gyerek
2012. 10. 02.
Lépj be a mesébe!
Mesemúzeum és Meseműhely nyílt a Tabánban
A mesélés jótékony hatásáról, a meséknek a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődésében betöltött fontos szerepéről sokszor, sok helyütt szóltak már. Most egy egészen újfajta megközelítésben találkozhatunk a mesékkel, október 2-án megnyitotta kapuit a tabáni Mesemúzeum.
A Szarvas tér szomszédságában található Döbrentei utca 15-ös számú épületének kapualjába lépve nyugodtan elfelejthetjük a felnőttség és gyerekség közötti mesterséges szakadékot. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Budavári Önkormányzatnak köszönhetően mesébe illő, varázsos világ született a kis lakóház alsó szintjén. A zegzugos, egymásból nyíló termek izgalmas játszótérré válhatnak, ugyanis a mesék útját itt valóban bejárhatják a látogatók. Ha teljesítik a próbákat és leküzdik az akadályokat, kijutnak a sűrű erdőből, és az út végén elnyerhetik a fele királyságot. A magyar tündérmese világa elnevezésű állandó kiállítás szervezői komoly hangsúlyt fektettek az interaktivitásra. A múzeumban időszaki kiállítások is lesznek, jelenleg a magyar mesegyűjtés első száz évét feldolgozó kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők .
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a múzeum ötlete a néhány házzal arrébb lakó Kányádi Sándortól származik, a Budavári Önkormányzat pedig a PIM-mel karöltve lelkesen vetette bele magát az elképzelés megvalósításába, a lakóház felújításába és átalakításába. A kiállítást az Emberi Erőforrások Minisztériuma Alfa pályázata támogatta. A Mesemúzeum megálmodásánál példaként szolgáltak olyan európai múzeumok, mint a berlini Labyrinth Museum, az angliai The Roald Dahl Museum and Story Centre vagy a Discovery Museum, melyek mindegyike játékos feladatokon keresztül kívánja megismertetni a gyerekközönséggel az adott kiállítás témáját.
E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója kitért arra is, hogy a múzeum egyik nem titkolt célja a műhelyszerű működés, illetve a nemcsak gyerekek, hanem családok számára is alkalmas közösségi tér megalkotása volt. Hammerstein Judit, kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár is azt emelte ki, hogy a mesének egyik legfontosabb hozadéka a mesélő és hallgató között létrejövő kapcsolat, vagyis a közösségteremtő erő. Ezt a gondolatát illusztrálandó egy rövid exemplumot olvasott fel Caesarius Heisterbacensis munkáiból, Az apát és a horkoló szerzetesek címűt (ford.: Hammerstein Judit - a szerk.), amelynek humoros konklúziója oldotta az ünnepélyes hangulatot: "Látjátok, testvérek siralmas állapototokat? Amikor az Istenről beszéltem nektek, elaludtatok. De ahogy néhány lényegtelen szót fűzök a mondandómhoz, rögvest felébredtek és kíváncsian hegyezitek a fületeket."
Helmich Kata, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa és a múzeum szakmai részének megálmodója elmondta, hogy a PIM többi kiváló múzeumpedagógusa csoportvezetésekkel, programokkal szintén részt vesz majd a közös munkában (említette itt Csörsz Katalint és Bujtor Annát), és felsorolta az együttműködő társintézményeket is, a Néprajztudományi Intézetet, a Természettudományi Múzeumot és a Nemzeti Múzeumot. Ismertette, hogy a tervek szerint kedden, szerdán és pénteken óvodai és iskolai csoportoké lesz a helyszín, a fennmaradó napokon várják a családokat. De nem csak kiállításokkal, hanem többek között író- olvasó találkozók, vagy például a szintén együttműködő Kompánia Társulat interaktív drámafoglalkozásai színesítik majd a programot. A Pozsonyi Pagony és Móra Kiadó könyveket is adományozott a múzeumnak, így kis olvasósarok is várja a látogatókat. Emellett lehetőség van szülinapok szervezésére is, szintén a mese jegyében. Készül múzeumpedagógia füzet is, bár Helmich Kata finoman utalt arra, hogy a megnyitón jelenlévő iskolás csoport is azt bizonyítja, hogy ezekre a füzetekre nem feltétlenül a gyereknek van szüksége. S bár a mese mindenkié, a szakember hozzátette, hogy mindenkinek kell, hogy legyen egy saját története, bármilyen banálisnak tűnik ez felnőtt szemmel. Ez a történet vonatkoztatható élethelyzetre, életkorra, sok mindenre még, de egy dolog biztos, mindenki számára megtalálható és mindenkinek jár. Ez az a szemlélet, amely számomra feltétel nélkül bizonyítja, hogy jó helyen vagyunk. A PIM-es szakmai hozzáállás és az ott dolgozó múzeumpedagógusok részvétele a garancia arra, hogy a múzeum mind korszerűségben, mind kreativitásban és szakmai alázat tekintetében is megállja majd a helyét.
