irodalom
2012. 10. 12.
Bennünk a Spiritusz
Összművészeti fesztivál alkohollal, kemény fába a fejsze. Ez az a házasság, amelyből kisülhet a nagyon jó és a véres cseréptörő ramazuri is. A pálinkából is, ahogy elhangzik a zárónapon, az evés előtti egy kupica fokozza az étvágyat, pezsdíti a vért, a sok kupica ellenben katasztrófához vezethet. A Spiritusz Minifeszt amellett, hogy megkísérli közös nevezőre hozni a társművészeteket, bátorítást is próbál adni a párbeszédek megkezdéséhez – némi pálinkával.
A bátorítás mellett ihletfokozóként működik a "nedű", a Márkházi Pálinkafőző Társaság pálinkákat ajánl fel versekért-alkotásokért cserébe, a rendezvény alatt pedig ősbemutatók keretén belül szembesülhetünk a cserekereskedelem eredményével.
/KEDD
Szeptember végi, igazi Vénasszonyok nyara, az időjárás ideális, ezt jó ómennek vesszük. 25-én kedden Komlósi Péter a Márkházi Pálinka képviseletében meg is nyitja a rendezvényt, elsőként lap- és kötetbemutatók. Kukorelly Endre és Kabai Lóránt Kalligram-beszélgetése alatt szó esik a ’nagy magyar folyóirathelyzetről’, támogatásokról, a lapok szerepéről. A szerkesztők a művészeti ágak közötti párbeszéd hiányára hívják fel a figyelmet, hangsúlyozzák az összművészeti rendezvények fontosságát és a tudatos kultúratámogatás jelentőségét.
Jenei László, a Műút szerkesztője is a vizualitás kiemelt szerepével vezeti be a friss Műút-kötetek bemutatóját, első beszélgetőtársa Bagi Zsolt, aki a hatalom fogalmáról, és a magyar modernitásról, majd Lengyel Imre Zsolt, aki az irodalom olvasókra kifejtett hatásáról beszél. Örömmel konstatáljuk, a kritikusok megtörik a hozzájuk kapcsolt sztereotípiákat, kritikai kötetről is lehet humorosan, olykor élesen, de rendkívül szellemesen beszélgetni (hát még két kötetről!).
Komolyabb témák után Kabai Lóránt előadása csal fanyar mosolyt a szánkra. A Római klubban megszólal a magyar valóság, pálinkafőzde fölött kerengnek a varjak, mese a szív hidegéről, az égető fémekről.
Zenével lazítunk, a fiatal énekes-szerző Nia "egyszálgitáros" dalai borús-álmos reggelekről. Igazi blueskocsma-hangulatban figyel a közönség elmélyülten, de vannak, akik olvasnak, írnak, gondolkodnak, összeér az irodalom és a zene. Felhangzik az első pálinkadal is, a Szilvapálinka borókaágyon, Boróka megszemélyesedik, pikáns és szomorú ballada őrzi az eltűnt kedvest.
