó Kft.

Vegyünk egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és márrégen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket – egyik napróla másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettekmezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknekhelyre állítani a régi rendet?
Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentőés rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Ignacy Karpowicz (szül. 1976-ban) lengyel író, prozaista, utazó. Az írás mellett angolból, spanyolból és amhara nyelvből fordít és utazgat Közép-Amerikában és Kelet-Afrikában. Első munkái a Fa-art című folyóiratban jelentek meg. 2006-ban a Czarne kiadó jelentette meg Szívás (Niehalo, Czarne, 2006) című első regényét, amelyért a rangos Paszport Polityki díjra jelölték. 2007-ben adták ki második regényét, Cud (Csoda) címmel. Gesty (Gesztusok) című következő regényét Niké Irodalmi díjra jelölték. 2010 októberében a Wydawnictwo Literackie (Irodalmi Könyvkiadó) gondozásában látott napvilágot Balladyny i romanse (Balladynák és románcok) című műve, mellyel elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Kritika

Ignacy Karpowicz nem fél. Ezért aztán voltaképp szégyentelen regényt írt. Ami helyenként fárasztó, ködös. Helyenként megindító, igaz. Végtelenül élénk: rügyező, üdítő. Azonban (az élet) csillogó felszíne, iróniája és felfordulása mögött ott szunnyad az elvárásoknak meg nem felelő (hiba!), a valóságban nem létező (az is valami!) szerelem története. Ami egyre terjedhet. Ami téged is megérinthet. (Agnieszka Wolny-Hamkało)

Az ember jelen helyzetéről szóló ironikus traktátusát készítve Karpowicz ügyesen elkerüli az elbeszélői közhelyeket, és éppen olyan irányba tereli emberi és nem emberi hősei sorsát, amilyenre a legkevésbé lehet számítani. A könyv formája teljes mértékben filozófiai reflexiót tükröz: tragikomikus hangvételében, az elbeszélésmódokkal való zsonglőrködésben, a szerkezeti zűrzavarban. Ennek eredményeként jött létre a posztkommunista országok posztmodernjének feltehetően legérdekesebb regénye - már ami a téma lengyelországi feldolgozásait illeti. (Marta Mizuro)



Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának idei lengyel vendége:
Zośka Papużanka

Papużanka Szentcsalád (Szopka) című könyvét a lengyel kritikusok az elmúlt évek egyik legfigyelemreméltóbb írói debütjeként tartják számon. Ez a ragyogó elbeszélés a háborútól napjainkig követi végig egy lengyel család életét, mely képtelen tagjai számára boldogságot és biztonság adni. A regény világában a házasság szigorú szabályok szerint programozott börtön, a családi fészek pedig maga az abszurd színház, annak állandó kellékeivel: üvöltözésekkel, imákkal és rántot szeletekkel. Persze számos olyan család van, mint amilyenbe a regény hősei, Maciek és Wanda születnek, és melybe felnőni kényszerülnek. Papużanka bravúros írói nyelvének és formai leleményeinek köszönhetően mi, olvasók is sokáig emlékezni fogunk a rémes, szüntelen káráló anya-figurára, akinek sikerül boldogtalanná tenni szeretetlenségben vergődő férjét és lányát. Egyedül első házasságának gyümölcse, Maciek az, aki nem hagyja magát tönkretenni, legalábbis nem az anyjának… Ő inkább az önpusztítást választja.

A hazájában egycsapásra ismertté vált írónő első könyve különleges családi saga az életről, élethazugságokról, a múlttal való szembenézésről: megragadó képek, meghökkentő jelenetek sora a felnőtté válásról és a világgal szemben kialakított védekező mechanizmusainkról.

Kritikai visszhand

"Könnyedség, humor, természetes irónia, kifogástalan lengyelség – olyan tulajdonságok ezek, melyekkel ritkán találkozunk elsőkönyvesnél. Legyünk őszinték – valódi ritkaság." Dariusz Nowacki (Gazeta Wyborcza, 2012. október 23.)