A fiam, aki elkísért az eseményre, egyszerű kamaszos vállrándítással csak ennyit mondott: "akkor már tudom, miért olyan jó ez a hely, a pimesek csinálják!"
A Mesemúzeum programjairól és működéséről további részletek a weboldalon találhatók.
Helmich Katalin
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a múzeum ötlete a néhány házzal arrébb lakó Kányádi Sándortól származik, a Budavári Önkormányzat pedig a PIM-mel karöltve lelkesen vetette bele magát az elképzelés megvalósításába, a lakóház felújításába és átalakításába. A kiállítást az Emberi Erőforrások Minisztériuma Alfa pályázata támogatta. A Mesemúzeum megálmodásánál példaként szolgáltak olyan európai múzeumok, mint a berlini Labyrinth Museum, az angliai The Roald Dahl Museum and Story Centre vagy a Discovery Museum, melyek mindegyike játékos feladatokon keresztül kívánja megismertetni a gyerekközönséggel az adott kiállítás témáját.
E. Csorba Csilla
E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója kitért arra is, hogy a múzeum egyik nem titkolt célja a műhelyszerű működés, illetve a nemcsak gyerekek, hanem családok számára is alkalmas közösségi tér megalkotása volt. Hammerstein Judit, kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár is azt emelte ki, hogy a mesének egyik legfontosabb hozadéka a mesélő és hallgató között létrejövő kapcsolat, vagyis a közösségteremtő erő. Ezt a gondolatát illusztrálandó egy rövid exemplumot olvasott fel Caesarius Heisterbacensis munkáiból, Az apát és a horkoló szerzetesek címűt (ford.: Hammerstein Judit - a szerk.), amelynek humoros konklúziója oldotta az ünnepélyes hangulatot: "Látjátok, testvérek siralmas állapototokat? Amikor az Istenről beszéltem nektek, elaludtatok. De ahogy néhány lényegtelen szót fűzök a mondandómhoz, rögvest felébredtek és kíváncsian hegyezitek a fületeket."
Hammerstein Judit
Helmich Kata, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa és a múzeum szakmai részének megálmodója elmondta, hogy a PIM többi kiváló múzeumpedagógusa csoportvezetésekkel, programokkal szintén részt vesz majd a közös munkában (említette itt Csörsz Katalint és Bujtor Annát), és felsorolta az együttműködő társintézményeket is, a Néprajztudományi Intézetet, a Természettudományi Múzeumot és a Nemzeti Múzeumot. Ismertette, hogy a tervek szerint kedden, szerdán és pénteken óvodai és iskolai csoportoké lesz a helyszín, a fennmaradó napokon várják a családokat. De nem csak kiállításokkal, hanem többek között író- olvasó találkozók, vagy például a szintén együttműködő Kompánia Társulat interaktív drámafoglalkozásai színesítik majd a programot. A Pozsonyi Pagony és Móra Kiadó könyveket is adományozott a múzeumnak, így kis olvasósarok is várja a látogatókat. Emellett lehetőség van szülinapok szervezésére is, szintén a mese jegyében. Készül múzeumpedagógia füzet is, bár Helmich Kata finoman utalt arra, hogy a megnyitón jelenlévő iskolás csoport is azt bizonyítja, hogy ezekre a füzetekre nem feltétlenül a gyereknek van szüksége. S bár a mese mindenkié, a szakember hozzátette, hogy mindenkinek kell, hogy legyen egy saját története, bármilyen banálisnak tűnik ez felnőtt szemmel. Ez a történet vonatkoztatható élethelyzetre, életkorra, sok mindenre még, de egy dolog biztos, mindenki számára megtalálható és mindenkinek jár. Ez az a szemlélet, amely számomra feltétel nélkül bizonyítja, hogy jó helyen vagyunk. A PIM-es szakmai hozzáállás és az ott dolgozó múzeumpedagógusok részvétele a garancia arra, hogy a múzeum mind korszerűségben, mind kreativitásban és szakmai alázat tekintetében is megállja majd a helyét.
A fiam, aki elkísért az eseményre, egyszerű kamaszos vállrándítással csak ennyit mondott: "akkor már tudom, miért olyan jó ez a hely, a pimesek csinálják!"
A Mesemúzeum programjairól és működéséről további részletek a weboldalon találhatók.
Fotó: Bach Máté
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon