irodalom
2007. 04. 11.
Virtuális közösségek
Megkerülhetetlen témáról szóló beszélgetésnek adott otthont a Műcsarnok Bisztrója március 21-én este. A prae.hu szervezésében két ifjú közösséget (Telep és ÚjNautilus) kérdezett Balogh Endre az internet és az irodalom kapcsolatáról. Az irodalom és a kultúra ugyanúgy „áldozatul esett” az internet adta lehetőségeknek, mint minden más.
Két, eltérő célokat szem előtt tartó közösség beszélgetett az online megjelenés előnyeiről és hátrányairól. Az internet egy demokratikus játéktér illúzióját kelti, amely mögött hálózat bújik meg. Ezt a megállapítást Mészáros Márton tette, az ÚjNautilus kritikai szerkesztője. Minden lap egyenrangúnak érezheti magát, de elkerülhetetlenül vannak hatalmi pozíciókat betöltők is. Egy online irodalmi lap születésének körülményei távolról sem hasonlítanak egy hagyományos szerkesztőségéhez, de az olvasó is másmilyen megjelenéssel találkozik. Az ÚjNautilus szerkesztőbizottságát még Borbély András főszerkesztő és Borbáth Péter versszerkesztő képviselte. Érdemes megemlíteni, hogy az ÚjNautilus nemcsak online működő folyóirat, hanem vitaestek, irodalmi estek szervezője is. Fontos információnak tartották, hogy nem szeretnének bennfentes irodalmi közösséggé válni, inkább a kulturális életet szeretnék megismertetni, közelebb hozni az emberekhez. Kihasználják az internet interaktivitását: fórumokat, blogokat tartanak fenn, amelyeken lehetőséget adnak a közönség, és a szerzők diskurzusának a kialakítására. Nem kívánnak egyedi álláspontokat létrehozni, nincs olyan esztétikai vagy tudományos koncepció, amely által bárkit kizárnának ebből a rendszerből.
Az esztétikai közösség kérdése a beszélgetésben résztvevő Telep-tagokat - Dunajcsik Mátyás, Pollágh Péter, Krusovszky Dénes - régóta foglalkoztatta, és e tárgyban már korábban eltérő álláspontok alakultak ki a csoporton belül. Körülbelül fél éve indítottak egy nyilvános blogot, amelyen ma már tizenkét fiatal költő alkotásait olvashatjuk, és írhatunk hozzájuk építő megállapításokat. Esetükben nem beszélhetünk szerkesztőségről, nincsenek rovatok, "csak" versek vannak, és jól érzik magukat - mint hangsúlyozták. Szempontjaik között első helyen állt a praktikusság. Egyszerűbb egy helyre feltölteni a szövegeket és egy helyen reflektálni, mint e-maileket küldözgetni egymásnak az újabb verziókról. Fontos szervezési elvük, hogy szöveget csak a Telep-tagok küldhetnek be, de a versekről mindenki elmondhatja a véleményét. Ha tetszik, ez jelenthet egy jelmezes főpróbát az offline premier előtt, melyben nem kis szerep jut a kommentelőknek. Nem zárják ki a bővítés lehetőségét. Új Telep-tag felvételéről egyszerű demokratikus szavazással döntenek, amely egyben esztétikai ítélet is az új taggal szemben. Ha a döntés kedvező, a beválasztott tag alanyi jogon teheti fel verseit, nincsen vaskalapos szerkesztő. Az ő céljuk a műhelymunka támogatása, és ez által az egyéni fejlődés.
A következő kérdéskör az olvasó és az online folyóirat viszonya volt. Van-e az internetnek olvasóközösség-teremtő funkciója? Mindenképpen érdemes megfigyelni, hogy az olvasók érdeklődése sokkal pontosabban követhető, mint offline megjelenésű szövegeknél. Az olvasók minden megszólalásnál nevükkel jelennek meg, vagy álnevek - nickek - mögé bújnak. A kommentelők ezáltal egy virtuális-irodalmi közösség tagjává válnak, így bennfentesnek érezhetik magukat. Hangsúlyozni kell, hogy a gyorsabb reflektálás által a változás is teljesen másképp definiálható, mint eddig. A kritikákra a szerző művének egy új változatával reflektálhat, amely új diskurzust alakíthat ki a korábbi verziókkal. Lehetőség van egy vers több változatának a megismerésére, ezáltal a mű születése folyamatában megfigyelhető.