"Papużanka egy különleges nyelvi bábeli tornyot épít, a befogadó pedig egyre tanácstalanabb, mert nem tudja, hogy nevessen-e, vagy keserű könnyeket hullajtson a leírt történetet olvasva. A "Szopka" (szentcsalád) jó példa arra, hogy az élet prózaiságát hogyan emeljük át az irodalom világába. Igazán érdekes könyv, bizonyíték arra, hogy a szokványos témaválasztás ellenére is lehet újszerű élményt nyújtani az olvasónak." Jarosław Ciehowicz (Kryticznym okiem, 2012. október 10.)

(…) a regény vitathatatlan érdeme, hogy a már korábban említett pokol a részletekben, mikrotörténések sorozatában, a mindennapi élet apró eseményeiben mutatkozik meg. A hősök nem ugranak egymás torkának, alapvetően hiányoznak a traumatikus történések, a fizikai erőszak vagy a bántalmazás. Úgy is mondhatjuk, hogy a rémálomért ezeknek a kis ártalmatlannak tűnő lidércnyomásoknak a felgyülemlése a felelős. (…) Hozzá kell tenni, hogy eme hétköznapi rémálmot több szereplő szemszögéből láthatjuk. Ez a többszólamú narráció rendkívül szuggesztív, egyszerre mégis titokzatos: itt mindenkinek elege van, de alapjában véve senki sem lázad. Hogy miért? Bizonyára azért, mert a családi kapcsolatok különösen tartós köteléket jelentenek. Ez az erő irracionális, ami nem csak az értelmből űz csúfot, de az önfenntartás ösztönével is ellentétes. A probléma abban áll, hogy amint megrekedünk ebben az abszurdumban, képtelenné válunk a felismerésére. Ez a pokol, vagy inkább családi poklocska –ahogy az író is sugallja - csak kívülről mutatja meg magát (…) Dariusz Nowacki (Gazeta Wyborcza, 2012. október 23.)

Zośka Papużanka, 1978-ban született, végzettsége szerint teatrológus, lengyeltanárként dolgozik és irodalomelméletből doktorál. Kabarédalok szerzője. Krakkóban él, két fia van, flamencózik, éjszakánként olvas, és jól érzi magát a bőrében.

Zośka Papużankát a Świat Książki könyvkiadó "új lengyel próza" sorozatában tavaly megjelent első könyvéért 2012-ben a Polityka hetilap Paszport díjára jelölték.



További programok:

Európai Írótalálkozó

2013. április 19. 10:00-18:00 , Európa Pont (Millenáris, Budapest, II. Lövőház u. 35.)

A civilek Európája - Angol nyelvű panelbeszélgetések a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál meghívott vendégeivel

Lengyel meghívottak: Ignacy Karpowicz, Zośka Papużanka és Łukasz Wojtusik

10.00 – 11.30 Olaszország és a Közép-Európai Kezdeményezés
Giorgio Pressburger, Nanni Balestrini, Eugen Ruge , Ignacy Karpowicz, Jevgenyij Popov, Háy János
Vezeti: Barna Imre

12.00 – 13.30 Európa kívül- és belül-, alul- és felülnézetből
Mileta Prodanović, Dragan Velikić, Łukasz Wojtusik, Ignacio Martínez de Pisón, Aki Ollikainen, Németh Gábor
Vezeti: Csordás Gábor

12.30 – 14.00 Integráció és dezintegráció a családok és az országok szintjén
Rebekka Bremmer, Jessica Gregson, Emylia Hall, Jana Juraňova, Daniel Mezger, Zośka Papużanka, Bencsik Orsolya
Vezeti: Bán Zsófia

www.lengyelintezet.hu
www.konyvfesztival.com

A fotók:

Zośka Papużanka - ©Michał Korta
Ignacy Karpowicz - ©Grzegorz Dąbrowski