Az apszis teljesen megtelt, Bukta Imre pedig Okos táj című installációját megbontotta, hogy az arra vetített Tiszteletadás elődeimnek Sarlós Boldogasszony napján 1-2. című fotókon az alakja jól kirajzolódhasson. E két fotó egyébként a mostani performansz előképének is tekinthető: a képek egy 1974-es és egy 1976-os performansz lenyomatai: a művész egy falusi vallási ünnepet ül meg a mezőszemerei méregraktár bejáratánál vigyázban állva. Köztudott, hogy az akkori cenzúra meglehetősen kételkedve fordult ehhez a két képhez, Bukta elmondása szerint minden egyes részletet – például a feje felett elhelyezkedő téglát – alaposan meg kellett indokolnia. Az akkori rendszer mindkét képet elítélte azzal az indokkal, hogy egy művész nem nézhet így ki: a falusi környezet, a szakadt nadrág, a félmeztelenség nem illik egy komoly alkotóhoz.



A mostani performansz során e két fotó jelentette a fő hangsúlyt. Művészek nevei hangzottak fel – élő és nem élő, híres és kevésbé ismert alkotók nevei, véletlenszerű sorrendben –, miközben Bukta a fotók elé állva újra megalkotta saját magát és a fotókat élettel töltötte meg. A képek bekerültek a jelen kontextusába és megkezdődött a tiszteletadás. A következő percekben a listán szereplő nevek újra felhangoztak, ám Bukta alakja eltűnt a képről. A sziluettet a művész barátai és tanítványai töltötték meg különböző pozíciókat felvéve – egy kis időre mindenki belehelyezkedhetett Bukta Imre képzőművész szerepébe.



Buktára nem jellemző a direkt politizálás, most is finom gesztusokkal fejezte ki véleményét a jelen helyzettel kapcsolatban. A művész a Népszavának elmondta, hogy ma még ugyan szabadon alkothat, de mindent meg is kell tenni azért, hogy ez így maradhasson. “Nem szabad, hogy olyan világ jöjjön el, amiben valaki ismét megkérdezhetné, mit jelent a fejem felett látható tégla." Szerinte nem jó az, ami történik. Nem ért egyet azzal, hogy a Műcsarnokot a Magyar Művészeti Akadémia kapja meg, mert ezzel sérül az intézmény függetlensége. A művész performanszával a szabad és független alkotói munka fontosságára hívta fel a figyelmet.

Bukta Imre Tiszteletadás elődeimnek és kortársaimnak a szabad és tiszta művészetért című performansza a budapesti Műcsarnokban 2012. december 13-án volt látható.