Az utolsó kérdés megfogalmazódását a szövegek minősége és mennyisége ihlete. Az ÚjNautilus esetében a különböző rovatok, különböző igényű és terjedelmű szövegeket tartalmaznak. Abban mindenki egyetértett, hogy a hatáskeltés szempontjából a rövidebb szövegek biztosabban cél érnek, mint a hosszabbak.
Az est legfontosabb megállapítása az volt, hogy az online lehetőségek olyan teret adnak az olvasónak, amely kihasználásával sokkal közvetlenebb viszony alakulhat ki a szerzővel, a költészettel és így az irodalommal is. Az érdeklődő bármikor beleszólhat, elmondhatja véleményét a versről, a szövegről, az irodalomról. A szerző reflektálhat - ha akar.
Az est végén a Telep-tagok versekkel, az ÚjNautilus prózával szórakoztatta a közönséget, amelyek olvashatók a két közösség weboldalán.
Az esztétikai közösség kérdése a beszélgetésben résztvevő Telep-tagokat - Dunajcsik Mátyás, Pollágh Péter, Krusovszky Dénes - régóta foglalkoztatta, és e tárgyban már korábban eltérő álláspontok alakultak ki a csoporton belül. Körülbelül fél éve indítottak egy nyilvános blogot, amelyen ma már tizenkét fiatal költő alkotásait olvashatjuk, és írhatunk hozzájuk építő megállapításokat. Esetükben nem beszélhetünk szerkesztőségről, nincsenek rovatok, "csak" versek vannak, és jól érzik magukat - mint hangsúlyozták. Szempontjaik között első helyen állt a praktikusság. Egyszerűbb egy helyre feltölteni a szövegeket és egy helyen reflektálni, mint e-maileket küldözgetni egymásnak az újabb verziókról. Fontos szervezési elvük, hogy szöveget csak a Telep-tagok küldhetnek be, de a versekről mindenki elmondhatja a véleményét. Ha tetszik, ez jelenthet egy jelmezes főpróbát az offline premier előtt, melyben nem kis szerep jut a kommentelőknek. Nem zárják ki a bővítés lehetőségét. Új Telep-tag felvételéről egyszerű demokratikus szavazással döntenek, amely egyben esztétikai ítélet is az új taggal szemben. Ha a döntés kedvező, a beválasztott tag alanyi jogon teheti fel verseit, nincsen vaskalapos szerkesztő. Az ő céljuk a műhelymunka támogatása, és ez által az egyéni fejlődés.
A következő kérdéskör az olvasó és az online folyóirat viszonya volt. Van-e az internetnek olvasóközösség-teremtő funkciója? Mindenképpen érdemes megfigyelni, hogy az olvasók érdeklődése sokkal pontosabban követhető, mint offline megjelenésű szövegeknél. Az olvasók minden megszólalásnál nevükkel jelennek meg, vagy álnevek - nickek - mögé bújnak. A kommentelők ezáltal egy virtuális-irodalmi közösség tagjává válnak, így bennfentesnek érezhetik magukat. Hangsúlyozni kell, hogy a gyorsabb reflektálás által a változás is teljesen másképp definiálható, mint eddig. A kritikákra a szerző művének egy új változatával reflektálhat, amely új diskurzust alakíthat ki a korábbi verziókkal. Lehetőség van egy vers több változatának a megismerésére, ezáltal a mű születése folyamatában megfigyelhető.
Az utolsó kérdés megfogalmazódását a szövegek minősége és mennyisége ihlete. Az ÚjNautilus esetében a különböző rovatok, különböző igényű és terjedelmű szövegeket tartalmaznak. Abban mindenki egyetértett, hogy a hatáskeltés szempontjából a rövidebb szövegek biztosabban cél érnek, mint a hosszabbak.
Az est legfontosabb megállapítása az volt, hogy az online lehetőségek olyan teret adnak az olvasónak, amely kihasználásával sokkal közvetlenebb viszony alakulhat ki a szerzővel, a költészettel és így az irodalommal is. Az érdeklődő bármikor beleszólhat, elmondhatja véleményét a versről, a szövegről, az irodalomról. A szerző reflektálhat - ha akar.
Az est végén a Telep-tagok versekkel, az ÚjNautilus prózával szórakoztatta a közönséget, amelyek olvashatók a két közösség weboldalán.
További írások a rovatból
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy
Más művészeti ágakról
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon