A rendező nyilatkozata szerint a híres operett közismert filmváltozata nem szolgált mintául, hiszen több mint fél évszázaddal később mást és másképp jelent a darab, emellett a karakterek egyéni megformálását is hátravetette volna a másolat. Mindennek ellenére alapvetően változatlan miliőben, csak finoman gúnyos, mérsékelten vulgáris megoldásokkal bővült Bedecs (Haja Zsolt) és Rolla (Rácz Rita) végeredményben kibontatlan szerelmi vívódásának története. Legfőképp a duettekben teljesedett ki a bonviván és a primadonna összehangolt, elegáns produkciója, s bár a szubrett (Radnay Csilla) és táncoskomikus (Stohl András) páros markánsabb színpadi jelenléte, Marcsa és Miska eredeti, nyers játéka került a játék központjába, a két szál a társadalmi szakadék ellentétét fokozatosan feloldva harmonikus egységbe fűzte össze a darabot, és vitte a happy endig.

A történetben Rolla szülei, a fellengzős és modoros Korláth gróf és Korláth Lotti grófnő (Hirtling István és Náray Erika) ahogy az írva van, megakadályozná a lány frigyét a közönséges vasútépítő-mérnökkel, de végül a ház kleptomán úrnője szerencsésen lép fel a szerelmesek pártfogójaként. Molnár Piroska olyan könnyedén összpontosította a néző figyelmét a szerethető, mégis tekintélyt parancsoló nagymamára, mintha ruhástul öntötték volna rá szerepét. A házaspár feltűnően mesterkélt ájuldozásával nemcsak szerepében, hanem annak megjelenítésében is jól érezhető oppozíciót alkotott.

Ugyanakkor, ha az események háttérirányítását végző nagymamát nem Molnár Piroska játszotta volna, mondhatnánk, hogy Radnay Csilla vitte hátán a darabot, aki Marcsa bájosan együgyű mégis karakán karakterét, kiemelkedően összetett, lendületes játékkal ragadta meg. Intenzív, árnyalt alakítása akkor domborodott ki igazán, amikor a vőlegény, Miska – Barcsa hatására – magát grófnak álcázva az arisztokrata körökben lemondott a korábbi lovász életéről és vele együtt jegyeséről is.

Valójában a grófi pár szerepköre volt igazán arra hivatott, hogy rávilágítson a díszes, giccses külcsín alatti emberi és társadalmi hasztalanságra, ürességre. Mellettük Pixi (László Zsolt) és Mixi (Znamenák István) gróf is ügyesen prezentálta a születési előjogon dúsgazdag, egyúttal vérostoba prototípust, ami hozzájárult a közeg egysíkú jellemzéséhez. Minekután a felszínes uradalmi világgal kapcsolatos kezdeti előfeltevéseink ellenpontozás híján az előadás során rendre beigazolódtak, a lepellerántás-központú koncepció kimerült abban, hogy a látszat néha mégsem csal. Mindennek részét képezte az agyonhangsúlyozott (és elcsépelt) zabálás, valamint a disznólkodás motívumával terhelt szöveg és színpadkép. Ettől függetlenül többnyire az egyszerű, de kifejező díszlet dominált, amely révén a hatalmas konyhából percek alatt előkelő szalon válhatott, a tágas, átlátható színpad emellett sokszínű, gazdagon koreografált színpadi mozgásnak biztosított teret.

Az operett műfaján keresztül a társadalmi különbözőségeken alapuló szatirikus, zenés vígjátékhoz közelítő darab, csengőbongó slágerekkel – mint amilyen a Cintányéros cudar világ vagy a Csiribiri kék dolmány – gördülékeny párbeszédeken keresztül könnyed, mulattató produkciót nyújtott. Megtartotta a klasszikus operett struktúráját, így megnyerte a hagyományos színműre vágyókat, míg finoman abszurd, enyhén ironikus színezete az újításokat előnyben részesítőknek kedvezett.

Szirmai Albert: MÁGNÁS MISKA

Versek: Gábor Andor
Szövegét írta: Bakonyi Károly
Átdolgozta: Békeffy István és Kaszó Elek
Szabadtéri változat 2012 Szeged: Vörös Róbert

Özvegy Korláthné, a nagymama: MOLNÁR PIROSKA
Korláth gróf : HIRTLING ISTVÁN
Korláth Lotti grófnő, a felesége: NÁRAY ERIKA
Rolla grófnő, a leányuk: RÁCZ RITA
Técsey Pixi gróf: LÁSZLÓ ZSOLT
Récsey Mixi gróf: ZNAMENÁK ISTVÁN
Baracs István: HAJA ZSOLT
Marcsa, mosogatóleány: RADNAY CSILLA
Miska, lovászgyerek: STOHL ANDRÁS
Leopold, inas: SZATORY DÁVID

Továbbá szakácsnők, inasok, úrlovasok, vendégek, szolgák, szobalányok:
Bora Gábor, Csontos Marika, Csuzi Márton, Eller Gusztáv, Fosztó András, Frigy Ádám, Fülöp Tímea, Gera Anita, Hargitai Mariann, Hernicz Albert, Horváth Adrienn, Hucker Katalin, Jászka Erika, Karádi Zsolt, Kárpát Attila, Kovács Dénes, Mádi László, Mezei Lajos, Molnár Zita, Palcsó Nóra, Papp Éva, Patonai Zsolt, Siklós Edina, Stohl Luca, Szabó Katica, Széchenyi Krisztián, Telek Linda, Vári Bertalan, Vida Gábor, Vincze Éva

Közreműködik a Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar

Karigazgató: Kovács Kornélia
Ügyelők: Kabai Márta, Stefanik Sándor
Zenei munkatársak: Komlósi Zsuzsanna, Termes Rita, Rákai András
Rendezőasszisztens: Kürtös Petra
Koreográfus: Kovács Gerzson Péter
A koreográfus munkatársa: Katona Gábor
Díszlettervező: Menczel Róbert
Jelmeztervező: Füzér Anni
Dramaturg: Vörös Róbert
A rendező munkatárs: Kiss Réka Judit
Zenei rendező: Kéringer László

Karmester: Silló István
Rendező: Alföldi Róbert

Bemutató: 2012. augusztus 17.
Szegedi Szabadtéri Játékok