Tegyük jobbá a világot! De hogyan?
A világ nagy kérdései keresztény szemmel
(gyerekkönyv)

Az utcán járva vagy híreket hallgatva számos kérdés fogalmazódhat meg bennünk a körülöttünk lévő világgal kapcsolatban. És néha úgy érezzük, hogy az embereknek nincs ki mind a négy kerekük!
Rendjén való-e, hogy az egyik helyen emberek halnak éhen, míg másutt pazarolják az ételt? Miért van annyi háború még a 21. században is? Botrány, hogy bolygónk számára ekkora veszélyt jelent a környezetszennyezés!

Ezek a nagy problémák felzaklatnak és dühítenek minket. A hívők úgy gondolják, Isten azért bízta ránk a Földet, hogy széppé tegyük és békében éljünk rajta. Nosza, gyürkőzzünk hát neki, és szálljunk harcba az egész emberiség nevében!

Ha valamennyien nekilátnánk, nem is lenne olyan nehéz megváltoztatni a világot...

Ez a könyv arra vállalkozik, hogy elgondolkodtassa olvasóit: vajon hol az ember helye a Föld nevű bolygón?

Keresztény válaszokat kínál a nagy kérdésekre, s reményeink szerint kedvet ébreszt benned is, hogy megváltoztasd a világot magad körül!


Gergely Gellért, Halmos Ábel, Vincze Iván
Hat keréken Jeruzsálembe
Zarándoknapló
(lelkiségi irodalom)
Miért is keltünk útra?

„Elsősorban nem azért indulunk Jeruzsálembe, hogy szent helyeken emelt műemlékeket lássunk, és az sem célunk, hogy rendkívüli fizikai teljesítményt produkáljunk, vagy veszélyeknek tegyük ki magunkat. Mindenekelőtt keressük azokat a helyeket, ahol Jézus járt, ahol az evangélium először megszólalt, ahol az első tanítványok a nyomába szegődtek. Nem csak a szent helyeket, hanem magát a láthatatlan, de ma is jelen való, feltámadt Urunkat, Jézus Krisztust.
Hogy a zarándoklatnak ezt a szokatlan, bizonytalanságokat s talán veszélyeket is rejtő formáját válasszuk, arra az üdvösségtörténet tapasztalata sarkallt. Eszerint utat, néha hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy a Szent közelébe juthassunk.”

Jean-Pierre Moisset
A katolicizmus története
(Napjaink teológiája sorozat)

„Hányszor is temették már el az egyházat az elmúlt kétszáz év során? Egész könyvet lehetne erről írni. És ami a többi vallást, a „vetélytársakat” illeti: a múltban velük kapcsolatban szintén az a nézet vált uralkodóvá, hogy a katolikus egyházhoz képest lényegesen előnyösebb helyzetben vannak. Győztesnek lehetett volna kikiáltani annak idején a római kori Mithrász-kultuszt, a fényes gyarapodásnak örvendő középkori iszlámot, vagy a 16. században hódító protestantizmust. Ugyanígy az e világi reménységeket is, ha a 20. századi tragédiák ki nem oltották volna az ilyen jellegű reményeket tápláló optimizmust vagy éppen elvakultságot." (Jean-Pierre Moisset)

Anselm Grün
Életet fakasztó vezetés
(Bencés lelkiségi sorozat)

A korunkban gyakori vezetői szemináriumokkal szemben, melyek inkább a módszerekkel foglalkoznak, mintsem a vezetés előfeltételeivel, Anselm Grün, a szerző, Szent Benedek Regulájában egészen másfajta szempontokra talált. Benedek számára az a legfontosabb, hogy a vezető a maga személyisége révén vezessen. A vezetés célja nem a nyereség lehető legnagyobbá tétele, hanem az, hogy gondosan bánjunk a teremtett javakkal és az emberekkel, s így felépítsük Isten házát.

A kolostor mint Isten háza nemcsak a szerzetesek imái, hanem munkájuk által is épül. A vállalkozások is nevezhetők „szentélyeknek”: azoknak az embereknek a közösségei ezek, akik mozgósítják erőforrásaikat, szeretik és tisztelik egymást, megbíznak egymásban és közös nyelven beszélnek.

Amit tehát Benedek „Isten házának” nevez, az olyan hatékony vezetést feltételez, mely anyagilag is jó nyereséget hoz. A csaknem 1500 éves Benedek-féle vezetési modell ma ismét korszerű, és képes válaszolni korunk kérdéseire.

Anselm Grün
Az emberélet útjának felén
(Bencés lelkiségi sorozat)

Az élet értelmére irányuló kérdés már önmagában vallásos kérdés. Az élet fordulópontja lényegét tekintve az élet értelmének krízise, tehát vallásos krízis. Egyben rögtön magában rejti annak esélyét is, hogy életünknek új értelmet találjunk.