színház
2013. 04. 17.
Vidáman és gördülékenyen
Gördülő Show a Bakelitben
Aki nem látott még ilyet, nem igazán tudja hova tenni magában. Gördülő Show, a Gördülő Tánccsoport előadása – mozgásukban korlátozottak táncolnak kerekesszékben. Az ember azt gondolja, hogy mindenképpen el kell menni, meg kell nézni, ez mégiscsak egy ritkán látható különlegesség. Utánanéz, olvassa, mikor alakult a csoport, belenéz a videókba, elgondolkodik a mozgássérültek esélyegyenlőségén. De igazán csak élőben, a helyszínen derül ki, hogy miről is szól a történet.
A Bakelit Multi Art Center, a budapesti kortárs színházak egyike a Soroksári út melletti végeláthatatlan gyártelepek erdejében bújik meg, igazán vadregényes környezetben. Amolyan kultúrsziget a városszéli ipardzsungelben, odajutni is kaland, még annak is, aki könnyedén mozog. A Gördülő Tánccsoport tagjainak meg pláne. Ők maguk jelentkeztek a Bakelit színház pályázatára, így jött létre ez az igazán egyedülálló előadás. Ami Magyarországon újdonság, bár a társulat tizenöt éves múltat tudhat maga mögött, sok-sok fellépéssel, újság- és tévéinterjúval, de ilyen nagyobb szabású önálló színházi estjük még nem volt. A Bakelitben rendezett Gördülő Show tehát ősbemutató, másfél órás táncprodukció egy felvonásban, szünet nélkül.
![népzenei blokk népzenei blokk](prae/content/articles/25101s.png)
A műsorvezető hölgy Müller Péter Sziámitól olvas fel egy gondolatot, amely a mássággal szembeni toleranciát, illetve az intoleranciával szembeni toleranciát hasonlítja össze, kijelentve, hogy az utóbbi az igazán embert próbáló feladat. Majd a Gördülő Tánccsoportról írt egyik cikkből idéz, amelyben az újságíró rácsodálkozik a kerekesszékben táncolók mozdulatainak könnyedségére, és azt veszi észre, hogy miközben az előadást nézni, nem is látja a kerekesszékeket. Elsőre nehéz eldönteni, hogy lelkes amatőrök gondolatébresztő, tudatformáló előadását láthatjuk majd, amely az esélyegyenlőség hirdetését szolgálja, vagy profi táncprodukciót. Ami rögtön az elején feltűnik, az a végtelen öröm az arcokon. A táncosok végig mosolyognak, szinte nevetnek – örülnek, hogy táncolhatnak, hogy közönség előtt léphetnek fel. Keringőznek, előadnak egy komplett magyar néptáncos blokkot, a legkülönbözőbb számokat az afrikai törzsi táncoktól az ír sztepptáncig, a jazztől a rock and rollon át a popzenéig, a modern diszkótáncokig. Van itt Most múlik pontosan és van It’s raining men.
![matróz matróz](prae/content/articles/25102s.png)
Az évek során háromórás repertoárt gyakoroltak be, ebből kellett kiválogatni azt az anyagot, amit másfél órába bele lehet sűríteni. A produkciót láthatóan Sárai Rita, a tánccsoport művészeti vezetője és koreográfusa fogja össze. Az egyik számban a férfiak éppen újságot olvasnak, amikor asszonyaik megjelennek. Az urak rájuk sem hederítenek, mire a nők kitépik kezeikből a napilapokat. Aztán begördül a színpadra Sárai Rita, a díva. A férfiak rögtön az ő kegyeit keresik, egy darabig flörtöl is mindegyikükkel, majd előkap egy pisztolyt, és szép sorban lelövi őket. Mint művészeti vezető, ő a társulat legtöbbet nyilatkozó tagja is. Egy balest következtében vált mozgássérültté. A gyógyulásban való reménykedés és a későbbi depresszió után egy rehabilitációs táborban született meg a tánccsoport alapításának a gondolata. A többiek közül is sokan jártak be hasonló utat, az élet különböző területeiről érkezve, általában baleset vagy betegség miatt kényszerülve a kerekesszékbe, majd egyaránt új életet kezdve a mozgás, a sport, a tánc és a zene szeretetének köszönhetően. Először csak baráti társaságként, később alapítványként is működve.
