Prága: összművészet az alagsorban / KontrA2punkt Festival, Prága / PRAE.HU

Egymástól teljesen eltérő stílusú, világú együttesek gyűjtőhelyévé vált a rendezvény, melyeket mégis erős szálakkal köt össze a zene iránti mély tisztelet és a nem múló kísérletezőkedv. A főszervező Jan K!amm célja, hogy a zene minél több, érdekesebb formája jusson el a hallgatókhoz, ezáltal egymásra irányítva a figyelmet.

Természetesen ebben az esetben sem beszélhetünk egyértelműen tisztán zajzene fesztiválról, hiszen a fellépők nagy része költészeti és képzőművészeti projektekben is tevékeny, munkáikat pedig összművészeti performanszok keretén belül tárják a közönség elé.

Az apró, hangulatos kávézóba lépve megtévesztő az első benyomás, hamar fel is merül a kérdés, hol lesz itt fesztivál? Ondrej, a Head in Body frontembere mutatja az utat a föld alá: a lépcsők egy hatalmas, több apró teremből és egy nagy csarnokból álló földalatti térbe vezetnek, melyben konyha, backstage, minigaléria és természetesen koncertterem is van.

Romkocsmás hangulat, ám profi szervezés és kitűnő hangtechnika, késés nélkül a magukat experimental - no-fi electronic - non-music projektnek tituláló Count Portmon kezdi a fesztivált. Két zenész egy hatalmas keverőasztal mellett, mint két pap (csak később derül ki, hogy jó a hasonlatom, hisz egyikük - a metálzene mellett - rendszeresen orgonál), egészen túlvilági, ám finom, tiszta búgás, szép egymásba játszás…

Őket követi a szlovák Shibuya Motors: a vokálért és a szaxofonért felelős Miro Tóth valami egészen elképesztő freejazzt "tol" a szaxofonján, melyet robbanásszerű, rendkívül dinamikus, gyors váltásokkal folyamatosan izgalomban tartó dobszóló fokoz fel. Mellettük az elektronikáért felelős szolgáltatja az alaphangot-alapzajt: rendkívül inspiráló, szabad zene, jó ez a noisejazz, nagyon is.

Az átállások alatt elcsíphető beszélgetésekből kiderül, egy nagyobb eseménysorozat első állomása a KontrA2punkt, ahol a szervezés szinte magától megindul, a fellépők is kíváncsian követik a koncerteket, közös projekteket terveznek, s így további kísérletekre-megmozdulásokra lehet számítani a jövőben - úgy vélem, a szervezők ki nem mondott célja ez: gondos figyelemmel állították össze a programot, sejthetően az egymás munkájára hangolódás, a reménybeli további együttműködés lehetőségére gondolva.
KontrA2punkt festival

Gondolatmenetemet igazi "gyomorrezgető" búgások törik meg. Az előzőekhez képest teljesen más hangot üt meg az "absztrakt hiphopban" utazó lengyel Napyszklat, már-már erőszakos basszusaival: igazi kemény rap ez, nincs mellébeszélés, a szólista-rapper mosolya megnyugtat, buli van, táncra is perdül a közönség, megjegyzem, ritka ilyen nyílt, befogadó közönséget látni, akik érdeklődve fogadják a hörgős gitárzajt és a populárisabb rapet is.

Zárásunk hatalmas élmény, s ezúton is köszönöm a prágaiaknak: igazi közösségteremtő fesztivál ez, felváltva lehet Dakujemet és Köszönömöt hallani, nagy a siker és az öröm, szervezők, zenészek, közönség, igazi csapatmunka-csapatsiker; szentimentális, de igaz, a zenében nincsenek határok.

Nehéz egy ilyen napot folytatni, eszembe is jutnak borús emlékek hajdanvolt együttesek második lemezeiről, melyek meg sem közelítették az első nyerseségét, tisztaságát és szemtelen báját.

Második napja következik a fesztiválnak, és a sokszínűség ismét nagy közönséget "hoz", hiszen a szombati napon kiemelt helyen van a vizualitás. Ha nem is fókuszpontban (hiszen az előző nap zenei sokfélesége szombaton is nyomon követhető), de mindenképp erősebben jelenik meg a vetítés, a hangulatképek keltette fokozás.

CIL & GND / ambient noise

A kezdő gnd+cil vizuális elemeket is épít ambient-noise zenéjébe, finom női hanggal vegyítve a produkciót, melyre összességében a szinte mértani precizitás és a komplexitás jellemző. Finom utazás után váltás a nyers, intenzívebb performanszok, az avantgarde és a hangköltészet felé.

Tom Smith-et méltán nevezhetjük a fesztivál egyik "nagyágyújának", a kilencvenes évek óta többek között a To Live and Shave in L.A.-ben és a Pussy Galore-ral zenélő hangművész fergeteges show-t adott a magyar Pándi Balázs dobjátékával: igazi masszív, monumentális hangzás, avantgarde hangköltészet és ipari fém; nagy ívek, energikus és magával ragadó minimál-világ.

Az őserőtől a pszichedellika felé "viszi" közönségét a Primordial Undermind, egészen egzotikus, retrós, hetvenes éveket idéző, hihetetlen gitárszólókkal (Eric Arn), melyeket napjaink elektronikus-zajával kevernek. Metró és különböző háztartási eszközök hangjai kapcsolódnak az útba, az összhatás egy valódi trip-élmény.

A fesztivált a helyi Head in Body letisztultabb hangzásokkal zárta, melybe fokozatosan építettek rituális elemeket, ritmusokat. Hatalmas sikert arattak távoli világokba repítő trance-hez közeli dallamaikkal (késleltetések, elnyújtott és egymásba játszó visszhangok), melyeknek a Dreamkiller erősebb, "piszkosabb" előadása adott igazi keretet.

A fesztivál után újabb kísérletekre-megmozdulásokra lehet számítani, érdemes tehát követni az KontrA2punkt és az együttesek linkjeit: izgalmas, zajos lesz az ősz!

head in body live at final club/praha 2012/jan/21st