Azóta lett alatta 226 like, 538 megosztás, 19 hozzászólás, ilyenek: Fifi néni nagyon jófej ám! Milyen szép volt! 90 évesen elég sokat bagózott.../ ebben a kabátban és frizurával akár ma is szembe jöhetne / Nem bírom abbahagyni a kép nézegetését! Köszönöm! Varga Mihálynak is! / Mennyire fiatalok, pedig ekkor már 10 éve ismerték egymást. (És még maradt nekik 8.)

Nyáry Krisztián innentől porciózza, Kosztolányi, Babits, Török Sophie, osztja a képeket, hozzá szöveg. Nem tudtad, a francba, ezt se, és de szép, egészen elérzékenyülsz, jó volna még, várod, föliratkozol, rákattansz. Függő lettél, mert ez mind olyan, szóval, nem az a nyálas izé, és mégis szerelem. Pikáns, könnyes, cifra, könnyű, titkos, rohadt nehéz. Magyar irodalmi szerelmeskönyv. Nyáry Krisztián Így szerettek ők című könyvének bemutatója a Rózsavölgyi Szalon Arts & Caféban 2012. október 18-án délután négytől.

Sejthető volt, itt nem az lesz, mint általában, hogy bejelölik, részt veszek, aztán nem vesz, itt a 266-ból jószerivel mindenki ott ült, állt, guggolt, pipiskedett. Mert volt előtte játék a Facebook-on, könyvnyerés, videó a KönyvesBlogon. Volt Nézd meg, hogy készült a borító, 1. Bártfai Andrea Zsöme (Nyáry felesége) kitalálta a koncepciót, Nyáry Krisztián pedig otthon összerakta a láncot, és sokat káromkodott, amikor az apró láncszemeket nem tudta összeilleszteni. 2. Sándor Katalin lefotózta a kész művet az ötletgazda nyakában. Sokszor. 3. Mohammed Nur készített egy rakat vázlatot, majd újabb terveket, és végül megcsinálta. Érzelmes, elegánsan finom kulisszatitkok. Mennek a szlogenszagú cikkek, Érfelvágás ellen olvasson hűtlen költőkről! Még hat nap a megjelenésig, addig elmeséljük, hogy Adyt, Lédát és Dodót 1904. végén Párizsban meglátogatta Geréby Pál, debreceni földbirtokos. Még öt, még kettő, folyamatosan történik valami. Naponta ctg, dobban a szív, hallom, ultrahangon gömböc fej, megint egy fütyi, látom, és majd megveszek, hogy a kezemben fogjam a kiskölykömet. Hallom a könyvet, látom, milyen lesz, és majd megveszek, meg kell tapogatni, megszagolni. Most itt van kupacban, halomban, minden szalonzugban.

Kúnos László, a Corvina Kiadó főszerkesztője nyitja meg az esttel felérő délutánt azzal, hogy ez az első könyv a kiadó történetében, mely az interneten kezdte az életét, majd a szerző, Nyáry Krisztián beavat a mai előadás szervező elvébe, ami összeköti a szereplőket. Az új játékszabály ezúttal térben, időben egy pillanat: Budapest, 1920 – ekkor, itt a könyv szereplőinek legalább harmada megfordult. A Szervita térről indulunk, innen egy negyedóra séta a Dohány utcai Otthonkör, ahol Krúdy Gyulát találjuk, a Reáltanoda utcában egyedül él Benedek Elek, levelet ír épp feleségének Kisbaconba. Hosszabb séta a Verpeléti út, a Karinthy házaspár újonnan vásárolt lakása. Benézünk a Hadik Kávéházba egy habos kávéra, majd tovább a Hűvösvölgyi út 79., Fedák Sári otthona, a ház előtt az első Cadillac Budapesten.

A szerző, Elek Ferenc és Bartsch Kata nem szimplán felolvasnak, egész performansz alakul, falra vetített korabeli képek, filmrészletek, a vásznon szaggatottan lépkednek a figurák, és elmosódottan mosolyog le ránk Csinszka, miközben a szereplők felváltva olvasnak a könyvből részleteket. Krúdyt például, aki otthonának leginkább Martinovits Jolán asszony "kakasos háza" számított, ami bizony nem volt más, mint egy nyilvános ház. A levelet, amelyet feleségének hazahívó cédulájára küldött válaszul a kártyaasztal mellől: Kedves Zsuzsikám, én szeretlek téged. Ha éjszaka elmaradok, mindig lyukas a szívem, a könnyeimmel pedig alig bírok. Bocsáss meg nekem, ha nem jövök rendes időben haza. Jobban fáj ez nekem, mint Neked. Molnár Ferenc Fedák Sárival kötött házassága alkalmából sportzakóban jelent meg az anyakönyvvezető előtt, amiért az egyik tanúja megrótta. A válasz így hangzott: "Szmokingot csak premierre öltök". Benedek Elek és a trafikos lánya. Csáth Géza, drogok és feleséggyilkosság. Babits Mihály Boncza Bertáról: "És kedvem telt immár, hogy gyötörjem őt, és kiszámítottan mondtam neki: – Hiszterika! – és néztem hosszan, amint sírt, zokogott hangosan. A kegyetlen Szerelem kezembe adta őt".

