art&design
2012. 07. 12.
20 év után újra jelen vagyunk a dOCUMENTÁ-n
Magyar művészek a dOCUMENTA (13) kiállításán (sajtótájékoztató)
Az ötévente megrendezett dOCUMENTA a világ legjelentősebb képzőművészeti eseményének számít, sajnos azonban 20 éve nem mutatkozhatott be itt egyetlen magyar művész sem. Idén azonban három alkotót is meghívtak a kasseli kiállításra. Csákány István, Csörgő Attila és St.Auby Tamás munkáit tekinthetjük az idei dOUCUMENTÁ-n. A Ludwig Múzeum sajtótájékoztatót szervezett e különleges esemény kapcsán.
A sajtótájékoztatón Somogyi Hajnalka, a Lumú kurátora elmondta, rendkívüli jelentőséggel bír, hogy most három művész munkája is megjelenik a dOCUMENTA alkotásai között, hiszen ez nemcsak a résztvevő képzőművészek piaci befolyásoltságát növeli, hanem a magyar művészeti életre is pozitív hatást gyakorol, nagymértékben meghatározza a következő évek művészeti diskurzusát. Így tehát nemcsak az alkotók tudnak profitálni ebből az eseményből, hanem a magyar kulturális élet is gazdagodhat a dOCUMENTÁ-n megjelenő művészeti alkotások által.
A dOCUMENTA (13) elnevezésű eseményen a közel 300 alkotás közül Csákány István Ghost Keeping, Csörgő Attila Squaring the Circle és St.Auby Tamás Csehszlovák rádió című alkotása is helyet kapott. Csörgő Attila most is egy filozófiai-matematikai problémát jelenített meg: a kör négyszögesítését mutatta be egy homorú tükör, egy fényforrás és egy kör alakú üveglap segítségével. St.Auby műve a kasseli esemény legfontosabb terében, a Brainben kapott helyet, itt reagál az 1968-as csehszlovák ellenállásra és szolidaritásra. E három alkotó közül Csákány István munkája a legnagyobb: egy 12×5,5 méteres alapon nyugvó alkotásról van szó. Az installáció egy olcsó faanyagból összeállított, működésképtelen varrodából és e helyiség előterében helyet foglaló próbababákból áll, melyek finom anyagú munkásöltönyt viselnek. Csákány ezzel az installációjával a munkásosztály eltűnésére és átalakulására reagál.
E három képzőművészeti alkotáson kívül az idei dOCUMENTÁ-n három magyar teoretikus is részt vett: Páldi Lívia, az esemény egyik ügynöke egy hangjátékot készített, melyben a különböző náci javítóintézetek hangjait rögzítette. A dOCUMENTA hivatalos kiadványában, a 100 Notes – 100 Thoughts című könyvben pedig György Péter, Tamás Gáspár Miklós, valamint Lukács György írásait is olvashatjuk.
A magyar résztvevők méltatása után a sajtótájékoztató további részében a magánmecenatúra és a személyes kapcsolatok fontosságáról esett szó Csákány művének anyagi támogatása kapcsán. Horváth Béla, a Horváth Művészeti Alapítvány (HMA) alapítója kihangsúlyozta, rendkívül fontos feladatának érzi, hogy támogassa a magyar kortárs képzőművészeket, ezért is hozta létre az alapítványt, mely egyfajta példamutatásként is szolgálhat a többi magánszemély számára. Az alapítvány éves vásárlások során fejleszti a gyűjteményt, melyet egy szakértőkből álló kuratórium állít össze. Petrányi Zsolt, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy Csákányi munkájának támogatásával egy két éves vásárlási keretet használtak fel, viszont mindenképp megérte e munka a nagy összegű támogatást, hiszen a magyar művészi körökben elég sok frusztációt okozott az, hogy 20 éve nem hívtak meg senkit a kasseli eseményre. Örömmel jelentette ki, hogy Csákány István meghívása erre a művészeti fesztiválra igen nagy összefogást eredményezett a magánszemélyek és a művészeti intézmények között, hiszen a HMA-n kívül jelentős összeggel támogatta e projekt megvalósulását az ACAX, a Nemzeti Kulturális Alap, az Ahlers AG Herford és még jónéhány műértő magányszemély, így Somlói Zsolt, Spengler Katalin, Szauer Péter, Málnay B. Levente, Dénes Andrea, Balázs Árpád, Gerő László, Bodnár Zoltán, Dr. Balogh Imre és Pálfi György is.
