Április 19. péntek

16.00-17.00 Könyvbemutató és dedikálás – Mester Dóra Djamila: Nő, anya, szerető. Anyaság és szex. (Supka Géza terem)

Április 20. szombat

11.00-12.00 Szendi Gábor, Mezei Elmira, Bornai Tibor dedikál
13.00-14.00 dr. Csernus Imre dedikál
14.00-15.00 Sándor Anikó, Rados Virág dedikál
15.00-16.00 Soma Mamagésa, Singer Magdolna dedikál
15.30-16.30 Könyvbemutató és dedikálás – Badár Sándor , Horváth János: Határtalanul (Supka Géza terem)
16.30-17.30 Badár Sándor, Horváth János dedikál

Április 21. vasárnap

14.00-15.00 Bauer Barbara dedikál
14.30-15.30 Könyvbemutató és dedikálás – Tabajdi Gábor: A III/III. krónikája. Moderátor: Ungváry Krisztián (Hess András terem)
15.30-16.00 Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor dedikál
16.00-17.00 Papp István, Müller Rolf, Paksa Rudolf dedikál
16.00-17.00 Könyvbemutató – Szendi Gábor: Párbajok nélkül (Supka Géza terem)
17.00-18.00 Szendi Gábor, Mezei Elmira dedikál

Sok szeretettel várunk a D3-as standnál!

Badár Sándor-Horváth János: Határtalanul

Újabb könyvünkön keresztül a Világ egyik fontos eseménysorozatába nyerhetsz betekintést. 1992-t írunk. Nagyon fontos időszak, hiszen már több mint három éve elkezdődik Európában egy folyamat: szögesdrótok, falak omlanak le, határok mosódnak össze, családok és barátok vagy ellenségek találnak újra egymásra. Trabantok és Wartburgok rajtolnak el szabadságkereső útjukra, és elindul hódító útjára az internet is, egy olyan kapu és eszköz az emberek kezében, amelyet még nem is sejtenek.

Mi sem. Annak a kis magyar csapatnak a tagjai, akik boldogan tértek haza az albertville-i téli olimpiáról, hogy új reményeket keressenek és új kalandok felé tekingessenek. Amennyiben lelkes olvasónk vagy, és miért ne lennél az, akkor bizonyos fokig már betekintést nyerhettél előző útjainkba… Ebben a könyvünkben a még számunkra is sötét foltoknak tekinthető utazásokra és történetekre világítunk rá. Tarts velünk!

Ez itt a trilógia negyedik része!

Mester Dóra Djamila: Nő, anya, szerető

A női szexualitás és a nők saját testéhez való viszonyában kulcselem a bizonytalanság. Sosem tudhatom igazán, hogy éppen mi történik bennem. A bizonytalanságból pedig egyfajta szorongás fakad: ha nem hiszek magamban, nem hiszek a testemben, akkor máshol kell keresnem a biztonságérzetet. De nincs is abban semmi meglepő, hogy nem tanulunk meg „önállóan” viszonyulni a testünkhöz, hiszen a mindennapi élet szintjén születésünk pillanatától kezdve különböző társadalmi intézmények gyakorolják a kontrollt a testünk felett.

Először el kell sajátítanunk, mi mindent kezdhetünk a testünkkel, ha megszűnnek az azt uraló autoritások. Azonban ez meglehetősen bonyolult. Hiszen nem tudjuk magunkat egy csapásra függetleníteni a társadalomtól és annak intézményeitől – az orvoslástól, a pszichológiától, a pedagógiától, a médiától – a világtól, amelyben élünk.

Nem beszélve arról, hogy a szex testi vonatkozásai mellett jogos igényként merül fel bennünk az intimitás, a szerelem vagy épp az elfogadás vágya. A menstruáció, az orgazmus, a várandósság, a szülés, a gyermekágy, a szoptatás vagy a menopauza látszólag biológiai történései éppúgy hatással vannak az önértékelésünkre, párkapcsolatunkra, mint a családi életünkre. Ráadásul a fejünkben mítoszok élnek arról, hogy mi a normális. Ahelyett, hogy a saját vágyainkat, örömünket, intimitásunkat élnék meg, vélt vagy valós elvárásoknak próbálunk megfelelni. Pedig a szexben nincs jó vagy rossz. Ez a könyv is ebben a szellemben íródott, nők ezerféle arcát szeretné megmutatni.

Mester Dóra Djamila

Nő, anya, szerető, amatőr fotós, közgazdász, hobbikertész, társadalomkutató és szexedukátor. Egy „szex-pozitív” misszió aktivistája. Középiskolákban, diákotthonokban kamaszokkal beszélget szexről, szerelemről; személyes konzultációkat tart, rádióműsort vezet, ír és beszélget, ahol csak lehet. Ahogy magáról állítja, „hangosan gondolkodik a szexről”, és minden lehetséges fórumon kísérletezik egy nyitott, előítélet-mentes és alapvetően pozitív szexbeszéd megteremtésével.

Szendi Gábor: Párbajok nélkül

Szendi Gábor új kötetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékeléséről, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, „másodfokú” megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhető tényezők – rejtett tanulás, genetikailag örökölt vonások, nem érzékelhető ingerek, hamis emlékek, önigazoló értelmezések, téves észlelések stb. – irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi önmagát, sorsát, környezetét.

A szerző szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelentőséget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésből nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban bővelkedő könyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

Tabajdi Gábor: A III/III. krónikája

A Kádár-kori titkosszolgálatok működése a rendszerváltás óta mind a mai napig a magyar közélet egyik meghatározó és kibeszéletlen témájának számít. Az 1962-ben új működési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege – elsősorban egyes közéleti szereplők utóbb lelepleződő ügynökmúltja miatt – a belső elhárítással foglalkozó III/III. Csoportfőnökség lett. E részleg tényleges tevékenysége ugyanakkor ma is csak töredékesen ismert, miközben továbbra is számtalan félreértés, legenda és mítosz él a III/III-mal kapcsolatban.

Tabajdi Gábor kötete az elmúlt évek kutatási eredményeinek felhasználásával a pártállami titkosszolgálatok, azon belül is a belsőreakció-elhárítás működésének átfogó krónikáját adja. A könyv az események időrendi tárgyalása során a sok esetben félrevezető ügynöktörténetek helyett magára a szervezetre helyezi hangsúlyt, így a jól dokumentálható, konkrét esetek kapcsán a belső elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait meghatározó egyéb hatásokat is igyekszik bemutatni, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadidős tevékenységeken át egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Az egyes szócikkekhez tartozó események arra is rávilágítanak, hogy a „létező szocializmus” világában milyen hétköznapi tevékenységi formák válhattak politikai kérdéssé, és melyek voltak azok, amelyek a hatalom megtorló intézkedéseit kiváltották. A szócikkekkel párhuzamosan futó köztörténeti kronológia és a kor hangulatát megidéző dokumentumok ugyanakkor eddig kevésbé érzékelt összefüggéseket is megvilágítanak.

A Budapest a diktatúrák árnyékában című nagysikerű történelmi útikalauz szerzője új nézőpontból, a III/III szervezeti oldaláról láttatja e szűk három évtized történéseit, és ennek köszönhetően az olvasó előtt oldalról oldalra feltárul a pártállami Magyarország titkos története.