PRAE.HU: Az Aprótörpe indiánok című gyerekkönyved megírása előtt animációs filmekkel foglalkoztál. Pontosan mi volt a feladatod?

Erdős István: Az évek alatt lassan tanultam bele az újabb és újabb feladatokba, kifestéssel kezdtem, aztán gyártást vezettem, operatőr lettem, aztán animáltam, mostanában meg főleg a technikai háttérrel foglalkozom.

PRAE.HU: Amikor nyár elején az Ünnepi Könyvhéten beszélgettünk, elárultad, hogy nagyon elvarázsoltak a könyvhöz készült illusztrációk, olyannyira, hogy meg is állapodtatok Pásztohy Pankával, hogy alkalomadtán animációs filmet is készítetek az Aprótörpe indiánokból.

Igen, a rajzfilmes háttér miatt eleve főleg képekben, jelenetekben gondolkodom, Panka illusztrációi pedig nagyon jól passzolnak ehhez, egész kis történeteket mesél el egy-egy képpel. Könnyű volt továbbgondolni az állóképeket, bár az animáció aztán rengeteg kompozíciós nehézséget okozott.



PRAE.HU: A könyvtrailer műfaja mintha csak neked lenne kitalálva – hiszen egyszerre vagy író és animációs szakember. Gondoltál erre a lehetőségre, mint marketinges fogásra a Jövőnéző versenye előtt is?

Őszintén szólva nem. Az én fejemben főleg a könyv filmes megvalósításának lehetősége mocorgott, de ettől még borzasztó távol vagyunk, illetve talán most a tréler miatt egy hajszálnyival már közelebb. Az persze kézenfekvő volt, hogy ha ebből valaha animáció készül, azt mi csináljuk.

PRAE.HU: Hogyan zajlott a közös munka Pankával?

Amikor jött a könyvtrailer ötlete, elkértem Pankától a nagy felbontású illusztrációkat, és összerakosgattam belőle egy egyszerű storyboardot (képes forgatókönyvet). Ebből már összeállt, hogy melyik kép fér bele tematikailag, vagy színvilágában a trailerbe. Innentől rajtunk volt a sor, szétvágtuk a képeket, előkészítettem animációra, aztán megpróbáltuk életre lehelni. A végén még körbeküldtem az érintetteknek, apróságokat javítottunk, és beadtuk a pályázatra. Nekünk tetszett a végeredmény, de azért alaposan meglepődtünk, hogy a zsűrinek is ennyire bejött.

PRAE.HU: Milyen terv szerint építetted fel a trailert? Milyen szempontokra kell odafigyelni egy ilyen típusú alkotás létrehozásakor?



Panka illusztrációi nagyszerű gerincet adtak a filmecskéhez, minimális változtatásokkal össze tudtam belőlük állítani a jelenetek világát. Fontosnak tartottuk, és ebben a zsűri is megerősített minket, hogy a könyv célközönségét meg tudjuk célozni a tréler stílusával. Ez mondjuk egy képeskönyvből készült animációnál könnyűnek tűnik, egy komolyabb könyvnél biztos sokkal jobban megizzadnak az alkotók.

PRAE.HU: A néhány perces film narrátora a kisfiad, aki az egész mesét ihlette. Ő mit szólt az életre keltett aprótörpe indiánokhoz?

Persze imádta, legalább százszor látták Jázminnal (a kislányom) a másfél perces filmecskét. Nagyon büszke rá, hogy az ő lehet a hangja a trailernek, és komolyan is vette a feladatot. Türelmesen mondta fel újra és újra, amíg sikerült eltalálnia a kényes apja ízlését.

PRAE.HU: Mit gondolsz a könyvtrailerről mint reklám-műfajról? Elképzelhető, hogy a jövő okosmobiltelefóniás világában esetleg jobban működhet, mint bármilyen más hirdetési forma?

Nehéz okosnak lenni egy olyan műfajjal kapcsolatban, ami éppen csak kibújt a tojásból. Az ötletet nagyszerűnek tartom, de attól félek, hogy általában a könyvek piaca nem tud a filmekhez hasonlóan eltartani egy iparágat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy bizonyos siker(gyanús)könyvek esetén abszolút van helye a hírverésnek, és ennek kiváló eszköze lehet a könyvtrailer. Ezeknél a könyveknél valószínűleg a reklámozásba fektetett összeg is sokszorosan megtérül.

PRAE.HU: Mennyiben hasonlít és miben különbözik szerinted egy film és egy könyv trailere?

Gyártás szempontjából összehasonlíthatatlanul egyszerűbb a filmhez trailert készíteni, hiszen a képi anyag adott, "csak" össze kell szedegetni valamilyen ötlet mentén a jeleneteket. Itt – bár nekünk még viszonylag könnyebb volt a dolgunk a kész illusztrációk miatt – mindent az alapoktól kell felépíteni, kitalálni. A stílusban viszont talán nincs olyan rettenetes különbség, a figyelemfelkeltés a cél. Ennek az eszközei adottak, a célközönségtől függ, ki mit használ.

PRAE.HU: Egy gyerekkönyv trailerének ki a közönsége? A gyerekek vagy a felnőttek? Vagy mindkettő csoportot meg kell tudnia szólítania?

Semmiképpen nem szerettük volna, ha a trailer csak a gyerekeknek (vagy csak a felnőtteknek) szól. Kényes az egyensúly, talán Jonatán hangja is segített kicsit, hogy ezen a határon tudjunk maradni. Nyilván a képi világból is azokat az elemeket hangsúlyoztuk, amik további magyarázat nélkül értelmezhetőek mindkét fél számára, de azért bennük van a kaland.



PRAE.HU: Mi volt a legnehezebb, legbonyolultabb feladat a trailer megalkotása közben?

Mindig az előkészítés a rákfenéje a filmcsinálásnak, ha ott valami rosszul sül el, akkor azt végiggörgetjük az egész gyártáson. Ezért persze erre kell a legtöbb időt, energiát, odafigyelést fordítani, és ettől talán ez válik a legnehezebbé. Persze nehézségek mindig vannak, a technika is szeret minket olykor megtréfálni.

PRAE.HU: Elképzelhető, hogy a közeljövőben elkészül majd egy hosszabb animációs film is az aprótörpe indiánok főszereplésével?

Óóóó, igen, pontosan ez az egyik cél, már el is kezdtem egy nagyobb lélegzetvételű történeten dolgozni, de ez persze még titok. Nem a történet szokott lenni a szűk keresztmetszet, de bízunk benne, hogy sikerül összeraknunk az ötlet mögé a hátteret is.

Fotó: Bach Máté