Nem is beszélve az örökké dühös és részeg kocsisok, a macskaholokausztot rendező beteg lelkű kisfiúk, és a rejtélyes körülmények között szublimáló állandó delirium tremensben lebegő szép szál szlovák fiatalemberek figuráiról.

"A környező falvakban tartottak is tőlük. Minden Jasna Horka-i debil egy kicsikét, így mondogatták." Mert Jasna Horkán mindenkinek van egy bizarr története, pontosabban Jasna Horkán kizárólag bizarr történetek esnek meg, amik többnyire örökletesek: az utódokra szállnak a családnévvel. Kálmán Gábor a Novában egy csokorba szedi ezeket a szívmelengető históriákat, és az olvasónak rothadó szekfűcsokor formájában nyújtja át őket, hogy garantált legyen a viszolygás és a megrökönyödés. Igen, a Nova keményen próbára teszi az olvasót, mintha kajánul folyamatosan azt kérdezné tőle: vajon mennyit bírsz még a rémségek kicsiny csehszlovák boltjában eltölteni? 

Abban a vegyesboltban, ahol egy tisztességes rémmese összes kelléke megtalálható: panorámás temető sírból kirontó halottakkal, babonák, jó és rossz ómenek minden méretben minden korosztály számára, fagyal ágakból és löncshús konzervdobozokból készült környezetbarát seprűk kezdő és haladó boszorkányok számára, csomagolt farkastörvények, akciós partizánok, misztikus szocreál hangulat, II. világháborús csendéletek, kísérteties romházak, Yorick gyerekkori koponyája, kötelező szakirodalomnak pedig a Kannásbor filozófiája című remekmű. A pult alatt lapul Örkény István, Tar Sándor Krasznahorkai László, Bodor Ádám, Hrabal és az X-akták sorozat összes évada is. De nem hiányozhat hármat vesz, kettőt fizet akcióban a jó borovička és a Nova bora sem.

Mégis mi végre ez a tömény nyomasztás? Mi végre a csehszlovák Adams Family kalandjai? Mi végre az emberi kegyetlenség és butaság megnyilvánulásait fölvonultató, a XX. század második felén átívelő történetek? A szörnyűségeket észlelő primer olvasat alatt sok-sok réteg húzódik, ami az elbeszélésfüzért egy bonyolult és összetett struktúrává teszi. Kálmán Gábor történetei többek között az "ember az embertelenségben" és a "vigyázat, groteszk" címkéket viselik magukon: a Hideg című elbeszélés német és szlovák katonái összeölelkezve alszanak el a hideg éjszakában, hogy elkerüljék a fagyhalált, majd a szlovák Havran másnap lelövi német hálótárs-ellenségét. A címadó elbeszélés kivájt szemű macskája hiába visszataszító, tele van szeretettel, és aranyosan odadörgölőzik a falu lakóinak lábához.

Nem vétetlen, hogy az elbeszélésfüzér központi motívuma a kétarcú Nova, a szőlőhegy, a szőlőfajta, ami minden más szőlőnél kétszer többet terem, ami egyszerre oszt halált és életet. "Terjedt, hogy mérgező a Nova bora, Tomáš néniék meg csak azt itták. Megbolondítja az embert, így beszélték, a férfiak farkát is, és ütődött gyerekeket tudnak csak csinálni. De a Nova aranyat ér, mondogatták mások, csak lenyomod a földbe a dugványokat, és négy év múlva borod van belőle. Burjánzik, mint a gaz. Ha magára hagyod, az első fára felkúszik, ott érnek be a fürtök a faágakon, szüretelhetsz szőlőt az almafáról is. A Nova elpusztíthatatlan, mondják, szembemegy Luciferrel is, ha kell. A Nova maga az élet."



A Nova elbeszéléseiben visszajáró vendégek Lucifer és barátai: a torz szépségek mellett a sötét erők játékát sem mellőzik a történetek. A nyitó elbeszélés a szláv mitológia jegyében a falu szélén egyből kijelöli a Baba Jaga, a boszorkány házának helyét, és ehhez viszonyítja a többi esemény helyszínét. Nem véletlen, hogy a Novában elsőként színre lépő boszorkányt Sklenárová árnyékszékéből kell kihalászni, aki a babonának hitelt adva más asszonyok aszalt szarával akarja dühöngő férjét lecsillapítani. A boszorkánytáncon kívül a Nova másik leggyakrabban használt motívuma a kötél, ami azért került a kocsmapult alá, "…mert a babona szerint, ha akasztott emberek kötelét tartják a söntéspult közelében, akkor jobban fogy a bor".

A rejtélyek, a babonák, a folklór és a szociográfiai elemek szőttesében a történetek fogaskerékszerűen kapcsolódnak egymásba, de mégsem állnak össze regénnyé: a Nova inkább csak egy lehetséges regény előtanulmányainak, mozaikdarabkáinak egységeként értelmezhető felépítmény. Karakterrajzok sokaságán keresztül ismerjük meg Jasná Horka legendáriumát, és a II. világháború, a partizánharcok, a kommunizmus, az államosítás és a rendszerváltás történetét. Kálmán Gábor Novája leginkább arra tesz kísérletet, hogy ugyanazokat a történeteket a lehető legtöbb szemszögből mesélje el, a lehető legtöbb prizmán keresztül, különböző fénytörésben mutassa be az eseményeket. A Nova első elbeszélésében Kálmán Gábor krimibe illő rejtvényeket ad föl magának és az olvasónak, és a Nova tétjéül ezeknek a megfejtését teszi.

Végül sikerül-e a szerzőnek megfejteni a Nagy Titkot? Végül fény derül-e arra, hogy mi történt a cigánylánnyal Abafi malmánál, hogyan halt meg Ujo Fero, hová tűnt el Urban, ki kapta rajta az elhagyatott kémialaborban Strofeková tanárnőt és Jurót, a diákot, Milán miért akasztotta föl a macskákkal együtt saját magát, és tényleg a kötél lomtalanítása a kocsmapult alól okozta a helyi söntés csődjét? A figyelmes olvasó megkaphatja a választ a kérdésekre, de a ravasz Kálmán Gábor rengeteg elbizonytalanító gesztusával gondoskodik arról, hogy a meggyőződésünket a legnagyobb jóindulattal is csak sejtelemnek nevezhessük.

Az okos feladványok valójában nem a Nova legfontosabb alkotóelemei: inkább csak ürügyek a szerző számára, hogy tanulmányozhassa az emberi test, az elme és a psziché működését, az emberben dúló sötét erők szeszélyes játékát, és az állati ösztönöket, ami az embert kegyetlenné és lelkiismeret nélkülivé teszi. De kelet-európai véglényeken innen és túl Kálmán Gábort talán a legjobban az a rejtély foglalkoztatja: miért nem pusztult még el ez az égetni való világ, amire már oly sokan mondták ki a végítéletet?

Fotó: Valuska Gábor