A Borsik Miklós-Szolcsányi Ákos duó aztán elhozza az est végére a tökéletes őrületet. Bizarr állatok, gépmadarak, dobok uralják a színpadot. Ákos nyugodt, Miklós rezzenéstelenül vált hangot, némelyek ereiben megfagy a vér… Már A hírnök c. kezdővers elején is dobol a lábával, Ákos A gyülekezetében pedig megelevenednek az első cigaretták, az első emlékek. A fiatal írók-költők párbeszédbe kezdenek, jönnek a robotok, szaporodnak és feltámadnak, hirtelen női alak (Hevesi Judit): "mi voltunk a mocsárban görgő anyák", sakálok, majd Ákos higgadtságával Miklós virtuóz dobszólója széken-szobron-asztalon-fémen-állványon-szájon képez ellenpontot, míg a madarak szétrobbannak a hangoktól…
/SZERDA
Szerdán a zene és az irodalom a központi téma, a József Attila Kör kisfilm-vetítéssel kezdi az estet. Ez évben indult az ÖsszHang (irodalom+zene) eseménysorozat, mely állomásait most nyomon követhettük a videókon. Majd Deák Botond ragadja meg a mikrofont, aki kisfilmje előtt mesél a versírásról, ahogy verseivel falat tapaszt, vakol és olvas (már a videón) esőben, napban, vasúton, tescóban a fény felé…
Az "Egy, két, há, négy" című zenei kerekasztal-beszélgetést nagyon várom, hiszen olyan zenében-irodalomban mozgó művészeket szólaltat meg Hevesi Judit, mint Bárdos Deák Ágnes, Gyáni Levente vagy Keresztesi József. Simon Márton sajnos csak később érkezik, így a slammelés slamszöveg-vers kérdéskörét nélküle vitatják meg a szereplők. Rendkívül izgalmas a beszélgetés, Ági időnként performanszokkal, "szenvedélyes dalokkal" fűszerezi a korántsem kisebb kérdéseket "feszegető" diskurzust, mint: Mi a különbség a dalszöveg és a vers között? Különböző válaszok születnek: a dal a mantra, a kezdet, a monoton lüktetés, ebből fejlődik ki a vers, a dalszövegben pedig újra találkozik a zene és a vers… A szerzők olvasnak is, Ági a villamosokról, ahol minden rendben van, Levente int: ne szodomizáljuk az Istent, Keresztesi József pedig a némán villogó lakótelepekről, a vidéki srácról, ha Pestre jön… előkerülnek az underground kultikus zenekarai, Lázadóksz, Szőranya, Kontroll Csoport, a szövegek nem vesztettek erejükből és van aktualitásuk.
ÖsszHanggal zárul a JAK-nap, Oravecz Péter felvezető gitárjátéka hívja Bajtai Andrást a színre, aki apró kezekről, közös álmokról, szenvedélyes éjszakákról mesél, majd Csider István Zoltán Vak Ábrissal aktuális politikai-társadalmi helyzetről, Pion István levele édesanyjához, Ponza Annie Hall-ja, inni-enni hol?-ja, Erdős Virág a fővároshoz intézi szavait, Oravecz Péter alliterált szomorú, édes-bús brummadzája… Finom a gitár, én még salsát is hallok, aztán jazz, majd keményebb, rockos futamok, Erdős Virág húsba vágó verse alatt épp csak kopogás, ütnek a szavak, Simon Márton Budapestet fest és sok-sok vers után a Pion+Simon duó Altatójával küld minket haza.
/CSÜTÖRTÖK
Azonnal cáfolódik a "minden kezdet nehéz" a Lyuhász Lyácint másfél órás késésével… hogy lesz színpadkép… Szerencsére a fiúk (némi ráhatással) rutinosan állítják össze a koncertkellékeket, asztallapon tekerő-beállító-finomhangoló szerkezetek, olajoshordók, meztelen nők kitekert végtagokkal és még az irodalmárok is elférnek, teljes az együttműködés.
Az utolsó nap a FISZ-é, elsőként fiatal írók-költők emlékeznek meg a pálinkáról. Molnár Illés alkalmi versében "megadja magát a gyümölcshús", Korpa Tamás a költők harmadik asszonyát szólítja meg, Szöllősy Balázs figyelmeztet a túlzott alkoholfogyasztás veszélyeire, Falvai Mátyás pedig "elcsípett" egy Janus Pannonius újraértelmezést, a híres Orsolya-vers folytatását, melyben butykosból merít bátorságot a légyotthoz sokat látott költőnk.
