A munkacsoport.net által tervezett balatonakarattyai nyaraló egészen Chiléig eljutott, hiszen bekerült egy ottani internetes építészeti magazinba. Az online médiának köszönhetően tehát olyan helyen is megismerték az építészeti irodát, ahol még lehet, hogy nem is hallottak magáról Balatonakarattyáról sem. De hogyan is történhetett meg mindez? Bulcsu Tamás szerint ennek több oka is van: egyrészt az online média hatalma olyan óriási, hogy bármekkora távolságot képes átívelni, másrészt a nyaralókról készült két nagyon jó minőségű fotósorozat Bujnovszky Tamás és Brezina Zoltán által. Ezek a fotók pedig megteremtettek egy olyan közösen beszélt vizuális nyelvet, ami mindenki számára érthető és érdekes is. A vizualizáció persze lehet tudatos és önkéntelen eszköz is, mégis Martinkó József szerint érdemes kihasználni a képiségben rejlő marketinges lehetőségeket.

Sőt, úgy gondolja, hogy ma már egyre tudatosabbak is e téren az építészek, egyre több publikáció jelenik meg és egyre jobban kiépítenek maguk körül egy marketinges teret. Régen természetesen ez teljesen másképp volt: egy évtizeddel ezelőtt az építész úgy gondolta, hogy elegendő az, ha maga az épület beszél helyette – úgy hitte, hogy ha elég erős a műve, akkor az képes önmagában is hatni. Ma viszont ez teljesen másképp működik: marketinges eszközöket hívnak segítségül ahhoz, hogy egy adott épület minél szélesebb körbe eljusson. És ennek számos módja létezik.


Martinkó József állítja, hogy a médianyilvánosság felépíthető több módon is. Ennek egyik módszere lehet már magának a pályázatnak a publikálása is, ahol a közönség is megismerheti a látványterveket és már az épület elkészülte előtt véleményt alkothat a műről. Sőt sokszor elegendő az is, ha csak a tervek jelennek meg, a rengeteg ötlet és nem is szükséges, hogy az adott épület elkészüljön, hiszen már maguk a vázlatok is beemelik a köztudatba az adott építészt vagy építészeti irodát. És minél jobb a reklám, annál jobban erősödik az építész tőkevonzó képessége és annál több épületet tud a valóságban is megvalósítani.

A beszélgetés során szóba került a Szépművészeti Múzeum lépcsőjére kiírt rövid idejű és éppen ezért rossz ötletpályázat is. Bulcsu Tamás és Martinkó is egyetértettek abban, hogy ha több pályázati anyagot mutattak volna be a nyilvánosságnak és hagyják, hogy azok hosszabb ideig tartsák fenn az érdeklődést, akkor sokkal jobb visszhangot váltott volna ki az eredmény. De sajnálatos módon a pályázat nem volt lekommunikálható, így csak a konfliktus indult meg. Bulcsu Tamás ennek kapcsán jegyezte meg, hogy maga a pályázat is egy jól felépített marketinges eszköz, hiszen magukból a látványtervekből általában kettő darab készül el: az egyik magának az építésznek szól, ami szürke, viszont minden lényegi információt tartalmaz. Ezzel szemben a publikálásra szánt változat sokkal "színesebb, szagosabb", hogy jobban fogyasztható és eladható legyen.


A beszélgetés során nem lehetett elkerülni a Facebook szerepét sem. Bulcsu Tamás szerint az internetes közösségi oldal csak úgy képes működni mint marketinges eszköz, ha mindennap kerülnek fel frissítések. A munkacsoport.net ezt nem képes megtenni, így a látogatottsági szintjük is minimális. A Facebook tehát csak akkor hatásos marketinges médium, ha folyamatosan ébren tartja az érdeklődést. Sok építésziroda ezt úgy oldja meg, hogy napi szinten közöl érdekes épületfotókat, melyet más tervezőirodák készítenek el.



A Facebook kapcsán Martinkó József egy sokkal fontosabb dologra hívta fel a figyelmet, ez pedig az intimitás. Egy építész Facebookon való megjelenése egy olyan személyes kapcsolatot alakít ki az alkotó és a befogadó között, mely eddig nem is létezett. Az építész ugyanis információkat csepegtet közönsége számára arról, hogy éppen hol is tart egy adott projektben, milyen terveken dolgozik éppen. A háttérinformációk segítségével pedig közelebb kerül egymáshoz a két fél, sőt az építész azonnal visszajelzéseket is kaphat munkáját illetően. Tulajdonképpen a Facebook egy saját magazin lehet egy építészeti iroda számára, ahol minden más médium kizárásával a saját kedve szerint építgetheti az adott márkát, nincs kiszolgáltatva a nagyobb építészeti magazinoknak és kézzelfogható visszacsatolást is kap a megrendelőtől. Martinkó szerint ma már ezen a fórumon az építésznek is meg kell jelennie és információkat kell adnia magáról, mivel a megrendelő tudni akarja, hogy ki az, akire rábízza magát. Nagyon fontossá vált mára már az is, hogy a megrendelő és az építész között egy személyesebb viszony alakuljon ki, hogy egy közös nyelvet beszéljenek, és hogy a megrendelő is aktívan részt vegyen az alkotási folyamatban. Ehhez pedig nélkülözhetetlen egy marketinges eszköz vagy médium használata, ami segítségével létrejöhet a befogadó és a megrendelő közötti intim viszony.