A színpad átrendeződik, Bombera Krisztina elfoglalja a csíkos kis kanapé közepét, és persze, hogy intimitással nyit a szintén csíkos kis fotelben a helyén maradt Nyáry felé: úgy hírlik, a moziban rendszeresen elalszol. Az elején, ha nincs valami lövöldözés, tényleg elalszom. Magyartanáraim kiválóak voltak. Rávezettek arra, hogy a szobrok mögött hogyan találjam meg az embert. Megtiltottak bizonyos olvasmányokat, nektek ezt megtiltom, kifejezetten csúnya, hát már rohantunk is olvasni. Nemrég egy konferencián magamról, mint termékről kellett beszélnem. Ekkorra adtam receptet önmagamhoz, siker titka a'la Nyáry Krisztián, kép, rövid szöveg, szerelem, tabudöntés, történelmi pillanat, válság, ilyesmi. Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot, idézi Esterházyt.



Bombera a történetek felét végigsírta, mások szerint ezek olyan sztorik, mint a pucér nők a Blikk címlapján. Nyáry erre rájátszik: vannak országok, ahol képesek tisztán látni – a tehetséges szerző lehet gazember, de elismerik, hogy zseni (volt), nálunk ez úgy van, hogy az egyik oldal elhallgatja, hogy tehetséges, a másik, hogy gazember volt. Másrészről igen egyoldalúan élnek bennünk a szerzők, például azt, hogy Petőfi ki volt, már az 1850-es években tanították: a hazáért meghalt hős. De azt mindenütt kilúgozzák a történetből, hogy egy fiatal huszonéves srác volt. A feleség, Szendrey Júlia hallatlanul tragikus életének elmeséléséből rendre kimarad, hogy ő fordította először Andersent, és nem is akárhogy. Budoár-hímsovinisztának tartanak, így Nyáry, nyilván azért, mert megmutattam a nő sorsát, hogy igazságtalan a férfiéhez képest, szerzői pozíciómat viszont a történeti pillanattal keverték össze.

Számos más módon lehetett volna válogatni a történeteket, én arra figyeltem, hogy legyen benne vidám-szomorú. Legnagyobb élményem a könyv keletkezésével kapcsolatban, hogy felteszek egy szöveget, és két óra múlva jelentkezik az érintett családtagja, és küld még egy képet, szöveget. A Facebook-feliratkozók inkább nők, de a feltett szövegeket férfiak is olvassák, ők nem osztják meg, nem lájkolják. Az olimpia ideje alatt sokat írtam sportolókról, az arány ekkor megfordult. Külföldön is sokan olvasták, a képek szöveggel nyomtatásban először az új-zélandi magyarok újságjában szerepeltek. A jövőről pedig: nem terveztem előre eddig sem, csak történtek a dolgok, ezt megtartanám. Amíg jól esik, csinálom. Személyes kedvencem nincs, olyanok vannak, akikről nem tudtam sokat, Benedek Elek például nagy élmény volt, fed fel további titkokat a szerző, de voltak, akikben bizonyos okok miatt nem gondolkodtam.

Voltak viszont, akik felől nem merült fel kétség. Egy évvel az Elbocsátó szép üzenet után Léda levele Adyhoz, melyben találkahelyként egy pályaudvart jelölt ki: Végtelenül, kimondhatatlanul, halálosan szeretném magát még egyszer látni egy pár pillanatra. Nyáry Krisztián már a Facebbok-on kivágja a 2268 like-ot és 1040 megosztást érő szívszaggató adut: Ady nem volt az állomáson, nem is válaszolt. Léda soha többé nem mondta ki Ady nevét. És akik inspirálták-alakították a kötetet, a posztok utáni hozzászólók hol kedves, hol kemény, de mindig szórakoztató kommentjei: szegény Diósi Ödön, ha ő olvassa ezt a levelet, biztosan megveszi a jegyet és odaviteti Adyt a peronra...

Fotó: Vécsei Rita Andrea