![It's raining men It's raining men](prae/content/articles/25103s.png)
Bár a társulat a lehető legkülönbözőbb stílusokat vonultatja fel a színpadon, látható, érezhető, hogy az egésznek a közösségi élmény a lényege, de azért mégis van koncepció. Ügyesen adagolják a műsorszámokat, az elején talán több poénnal és vidámsággal, csoportos számokkal, amikor belefér a komolytalanság, egy intés a közönség felé, hogy tessék ritmusra tapsolni, a vége felé viszont olyan szenvedélyes, néhol szomorú páros táncokkal, amelyeknek nagyobb a mélysége. És ekkorra már tényleg olyan érzése lesz az embernek, mintha valóban eltűnnének a székek.
![újságolvasás újságolvasás](prae/content/articles/25104s.png)
Figyeljük és megjegyezzük az arcokat, kirajzolódnak bizonyos embertípusok, olyanok, amelyek persze bármilyen másik emberi közösségben is megtalálhatók. És onnantól kezdve fordul talán nagyobb figyelem magára a táncra, az előadásra, a show-ra, nem pedig arra, hogy itt most tulajdonképpen mozgáskorlátozottak próbálnak érvényesüli egy adott művészeti területen, olyanok, akiket esetleg sajnálni kéne. Nem erre figyelünk, hanem arra, hogy kinek mennyire lazák a mozdulatai, ki a hangadó, ki a showman, melyikük a macsó és melyikük a díva. Vagy például arra, hogy az ír sztepptánc a géppuskalábak helyett a tenyereket összecsapva is lehet látványos. És hogy a humor is végig jelen van.
![emelés emelés](prae/content/articles/25105s.png)
A csoport létszáma lehetővé teszi, hogy az adott helyszín befogadóképességéhez igazodjanak, kettőtől akár egy tucat főig. A Bakelit színpadán mindannyian elférnek egyszerre, amit ki is használnak. A számok közötti, elsősorban az átöltözés miatt szükségszerű szüneteket pedig ügyesen töltik ki, fellép ugyanis egy vendégművész, Ivanova Daniela, aki olyan slágereket énekel, mint a Somewhere over the rainbow vagy a Ha én rózsa volnék, szintén kerekesszékben ülve. A dalok beiktatása még gördülékenyebbé teszi a Gördülő Showt, és ha így is akadnak néhány másodperces üresjáratok, a hosszú kínos csendig egyszer sem jutunk el, mert rendre begördül valaki, és csodálkozunk, hogy milyen gyorsan sikerült átöltöznie. Mert minden műsorszámhoz újabb és újabb fellépőruha dukál, még akkor is, ha a tizenkét mozgáskorlátozottra csak egyetlenegy egészséges, vagy ha úgy tetszik, járó táncos jut, mint egyfős öltöztető személyzet.
![kánkán kánkán](prae/content/articles/25106s.png)
A műsort a kánkán zárja, mert kánkánt szinte magától értetődően ép lábak nélkül is lehet táncolni, az előadást pedig nagy taps követi. A légkör felszabadult és családias, az élmény egyedülálló és különleges, és ugyanolyan jól szórakozunk, mintha két lábon járó, úgynevezett egészséges emberek produkcióját látnánk. Ezzel pedig az előadás eléri az összes célját: a saját szórakozásuk és önmegvalósításuk mellett a közönség szórakoztatását és tudatformálását is. Bár mindenkinek a saját mindennapi bosszúságai tűnnek a legnagyobbnak, legalább az előadás idejére vagy azt felidézve elgondolkodunk azon, hogy sokunk problémái mennyire eltörpülnek az övék mellett. Miközben ráébredhetünk arra is, hogy mindez mégsem a különbségek hangsúlyozásáról szól. Sajnálat helyett a segítségnyújtásról, önsajnálat helyett a küzdelemről. Ők megküzdöttek érte, hogy itt lehessenek, és ne sajnálatot keltsenek, hanem elismerést vívjanak ki maguknak.
Gördülő Show
A Gördülő Tánccsoport előadása egy felvonásban
A tánccsoport tagjai:
Ambrus Csaba
Beke Viktor
Béni Csaba
Béni Zita Kinga
Dudás-Szabó Róbert
Fekete Sándorné Emese
Ferenczi Tünde
Kuczkó Zsóka
Lisztes Ibolya
Pusztafi László
Sárai Rita
Toldi Mária
Vágola Imi
Vendégművész: Ivanova Daniela
Koreográfus, művészeti vezető: Sárai Rita
Technikus: Fekete Sándor
Öltöztető: Béni Zita Kinga
Bemutató: 2013. április 8.
Bakelit Multi Art Center
![népzenei blokk népzenei blokk](prae/content/articles/25101s.png)
A műsorvezető hölgy Müller Péter Sziámitól olvas fel egy gondolatot, amely a mássággal szembeni toleranciát, illetve az intoleranciával szembeni toleranciát hasonlítja össze, kijelentve, hogy az utóbbi az igazán embert próbáló feladat. Majd a Gördülő Tánccsoportról írt egyik cikkből idéz, amelyben az újságíró rácsodálkozik a kerekesszékben táncolók mozdulatainak könnyedségére, és azt veszi észre, hogy miközben az előadást nézni, nem is látja a kerekesszékeket. Elsőre nehéz eldönteni, hogy lelkes amatőrök gondolatébresztő, tudatformáló előadását láthatjuk majd, amely az esélyegyenlőség hirdetését szolgálja, vagy profi táncprodukciót. Ami rögtön az elején feltűnik, az a végtelen öröm az arcokon. A táncosok végig mosolyognak, szinte nevetnek – örülnek, hogy táncolhatnak, hogy közönség előtt léphetnek fel. Keringőznek, előadnak egy komplett magyar néptáncos blokkot, a legkülönbözőbb számokat az afrikai törzsi táncoktól az ír sztepptáncig, a jazztől a rock and rollon át a popzenéig, a modern diszkótáncokig. Van itt Most múlik pontosan és van It’s raining men.
![matróz matróz](prae/content/articles/25102s.png)
Az évek során háromórás repertoárt gyakoroltak be, ebből kellett kiválogatni azt az anyagot, amit másfél órába bele lehet sűríteni. A produkciót láthatóan Sárai Rita, a tánccsoport művészeti vezetője és koreográfusa fogja össze. Az egyik számban a férfiak éppen újságot olvasnak, amikor asszonyaik megjelennek. Az urak rájuk sem hederítenek, mire a nők kitépik kezeikből a napilapokat. Aztán begördül a színpadra Sárai Rita, a díva. A férfiak rögtön az ő kegyeit keresik, egy darabig flörtöl is mindegyikükkel, majd előkap egy pisztolyt, és szép sorban lelövi őket. Mint művészeti vezető, ő a társulat legtöbbet nyilatkozó tagja is. Egy balest következtében vált mozgássérültté. A gyógyulásban való reménykedés és a későbbi depresszió után egy rehabilitációs táborban született meg a tánccsoport alapításának a gondolata. A többiek közül is sokan jártak be hasonló utat, az élet különböző területeiről érkezve, általában baleset vagy betegség miatt kényszerülve a kerekesszékbe, majd egyaránt új életet kezdve a mozgás, a sport, a tánc és a zene szeretetének köszönhetően. Először csak baráti társaságként, később alapítványként is működve.
![It's raining men It's raining men](prae/content/articles/25103s.png)
Bár a társulat a lehető legkülönbözőbb stílusokat vonultatja fel a színpadon, látható, érezhető, hogy az egésznek a közösségi élmény a lényege, de azért mégis van koncepció. Ügyesen adagolják a műsorszámokat, az elején talán több poénnal és vidámsággal, csoportos számokkal, amikor belefér a komolytalanság, egy intés a közönség felé, hogy tessék ritmusra tapsolni, a vége felé viszont olyan szenvedélyes, néhol szomorú páros táncokkal, amelyeknek nagyobb a mélysége. És ekkorra már tényleg olyan érzése lesz az embernek, mintha valóban eltűnnének a székek.
![újságolvasás újságolvasás](prae/content/articles/25104s.png)
Figyeljük és megjegyezzük az arcokat, kirajzolódnak bizonyos embertípusok, olyanok, amelyek persze bármilyen másik emberi közösségben is megtalálhatók. És onnantól kezdve fordul talán nagyobb figyelem magára a táncra, az előadásra, a show-ra, nem pedig arra, hogy itt most tulajdonképpen mozgáskorlátozottak próbálnak érvényesüli egy adott művészeti területen, olyanok, akiket esetleg sajnálni kéne. Nem erre figyelünk, hanem arra, hogy kinek mennyire lazák a mozdulatai, ki a hangadó, ki a showman, melyikük a macsó és melyikük a díva. Vagy például arra, hogy az ír sztepptánc a géppuskalábak helyett a tenyereket összecsapva is lehet látványos. És hogy a humor is végig jelen van.
![emelés emelés](prae/content/articles/25105s.png)
A csoport létszáma lehetővé teszi, hogy az adott helyszín befogadóképességéhez igazodjanak, kettőtől akár egy tucat főig. A Bakelit színpadán mindannyian elférnek egyszerre, amit ki is használnak. A számok közötti, elsősorban az átöltözés miatt szükségszerű szüneteket pedig ügyesen töltik ki, fellép ugyanis egy vendégművész, Ivanova Daniela, aki olyan slágereket énekel, mint a Somewhere over the rainbow vagy a Ha én rózsa volnék, szintén kerekesszékben ülve. A dalok beiktatása még gördülékenyebbé teszi a Gördülő Showt, és ha így is akadnak néhány másodperces üresjáratok, a hosszú kínos csendig egyszer sem jutunk el, mert rendre begördül valaki, és csodálkozunk, hogy milyen gyorsan sikerült átöltöznie. Mert minden műsorszámhoz újabb és újabb fellépőruha dukál, még akkor is, ha a tizenkét mozgáskorlátozottra csak egyetlenegy egészséges, vagy ha úgy tetszik, járó táncos jut, mint egyfős öltöztető személyzet.
![kánkán kánkán](prae/content/articles/25106s.png)
A műsort a kánkán zárja, mert kánkánt szinte magától értetődően ép lábak nélkül is lehet táncolni, az előadást pedig nagy taps követi. A légkör felszabadult és családias, az élmény egyedülálló és különleges, és ugyanolyan jól szórakozunk, mintha két lábon járó, úgynevezett egészséges emberek produkcióját látnánk. Ezzel pedig az előadás eléri az összes célját: a saját szórakozásuk és önmegvalósításuk mellett a közönség szórakoztatását és tudatformálását is. Bár mindenkinek a saját mindennapi bosszúságai tűnnek a legnagyobbnak, legalább az előadás idejére vagy azt felidézve elgondolkodunk azon, hogy sokunk problémái mennyire eltörpülnek az övék mellett. Miközben ráébredhetünk arra is, hogy mindez mégsem a különbségek hangsúlyozásáról szól. Sajnálat helyett a segítségnyújtásról, önsajnálat helyett a küzdelemről. Ők megküzdöttek érte, hogy itt lehessenek, és ne sajnálatot keltsenek, hanem elismerést vívjanak ki maguknak.
Gördülő Show
A Gördülő Tánccsoport előadása egy felvonásban
A tánccsoport tagjai:
Ambrus Csaba
Beke Viktor
Béni Csaba
Béni Zita Kinga
Dudás-Szabó Róbert
Fekete Sándorné Emese
Ferenczi Tünde
Kuczkó Zsóka
Lisztes Ibolya
Pusztafi László
Sárai Rita
Toldi Mária
Vágola Imi
Vendégművész: Ivanova Daniela
Koreográfus, művészeti vezető: Sárai Rita
Technikus: Fekete Sándor
Öltöztető: Béni Zita Kinga
Bemutató: 2013. április 8.
Bakelit Multi Art Center
További írások a rovatból
A Corvina Kiadó Plautus: Hét komédia című kötetéről