A 30-as években a divatfotó műfaja még egyértelműen a portréfotózás eszközeit használta fel, ugyan a fényképész már némi szabadságot élvezett az állvány korábbi statikusságához képest, azonban ezek a képek még továbbra is meglehetősen kimerevítettek és erősen pozícionáltak. Martin Munkácsi előtt még ezek a fotók is jórészt műteremben készülnek, nem jellemző a szabadtéri ábrázolás. Genia Rubin divatfotóin a műtermi körülmények hatásai köszönnek vissza: a háttér mesterségesen generált, a modellek pedig a görög szobrok merevségét idézik fel. A 30-as években ez a fajta archaikus statikusság leginkább azt szolgálta, hogy a tervezett öltözékek eleganciáját és finomságát még jobban kihangsúlyozzák.

Genia Rubin fotóin mapplethorpe-i perfekcionizmussal van dolgunk: a merev, elegáns beállításmód segítségével modelljeit kiemeli a hétköznapiság keretei közül, piedesztálra állítja őket, így azok eszményivé válnak. A korai divatfotókon még az a legfőbb cél, hogy egy földöntúli ideált közvetítsenek, ami az elérhetetlenség képzetét keltve elérzékenyíti és rajongásra kényszeríti a befogadókat. A földöntúliság érzete legerősebben azon a sorozaton jelenik meg, ahol a modell Jeanne Paquin ruháját viselve pózol. A hölgy merev tartásban jelenik meg, miközben a ruha szigorú vonalai csak még jobban kihangsúlyozzák ezt a kimerevítettséget. A modell egy emelvény segítségével felénk magasodik, megvetően és hideg tekintettel néz le ránk. Genia Rubin e sorozaton tökéletesen képes felidézni az archaikus görög szobrok tartását.



Genia Rubin divatfotóit azonban nemcsak e szigorú megszerkesztettség jellemzi, hiszen jónéhány képén a kor vezető stílusirányzatának, a szürrealizmusnak egyes elemeit is felfedezhetjük. Az egyik, Lisa Fonssagrive-t ábrázoló fotója által egy Giorgio de Chiricot idéző tájba csöppenünk. A letisztult, klasszicista térben élettelen növénydekoráció és egy távoli sziluett tűnik fel. Elhagyatott, látomásszerű világban járunk, ahol maga a maszkot viselő modell is kiszakad a valóságból. Egy vizionárius világot keltenek életre azok a divatfotók is, amelyeken a modellek háttal állnak, szinte sziluettként vannak jelen a hatalmas virágokat megjelenítő háttér előtt. Egyébként Genia Rubin most bemutatott fotóin is jól látszik, hogy a művész különös vonzalmat érez a sziluettek ábrázolása iránt: sok portréján a modell csak árnyként tűnik fel, mindössze fejdísze látszik életszerűnek, valóságosnak. Meglehetősen különös az a képe is, ahol a modell egy próbababa és egy torzó között kerül megjelenítésre. A különös anyagok, a furcsa enteriőr, a háttérben álló tükör és a babák, valamint a modell hasonlósága igencsak összezavarja megszokott kódjainkat, így bonyolítva meg a befogadást.



Genia Rubin fotói után az olyan vezető divatmagazinok kapkodtak, mint a Vogue és a Harper’s Bazaar, de a művész nemcsak divatfotókat készített, hiszen számos híresség is megfordult lencséje előtt. Richard Strongman feleségéről készített portréin a körvonalak elmosásával misztifikálja az arcot, de hasonlóan jár el L’inconnue de la Seine című képén is. Felix Yusupov hercegről készített képén – aki egyébként Raszputyin meggyilkolásában játszott fontos szerepet – azonban sokkal inkább a határozott kontúrok és az erős kontrasztok érvényesülnek. Anita Delgadóról készült fotóján nemcsak a táncos intenzív nőiessége, hanem egzotikus temperamentuma is visszatükröződik, ezzel szemben a Windsor hercegnéjét ábrázoló fotón a hideg távolságtartás és a kimért elegancia dominál.



Genia Rubin élete végén szakít a divatfotóval és a portrékkal, érdeklődése a francia és angol kertek, parkok, valamint kastélyok felé fordul. Különösen érdekes, ahogyan a Hotel Lambert egyik mellszobrának fájdalmát képes visszaadni, de még ennél is izgalmasabbak torzókból komponált látványvilágai, amik Dalí képeinek hangulatát idézik fel bennünk.



A művész számára az 1939-es év fordulópontot jelent. Ekkor találkozik távoli rokonával, Kandinszkijjal, akinek a hatására kezd el rajzzal és festészettel is foglakozni. A következő években megismerkedik Bretonnal és a többi szürrealista festővel, majd 1947-ben a Nemzetközi Szürrealista Kiállításon be is mutatja műveit. Habár neve kevéssé ismert, fotóival vagy talán kubo-futurista festményeivel már találkozhattunk kiállításokon.

Genia Rubin Rögzített elegancia című kiállítása a budapesti Biksady Galériában február 5. és március 1. között tekinthető meg.

Fotó: Bach Máté