Az ACAX, a Ludwig Múzeum Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Irodája biztosította az első komolyabb támogatást Csákány munkájának megvalósulásához. Stepanović Tijana elmondta, hogy Csákány Carolyn Christov-Bakargievvel, a dOCUMENTA (13) művészeti vezetőjével először Magyarországon találkozott az ACAX Check-in Budapest programja keretében. E projekten belül évről-évre egyre több kurátor látogat hazánkba, hogy megismerkedhessen a magyar művészeti élettel és a magyar képzőművészekkel. Carolyn két évvel ezelőtti magyarországi tartózkodása során figyelt fel Csákány munkáira a Trafó Galériában. Abban az évben személyesen is találkoztak, elbeszélgettek a művésszel, és ekkor történt a dOCUMENTÁ-ra való meghívás is. Tehát egy igen hosszú folyamat eredménye, amit ma Kasselben láthatunk.
A művész elmondta, hogy először a munkás szabásminta alapján készült öltöny ötlete merült fel benne, elsőként önmagának akart készíttetni egy ilyen darabot. Később csatolta hozzá a szimbolikus varroda ötletét, ahol ezek az öltönyök elkészülhettek. A két év során számtalan anyagi nehézség próbálta megnehezíteni a projekt megvalósulását, de Csákány István szerint mindig szerencséje volt, hiszen éppen a legkritikusabb pillanatokban érkezett egy-egy újabb támogatás. A projekt így szerencsére létrejöhetett és már elég sok pozitív visszajelzés érkezett a német médiától, valamint más újságoktól is: a The Guardian magazin például 10 kép egyikeként közölte az öltönyös próbababákat.
Sajtótájékoztató a dOCUMENTE (13) kapcsán, Ludwig Múzeum, Budapest, 2012. július 12.
A magyar installációk a kasseli pályaudvar hangárjában szeptember 16-ig tekinthetők meg, a dOCUMENTA (13) zárása után pedig hazánkba szállítják a műveket.
Somogyi Hajnalka
A dOCUMENTA (13) elnevezésű eseményen a közel 300 alkotás közül Csákány István Ghost Keeping, Csörgő Attila Squaring the Circle és St.Auby Tamás Csehszlovák rádió című alkotása is helyet kapott. Csörgő Attila most is egy filozófiai-matematikai problémát jelenített meg: a kör négyszögesítését mutatta be egy homorú tükör, egy fényforrás és egy kör alakú üveglap segítségével. St.Auby műve a kasseli esemény legfontosabb terében, a Brainben kapott helyet, itt reagál az 1968-as csehszlovák ellenállásra és szolidaritásra. E három alkotó közül Csákány István munkája a legnagyobb: egy 12×5,5 méteres alapon nyugvó alkotásról van szó. Az installáció egy olcsó faanyagból összeállított, működésképtelen varrodából és e helyiség előterében helyet foglaló próbababákból áll, melyek finom anyagú munkásöltönyt viselnek. Csákány ezzel az installációjával a munkásosztály eltűnésére és átalakulására reagál.
Csákány István
E három képzőművészeti alkotáson kívül az idei dOCUMENTÁ-n három magyar teoretikus is részt vett: Páldi Lívia, az esemény egyik ügynöke egy hangjátékot készített, melyben a különböző náci javítóintézetek hangjait rögzítette. A dOCUMENTA hivatalos kiadványában, a 100 Notes – 100 Thoughts című könyvben pedig György Péter, Tamás Gáspár Miklós, valamint Lukács György írásait is olvashatjuk.
A magyar résztvevők méltatása után a sajtótájékoztató további részében a magánmecenatúra és a személyes kapcsolatok fontosságáról esett szó Csákány művének anyagi támogatása kapcsán. Horváth Béla, a Horváth Művészeti Alapítvány (HMA) alapítója kihangsúlyozta, rendkívül fontos feladatának érzi, hogy támogassa a magyar kortárs képzőművészeket, ezért is hozta létre az alapítványt, mely egyfajta példamutatásként is szolgálhat a többi magánszemély számára. Az alapítvány éves vásárlások során fejleszti a gyűjteményt, melyet egy szakértőkből álló kuratórium állít össze. Petrányi Zsolt, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy Csákányi munkájának támogatásával egy két éves vásárlási keretet használtak fel, viszont mindenképp megérte e munka a nagy összegű támogatást, hiszen a magyar művészi körökben elég sok frusztációt okozott az, hogy 20 éve nem hívtak meg senkit a kasseli eseményre. Örömmel jelentette ki, hogy Csákány István meghívása erre a művészeti fesztiválra igen nagy összefogást eredményezett a magánszemélyek és a művészeti intézmények között, hiszen a HMA-n kívül jelentős összeggel támogatta e projekt megvalósulását az ACAX, a Nemzeti Kulturális Alap, az Ahlers AG Herford és még jónéhány műértő magányszemély, így Somlói Zsolt, Spengler Katalin, Szauer Péter, Málnay B. Levente, Dénes Andrea, Balázs Árpád, Gerő László, Bodnár Zoltán, Dr. Balogh Imre és Pálfi György is.
Horváth Béla, Petrányi Zsolt és Csákány István
Az ACAX, a Ludwig Múzeum Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Irodája biztosította az első komolyabb támogatást Csákány munkájának megvalósulásához. Stepanović Tijana elmondta, hogy Csákány Carolyn Christov-Bakargievvel, a dOCUMENTA (13) művészeti vezetőjével először Magyarországon találkozott az ACAX Check-in Budapest programja keretében. E projekten belül évről-évre egyre több kurátor látogat hazánkba, hogy megismerkedhessen a magyar művészeti élettel és a magyar képzőművészekkel. Carolyn két évvel ezelőtti magyarországi tartózkodása során figyelt fel Csákány munkáira a Trafó Galériában. Abban az évben személyesen is találkoztak, elbeszélgettek a művésszel, és ekkor történt a dOCUMENTÁ-ra való meghívás is. Tehát egy igen hosszú folyamat eredménye, amit ma Kasselben láthatunk.
Stepanović Tijana
A művész elmondta, hogy először a munkás szabásminta alapján készült öltöny ötlete merült fel benne, elsőként önmagának akart készíttetni egy ilyen darabot. Később csatolta hozzá a szimbolikus varroda ötletét, ahol ezek az öltönyök elkészülhettek. A két év során számtalan anyagi nehézség próbálta megnehezíteni a projekt megvalósulását, de Csákány István szerint mindig szerencséje volt, hiszen éppen a legkritikusabb pillanatokban érkezett egy-egy újabb támogatás. A projekt így szerencsére létrejöhetett és már elég sok pozitív visszajelzés érkezett a német médiától, valamint más újságoktól is: a The Guardian magazin például 10 kép egyikeként közölte az öltönyös próbababákat.
Sajtótájékoztató a dOCUMENTE (13) kapcsán, Ludwig Múzeum, Budapest, 2012. július 12.
A magyar installációk a kasseli pályaudvar hangárjában szeptember 16-ig tekinthetők meg, a dOCUMENTA (13) zárása után pedig hazánkba szállítják a műveket.
Fotó: Bach Máté
További írások a rovatból
Az anyag mélyén című csoportos kiállításról
Más művészeti ágakról
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon