Little Jack szíve megfagyott a leghidegebb skóciai télben, helyére egy kakukkosórát ültetett a boszorkányos bábaasszony, Madeleine. Érzékeny szerkezet ez, aminek védelmére szigorú szabályokat állított fel: Jacknek kerülni kell a heves érzelmeket, mint a harag vagy a szerelem, mert ezek végzetesek lehetnek számára. Természetesen a főhős egy napon megpillantja a rövidlátó, ám bájos kis énekesnőt, Miss Acaciát – attól fogva a szíve hevesebben ketyeg, és a szabályok ellenére elhatározza, hogy felkutatja a lányt Andalúziában.

A francia rockénekes Mathias Malzieu bizarr mesét írt szerelemről, fájdalomról és felperzselt álmokról, amely leginkább Boris Vian Tajtékos napok című regényére emlékeztet. Hasonlóan groteszk, néhol oda nem illő metaforákban tobzódik, ezek adják a könyv szürreális alaphangulatát. A megkapó és sajátos hangulat ellenére azonban sajnos a történet színvonala nem egységes, ami egy ilyen rövid regénynél nagyon szembetűnő. Karakteres képi világa sokkal jobban működne egy képregényben vagy filmben, mint regényben. Ötletes dolog volt például Méliès szerepeltetése, az ő filmjeinek látványvilága szépen illeszkedik Malzieu képszerű írásmódjához, ám néha már túl sok a kép, a hasonlatok öncélúan tobzódnak.

Malzieu prózája szokatlan, a mesék stílusát keveri a modern realizmussal és itt-ott steampunk elemekkel, amitől nagyon mai olvasmánnyá válik. Írásmódjában jelentősen különbözik a kortárs angolszász ifjúsági regényektől, eleganciájában és egyediségében érezhető a szerző francia származása. Stílusában Vian-on kívül felismerhető még Tim Burton írásainak és filmjeinek erős hatása. A könyv nyelvezete döcögős, nem olvasható gördülékenyen. Ugrál a stílusok között, néha szépirodalmi, néha archaizáló, máskor egészen oda nem illően vulgáris.

Főszereplője igazi antihős, aki nem tud túllépni a saját korlátain. Bár az ifjúsági könyvekben olyan divatossá vált egyes szám első személyű elbeszélésmódot használja, az író érezhetően elhatárolódik Little Jack-től. Nem igazán szerethető, és mivel sokáig élt a világtól elzártan, idealista álmodozóvá vált, aki ártatlan naivitással szemléli a világot, melybe jól láthatóan nem illik bele. Jack emellett mintha semmit sem fejlődne a történet alatt, ugyanaz a követelőző gyerekes kisfiú marad, mint az elején, nem ismeri fel a hibáit, ezért a bukása elkerülhetetlen. Útja során azonban emlékezetes mellékszereplők bukkannak fel mellette, és ellensúlyozzák a bárgyú főhőst, ilyen például az éppen Londonba utazó Hasfelmetsző Jack (övé a könyv legjobban megírt jelenete), vagy a film nagy illuzionistája, Georges Méliès, aki aztán Jack útitársául szegődik Andalúzia felé. Malzieu figurái erősen stilizáltak, nem tudunk meg róluk sok mindent, ezért nehéz közel kerülni hozzájuk, megszeretni őket.

Sötét tündérmese akart ez lenni, ám önmagában a könyv inkább egy szedett-vedett kisregény, amiben vannak jó, ám kiaknázatlan ötletek. Bár nincs feltüntetve a magyar kiadáson, de érdemes megemlíteni, mert sokat ad az olvasási élményhez a hozzá készült album, Malzieu együttese, a Dionysos előadásában, La Mécanique du Coeur' címmel. A 'Tais Toi Mon Coeur' (Shut up, My Heart) című számhoz klipet is forgattak, melyben a készülő animációs filmből van egy rövid részlet. A zenével és filmmel lesz kerek egész a történet, mint egy könyv-musical.




Mathias Malzieu: A szív mechanikája
(La Mécanique du cœur)
Fordította: Vaszócsik Crista
Európa Kiadó, 2012
168 oldal, 2900 Ft