Az 1960-as években lezajló nagy változások szinte az élet minden területét érintették. A nők egyenjogúságot hirdetve ráléptek az emancipáció útjára, ezzel párhuzamosan forradalmasították a divatvilágot is. A szexuális forradalom új család modellt alkotott meg, a fogyasztói társadalomra épülő jóléti kapitalizmus pedig elérte csúcspontját, s hirtelen a fiatal értelmiségiek célpontjává vált. Az évtized végén Európában diáklázadások törtek ki, Amerikában a hippi kommunák hirdettek szebb életet. Új ideológiák és eszmerendszerek születtek, alapjaiban alakult át a zenei világ. S minderre természetesen reagált a művészet többi területe is.

A ’"papa mozijától"’ való elszakadást célul kitűző francia újhullám indulásának gyökerei is ezekben az alapvető változásokban keresendőek. Tisztán látszott, hogy a hagyományos, klasszikus filmes elbeszélésmód, a megkövesedett formanyelvi eszközök, a jól bevett és ezerszer látott képi, dramaturgiai, színészi megoldások többé már nem lehetnek kielégítőek. Valami más kellett, valami olyan, mellyel az új generáció hallatni tudja saját hangját, tagadva a filmes tradíció elavultnak gondolt elmeit, s tudatosan megtartva, továbbgondolva azokat, melyek az újonnan született film identitását erősítik.

A nouvelle vague számos kitűnő rendezővel gazdagította a filmművészetet. Truffaut, Resnais, Chabrol vagy Agnes Varda mindannyian egy olyan filmes nemzedék tagjai, akik merész újításokkal és újszerű merészséggel közelítettek, mind tartalmi, mind filmnyelvi szempontból. A film nem maradhatott többé csak látvány, hanem nyelvé vált, melyet kamerával írnak.

Az irányzat egyik legkiemelkedőbb, legkarakteresebb alakja Jean-Luc Godard. A mai napig is aktívan alkotó rendező életművére, művészi hagyatékára a kollázsszerűség, az eklektikusság, a fragmentáltság épp úgy jellemző, mint a filmjeit átható paradox szemlélet, a dezillúzió, az intellektuális utalások, a véletlenek és a filozofikus kérdésfeltevések. "Ha Descartes ma élne, filmet készítene" – írja Astruc, megelőlegezve a cinema vérité eszmeiségét.

Godard első egész estés filmje a Kifulladásig. A hatvanas évek előestéjén bemutatott alkotás "nagykorúvá" tette a filmet, s gyakorlatilag a modern filmes szerzőiség egyik kulcsfigurájává avanzsálta a rendezőt. Ettől a pillanattól fogva nem lehetett figyelmen kívül hagyni JLG munkásságát, alkotásai, művészi látásmódja, filmnyelve intenzíven meghatározták a filmművészet későbbi alakulását. Godard oeuvre-je ma a kánon meghatározó eleme, "iskolapélda", s számos teoretikus írásmű témája.
A JLG dicsérete minden tekintetben hiánypótló kötetnek számít. Eddig is születtek magyar nyelvű tanulmányok, esszék, elemzések Godard-ról, most azonban átfogó könyv formájában, tematikus rendben olvashatjuk őket. A több mint ötszáz oldalas kiadvány 26 tartalmas és kimerítő írást foglal magában, két nagy tartalmi egységre bontva. Részletes és színvonalas elemzések készültek az ikonikus filmekről, mint amilyen az Éli az életét, a Bolond Pierrot vagy az Alphaville. Ezek természetesen – csak úgy, mint a könyvben szereplő többi írás is – túlmutatnak az egyszerű leírás keretein, s érthető, világos módon szálazzák szét a godard-i mesterművek szövevényes rétegeit. A szerzők döntő többsége avatott, elismert szakértő (Gelencsér Gábor, Bikácsy Gergely, Pethő Ágnes, Schubert Gusztáv), ugyanakkor a könyv lehetőséget biztosít néhány frissen végzett filmkritikus számára is, így olvashatunk Rudolf Dániel, Szalay Dorottya vagy Bodroghalmi Tamás tollából származó írásokat is. Ez a szerzői sokféleség valóban kollázs-kötetet eredményezett, ám, ahogyan az a könyv belső borítóján is szerepel, ez teljes mértékben igazodik JLG stílusához.
A részletes JLG életrajz mellett a kötet tartalmaz egy A Jean-Luc Godard életmű genealógiája című fejezetet is, melyben a szerzők kronológiai sorrendben, korszakonként építik fel a Godard-filmográfiát, kiegészítve azokkal a művekkel, melyekre hatott, vagy amelyek hatottak Godard-ra. A teljesség igényével összeállított magyar nyelvű Godard-bibliográfia Pentelényi László áldozatos munkájának köszönhető, s a könyv tartogat még egy fontos és jól használható mellékletet, a Godard filmek családfáját.

A kötet gazdag képi anyaggal teszi még élvezetsebbé az olvasást, a számtalan Godard-idézet pedig szinte jelenlevővé teszi a nagy rendezőt. A JLG dicsérete kétségtelenül hasznos olvasmány, nem csak a francia új hullám, vagy Godard rajongói számára, hanem minden olyan olvasónak, aki valóban művészetnek tekinti a filmet.

Budapest, Francia Új Hullám Kiadó, 2012.
A Szerzői Filmes Könyvtár harmadik kötete.
A kötet kedvezményesen megrendelhető a kiadó honlapján.