Az Irodalom és delírium sokat sejtető cím, a beszélgetés mindenképp izgalmasnak ígérkezik, Varga Betti nem "teketóriázik", "bekérdez", vallanak a beszélgetőtársak – Domokos Tamás, Falvai Mátyás, Pallag Zoltán – szeszekkel és más függőségekkel kapcsolatban. Előkerülnek a híres hazai ás külföldi "szeszesek", Weöres és Bukowsky vagy a tenorszaxofonos Paul Gonzales, és híres-hírhedt művészek, akik a teljes kábulatból képesek egy szóló, performansz vagy koncert erejéig hihetetlen előadásokra feltámadni. "Miért iszik a művész?" jön a következő magas labda, de komoly válaszok is, hiszen nem csak image-teremtés, hanem sokszor a megfeszített munkatempó, kétségek oszlatása, erőmerítés, stresszkezelés áll a poháremelés hátterében. És hát kicsit szentimentálisan, de akár helyeselhetünk Hrabalnak is, aki szerint: "Közép-Európában jobb nem kijózanodni."
A legfiatalabb írók veszik át a beszélgetők helyét, Borbáth Péter moderálásával olvasnak a visegrádi FISZ-tábor próza- és líraműhelyesei: Gunda-Szabó Dóra, Gláser Diána és Káldy-Kovács Sára a tér és a testprobléma felvetésével foglalkozik írásaiban. Majd Csepregi János felvezetésével és Fényírással Hanula Zsolt, Kalapos Éva Veronika (Borbáth Péterrel) és Soltész Béla olvasnak, közben a visegrádi táboros fotókat felváltják a versek a falakon…
A Lyuhász Lyácint Bt. közben akcióba lép, meglepetés performansszal hangzik fel Dórai Buczy detox zárójelentése, majd a kávézóban hivatalosan is megnyílik a Neue Debreczenische Kunst: Macskák gombolyaggal című kiállítása. Végül jönnek a szirénák, konganak az olajoshordók, magasba lendülnek a vasdarabok és felhangzik a Fémszerelem.
Irodalmárok, festők és rockerek, egyetemisták és idős hölgyek "ropják" a Lyácintra, párbeszéd van, a Spiritusz pedig decemberben folytatódik.
Spiritusz Minifeszt, 2012. szept. 25-27. Roham Bár, Budapest
Az első és a második nap fotóit Jurassza Zsófia, a harmadik nap fotóit Laki Márton készítette.
Pester Anna videói:
http://www.youtube.com/playlist?list=PLkP4dgUdYCiOQMdlQn200qb7L8zXN2UNd
/KEDD
Szeptember végi, igazi Vénasszonyok nyara, az időjárás ideális, ezt jó ómennek vesszük. 25-én kedden Komlósi Péter a Márkházi Pálinka képviseletében meg is nyitja a rendezvényt, elsőként lap- és kötetbemutatók. Kukorelly Endre és Kabai Lóránt Kalligram-beszélgetése alatt szó esik a ’nagy magyar folyóirathelyzetről’, támogatásokról, a lapok szerepéről. A szerkesztők a művészeti ágak közötti párbeszéd hiányára hívják fel a figyelmet, hangsúlyozzák az összművészeti rendezvények fontosságát és a tudatos kultúratámogatás jelentőségét.
Jenei László, a Műút szerkesztője is a vizualitás kiemelt szerepével vezeti be a friss Műút-kötetek bemutatóját, első beszélgetőtársa Bagi Zsolt, aki a hatalom fogalmáról, és a magyar modernitásról, majd Lengyel Imre Zsolt, aki az irodalom olvasókra kifejtett hatásáról beszél. Örömmel konstatáljuk, a kritikusok megtörik a hozzájuk kapcsolt sztereotípiákat, kritikai kötetről is lehet humorosan, olykor élesen, de rendkívül szellemesen beszélgetni (hát még két kötetről!).
Komolyabb témák után Kabai Lóránt előadása csal fanyar mosolyt a szánkra. A Római klubban megszólal a magyar valóság, pálinkafőzde fölött kerengnek a varjak, mese a szív hidegéről, az égető fémekről.
Zenével lazítunk, a fiatal énekes-szerző Nia "egyszálgitáros" dalai borús-álmos reggelekről. Igazi blueskocsma-hangulatban figyel a közönség elmélyülten, de vannak, akik olvasnak, írnak, gondolkodnak, összeér az irodalom és a zene. Felhangzik az első pálinkadal is, a Szilvapálinka borókaágyon, Boróka megszemélyesedik, pikáns és szomorú ballada őrzi az eltűnt kedvest.
A Borsik Miklós-Szolcsányi Ákos duó aztán elhozza az est végére a tökéletes őrületet. Bizarr állatok, gépmadarak, dobok uralják a színpadot. Ákos nyugodt, Miklós rezzenéstelenül vált hangot, némelyek ereiben megfagy a vér… Már A hírnök c. kezdővers elején is dobol a lábával, Ákos A gyülekezetében pedig megelevenednek az első cigaretták, az első emlékek. A fiatal írók-költők párbeszédbe kezdenek, jönnek a robotok, szaporodnak és feltámadnak, hirtelen női alak (Hevesi Judit): "mi voltunk a mocsárban görgő anyák", sakálok, majd Ákos higgadtságával Miklós virtuóz dobszólója széken-szobron-asztalon-fémen-állványon-szájon képez ellenpontot, míg a madarak szétrobbannak a hangoktól…
/SZERDA
Szerdán a zene és az irodalom a központi téma, a József Attila Kör kisfilm-vetítéssel kezdi az estet. Ez évben indult az ÖsszHang (irodalom+zene) eseménysorozat, mely állomásait most nyomon követhettük a videókon. Majd Deák Botond ragadja meg a mikrofont, aki kisfilmje előtt mesél a versírásról, ahogy verseivel falat tapaszt, vakol és olvas (már a videón) esőben, napban, vasúton, tescóban a fény felé…
Az "Egy, két, há, négy" című zenei kerekasztal-beszélgetést nagyon várom, hiszen olyan zenében-irodalomban mozgó művészeket szólaltat meg Hevesi Judit, mint Bárdos Deák Ágnes, Gyáni Levente vagy Keresztesi József. Simon Márton sajnos csak később érkezik, így a slammelés slamszöveg-vers kérdéskörét nélküle vitatják meg a szereplők. Rendkívül izgalmas a beszélgetés, Ági időnként performanszokkal, "szenvedélyes dalokkal" fűszerezi a korántsem kisebb kérdéseket "feszegető" diskurzust, mint: Mi a különbség a dalszöveg és a vers között? Különböző válaszok születnek: a dal a mantra, a kezdet, a monoton lüktetés, ebből fejlődik ki a vers, a dalszövegben pedig újra találkozik a zene és a vers… A szerzők olvasnak is, Ági a villamosokról, ahol minden rendben van, Levente int: ne szodomizáljuk az Istent, Keresztesi József pedig a némán villogó lakótelepekről, a vidéki srácról, ha Pestre jön… előkerülnek az underground kultikus zenekarai, Lázadóksz, Szőranya, Kontroll Csoport, a szövegek nem vesztettek erejükből és van aktualitásuk.
ÖsszHanggal zárul a JAK-nap, Oravecz Péter felvezető gitárjátéka hívja Bajtai Andrást a színre, aki apró kezekről, közös álmokról, szenvedélyes éjszakákról mesél, majd Csider István Zoltán Vak Ábrissal aktuális politikai-társadalmi helyzetről, Pion István levele édesanyjához, Ponza Annie Hall-ja, inni-enni hol?-ja, Erdős Virág a fővároshoz intézi szavait, Oravecz Péter alliterált szomorú, édes-bús brummadzája… Finom a gitár, én még salsát is hallok, aztán jazz, majd keményebb, rockos futamok, Erdős Virág húsba vágó verse alatt épp csak kopogás, ütnek a szavak, Simon Márton Budapestet fest és sok-sok vers után a Pion+Simon duó Altatójával küld minket haza.
/CSÜTÖRTÖK
Azonnal cáfolódik a "minden kezdet nehéz" a Lyuhász Lyácint másfél órás késésével… hogy lesz színpadkép… Szerencsére a fiúk (némi ráhatással) rutinosan állítják össze a koncertkellékeket, asztallapon tekerő-beállító-finomhangoló szerkezetek, olajoshordók, meztelen nők kitekert végtagokkal és még az irodalmárok is elférnek, teljes az együttműködés.
Az utolsó nap a FISZ-é, elsőként fiatal írók-költők emlékeznek meg a pálinkáról. Molnár Illés alkalmi versében "megadja magát a gyümölcshús", Korpa Tamás a költők harmadik asszonyát szólítja meg, Szöllősy Balázs figyelmeztet a túlzott alkoholfogyasztás veszélyeire, Falvai Mátyás pedig "elcsípett" egy Janus Pannonius újraértelmezést, a híres Orsolya-vers folytatását, melyben butykosból merít bátorságot a légyotthoz sokat látott költőnk.
Az Irodalom és delírium sokat sejtető cím, a beszélgetés mindenképp izgalmasnak ígérkezik, Varga Betti nem "teketóriázik", "bekérdez", vallanak a beszélgetőtársak – Domokos Tamás, Falvai Mátyás, Pallag Zoltán – szeszekkel és más függőségekkel kapcsolatban. Előkerülnek a híres hazai ás külföldi "szeszesek", Weöres és Bukowsky vagy a tenorszaxofonos Paul Gonzales, és híres-hírhedt művészek, akik a teljes kábulatból képesek egy szóló, performansz vagy koncert erejéig hihetetlen előadásokra feltámadni. "Miért iszik a művész?" jön a következő magas labda, de komoly válaszok is, hiszen nem csak image-teremtés, hanem sokszor a megfeszített munkatempó, kétségek oszlatása, erőmerítés, stresszkezelés áll a poháremelés hátterében. És hát kicsit szentimentálisan, de akár helyeselhetünk Hrabalnak is, aki szerint: "Közép-Európában jobb nem kijózanodni."
A legfiatalabb írók veszik át a beszélgetők helyét, Borbáth Péter moderálásával olvasnak a visegrádi FISZ-tábor próza- és líraműhelyesei: Gunda-Szabó Dóra, Gláser Diána és Káldy-Kovács Sára a tér és a testprobléma felvetésével foglalkozik írásaiban. Majd Csepregi János felvezetésével és Fényírással Hanula Zsolt, Kalapos Éva Veronika (Borbáth Péterrel) és Soltész Béla olvasnak, közben a visegrádi táboros fotókat felváltják a versek a falakon…
A Lyuhász Lyácint Bt. közben akcióba lép, meglepetés performansszal hangzik fel Dórai Buczy detox zárójelentése, majd a kávézóban hivatalosan is megnyílik a Neue Debreczenische Kunst: Macskák gombolyaggal című kiállítása. Végül jönnek a szirénák, konganak az olajoshordók, magasba lendülnek a vasdarabok és felhangzik a Fémszerelem.
Irodalmárok, festők és rockerek, egyetemisták és idős hölgyek "ropják" a Lyácintra, párbeszéd van, a Spiritusz pedig decemberben folytatódik.
Spiritusz Minifeszt, 2012. szept. 25-27. Roham Bár, Budapest
Az első és a második nap fotóit Jurassza Zsófia, a harmadik nap fotóit Laki Márton készítette.
Pester Anna videói:
http://www.youtube.com/playlist?list=PLkP4dgUdYCiOQMdlQn200qb7L8zXN2UNd
További írások a rovatból
Gerőcs Péter Szembenézni a tehetségtelenségünkkel kötetének bemutatója az Őszi Margón
Más művészeti ágakról
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon