Végre beköszöntött az igazi tavasz, és a szabadtéri rendezvények ideje; többek között ezen a héten csütörtökön, április tizennyolcadikán kezdődik a Millenáris Parkban a Huszadik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.

A négy napig tartó szemlén kiadónk a szokott helyén, a Csillagvizsgálónál kínálja könyveit a magyar sci-fi rajongóknak; korábbi kiadványaink, és idei megjelenéseink - A lator evangéliuma, a Szuperállam, a Merlin-összeesküvés, és a Gazdátlanok -, mellett április újdonságainkat is bemutatjuk az érdeklődőknek.

Igazi könyváradat várható tehát, melyben sci-fi klasszikus, rég várt folytatás, díjnyertes regények, és igazi kuriózum is akad. Nem mindennapi kínálattal üdvözüljük a tavaszt, és a tisztelt Olvasókat.

S hogy melyek ezek az újdonságok?

Arthur C. Clarke Földfény című regényében a 22. századra az emberiség immár kétszáz éve békében él, a Naprendszer minden szegletében. Újabban azonban mindinkább növekszik a feszültség a Föld és a távolabbi vidékek szövetségbe tömörült, független kolóniái között. A vita a szűkös nehézfémkészletek egyenlőbb elosztása körül folyik. Amikor a Föld fennhatósága alá tartozó Holdon korábban nem sejtett érclelőhelyekre bukkannak, úgy tűnik, már semmi sem szabhat gátat a gyorsuló fegyverkezésnek.

Az anyabolygó Bertram Sadler titkosügynököt azzal a feladattal küldi a Platón kráterben épült obszervatóriumba, hogy tudja meg, ki szivárogtat ki az ellenségnek bizalmas információkat. Sadler nem szívesen vállalja el a küldetést, hiszen reménytelennek érez minden erőfeszítést a háború megakadályozására. Titkos fegyverek, új technológiák és űrhajóflották feszülnek egymásnak égi kísérőnk körül, és minden azon múlik, egy egyszerű ember összeroppan-e a vállát nyomó felelősség iszonyú súlya alatt.

Az SF Hugo- és Nebula-díjas nagymesterének Űr-trilógiája (Szigetek az égben, A Mars titka) ezzel a kötetével elérkezik lezárásához. Az izgalmas történet ezúttal is a Clarke-tól megszokott, megalapozott tudományos elméletekkel párosul, melyek némelyike annyira releváns még ma is, hogy az amerikai hadsereg épp az egyik megvalósításán dolgozik.

"Egyszerre gondolkodik költőként és mérnökként… és közben úgy ír, mint egy angyal." – New York Herald Tribune

"Arthur C. Clarke a legsikeresebb science-fiction író." – Isaac Asimov



Igazi csemegével is kedveskedünk Olvasóinknak, ezúttal egy történelmi krimi formájában.

Indrek Hargla, a hazájában hihetetlen népszerű észt író sikeres Melchior-sorozatának első részével szeretnék bevezetni a szerzőt a magyar közönségnek, remélve, hogy nálunk is értő Olvasókra, és egyben rajongókra talál.

A történet a tizenötödik századi Észtországban játszódik, Tallin városában, ahol a lovagrendek, és a nagy céhek, illetve a város polgárai között látszólagos béke uralkodik. Ez a kölcsönös egymástól függésből eredő békesség azonban roppant törékeny, olyannyira, hogy például a városban uralkodó lübecki jogrendszer azonnal érvényét veszti, amikor egy polgár beteszi a lovagvárba a lábát. Onnantól ugyanis a várost védő lovagrend nagymesterének kegyelmétől, avagy éppen jókedvétől függ az élete.

A céhek, a polgárok, és a lovagrend közti békességet egy váratlan esemény veszélyezteti; egy kegyetlen gyilkosság. Henning von Clingenstain lovagot reggel holtan találják; ráadásul bizonyos nyomok arra engednek következtetni, hogy nem egyszerű rablógyilkosság történt.

Melchior Wakenstede a város mindenlébenkanál patikáriusa már korábban is nyújtott segítséget Dorn bírónak egy gyilkosság felderítésében, s a jó bíró most sem vonakodik különösebben, amikor Melchior kapva kap az alkalmon, és felajnálja segítségét.

Az elsőt azonban újabb gyilkosságok követik, és a városban mindinkább eluralkodik a rettegés. A titkok labirintusa Melchiort régi legendákhoz vezeti el, melyek egy hírhedt kalóztestvériségről szólnak.

A Vitális Testvéreket, és vezetőjüket Klaus Störtebeckert a hatóságok halálra ítélték, de hitelesnek tűnő források szerint néhány cimborája életben maradhatott. Talán közülük felelős valaki a rémtettekért?

A történések hátterében mindvégig ott tornyosul az újjászülető Szent Olaf-Templom, az elkövetkező évszázad legmagasabb építménye, amely valamiképp a rejtély középpontjába kerül…

Az észt sztárszerző megfilmesítésre váró sorozatának első epizódja a kalandregény, a krimi és a történelmi hitelesség virtuóz elegye. Hargla észtországi sikerlistákat megjárt műveit immár az egész világ kezdi felfedezni, több nyelvre már lefordították őket. Reméljük, a nagy mesterségbeli tudással megírt, izgalmas regény a történelmi krimik magyar rajongóit sem hagyja hidegen.

Hargla értő kézzel vezeti a történetet, egy minden ízében valódi, pezsgő, nyüzsgő középkori kereskedővárosba kalauzolja el olvasóit, a kikötőtől a meredek hegyoldalban nyugvó lovagvárig. Az ébredő tallini tavasz ízei és illatai mellett megismerkedhetünk a korabeli társadalmi hierarchiával, szokás-, és jogrendszerrel, Észtország történelmével, mindezt egy izgalmas és fordulatos krimibe ágyazva.

A szépen kidolgozott karakterek hús-vér emberek, gyarlók, és esendők, bűnösök, és büntelenek; egyéni sorsfordulóik ugyanúgy szerves részeit képezik a történetnek, mint a középkori Tallin sörkóstolóinak hangulatos bemutatása.

A Melchior, a patikárius, és a Szent Olaf templom rejtélye nemsokára megjelenik, izgalmasan újszerű, északi színfoltot csempészve a hazai könyvpiac túlnyomórészt angolszász eredetű kínálatába.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij A hétfő szombaton kezdődik című regényének folytatása, a Mese a Trojkáról első ízben kerül kiadásra hazánkban; az SF európai nagymestereinek választott szerzők ismét maró szatíra céltáblájává teszik a kutatótársadalmat és az egész szocialista világot.

A BOVATKI munkatársai beadvánnyal fordulnak a Megmagyarázhatatlan Jelenségeket Ésszerűsítő és Hasznosító Trojkához, a munkájukhoz szükséges néhány lény, illetve tárgy kiutalását kérve. A nevével ellentétben négytagú szervezet viszont nem szereti elkapkodni a dolgokat, mindent igen alaposan, az előírások, a szabályok szellemében intéz, és ha lehet, inkább nem dönt semmiről.

Látván, hogy nem jutnak semmire, hőseink megpróbálják a Trojka tagjait "remoralizálni", ám ebben a harcban (amely nem lesz a végső) a pofonokat többek közt ízelt poloskalábak, szőrös jetimancsok és tapadókorongos polipcsápok osztják.

A hétfő szombaton kezdődik magyarul először megjelenő, kacagtató folytatásában az SF európai nagymestereinek választott szerzők ismét maró szatíra céltáblájává teszik a kutatótársadalmat és az egész szocialista világot.




Robert J. Sawyer díjnyertes trilógiájának, a WWW-sorozatnak a második része Vigyázók címmel kerül az Olvasók elé; Caitlin Decker kalandjai folytatódnak hát. 

Hősnőnk egy forradalmian új implantátumnak köszönhetően látni kezdett, de szeme előtt nem csak a külvilág jelent meg, hanem az internet adatvilága is. És még valami, egy ébredező elme az adatfolyamok hátterében.

A Nemzetbiztonsági Hivatal is fölfigyel a lány különleges képességére, de legfőképpen az tölti el aggodalommal a kormányszerv ügynökeit, hogy az internet kicsúszhat az irányításuk alól. Ellenséget sejtenek a Caitlin által életre hívott mesterséges intelligenciában, és mindent megtesznek azért, hogy elpusztítsák. Az önmagával, a világgal és a szerelemmel is éppen csak ismerkedő lány azonban barátja védelmére kel, és ketten együtt könnyen lehet, hogy megállíthatatlanná válnak…

Így folytatódik Robert J. Sawyer WWW-trilógiája, amelynek egyedülálló módon mindhárom része elnyerte Kanada rangos Aurora-díját. Új arcát ismerjük meg belőle az internetnek, ami a képernyők túloldaláról talán már most is figyel bennünket.



Clive Barker rajongói minden bizonnyal kitörő örömmel fogadják majd az Abarat-sorozat harmadik részét, az Abszolút éjfélt.

Haplatán Cukinak különös barátai vannak, olyanok, mint Malingó, a szökött fegyenc, vagy a János-fivérek, akik ugyan egy testen osztozkodnak, de sosem egyazon véleményen. E színes csapat Abarat furcsa világát járja, ahol a szigetek egy soha véget nem érő nap órái, és semmi nem az, aminek látszik.

Bárhova mennek azonban, gondokba ütköznek, s a legnagyobb mind közül egy titkos összeesküvés, mely mögött a Mánia Mutter áll. Ő akar uralkodni valamennyi sziget fölött, és ennek elérése érdekében semmilyen eszköztől nem riad vissza. Ha kell, elsötétíti az eget, kioltja a napokat, holdakat, csillagokat, hogy elhozza az abszolút éjfélt.



A Galaktikabolton már előrendelhető újdonságainkkal találkozhat tehát a Könyvfesztiválon!