PRAE.HU: 1941 után tavaly ismét volt Ünnepi Könyvhét a kincses városban a budapesti eseménnyel párhuzamosnan. A magyarországi szervezők keresték meg önöket az ötlettel, vagy fordítva történt a dolog?

A két évvel ezelőtti budapesti Ünnepi Könyvhét kapcsán Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója egy rádióinterjúban elmondta, ő már gondolt arra, hogy határon túli településeket is be kellene vonni. Én akkor éppen a könyvhétre igyekeztem, az autóban hallgattam ezt a beszélgetést. Azátn amikor talákoztunk, megbeszéltük, hogy gondolkodunk ezen az ötleten. Abban az évben, augusztusban lezajlottak az első Kolozsvári Magyar Napok, és kiderült egy nagyon fontos dolog: a környezetet nem zavarja egy nagyszabású magyar rendezvény. Ez azért több volt annál, hogy régóta néptáncikálnak a magyarok a kolozsvári Főtéren, azt kedvesen elnézi mindenki, nagyon régen elfogadták tőlünk is, más kisebbségektől is, hogy hadd táncoljanak, legyen nekik is saját népviseletük. De amikor már hangversenyek voltak, amikor már magyar rockkoncert volt, és ott csápoltak a román fiatalok is, és egyáltalán a magyar kultúra nagyon sok szegmensével megjelent a kolozsvári utcákon, és ez senkit nem zavart, az már több volt kettőnél, így eldöntöttük, hogy nekivágunk a könyvhét szervezésének is. Külön szerencse volt, hogy éppen 70 évvel az első Kolozsvári Ünnepi Könyvhét után szerveztük meg újra az eseményt. Ez reklám szempontjából is nagyon jó volt, a sajtót is érdekelte. Az is nagyon fontos, hogy az MKKE-től anyagi támogatásban is részesültünk. Már csak egy csapat kellett, mely megszervezi a rendezvény egészét, szerencsére az RMDSZ Főtitkársága mellénk állt. Nagyon jól ráéreztek, hogy vásári jelleget kell adni a rendezvénynek, ezért jöttek akkor is és idén is a zenekarok, a gólyalábas bohócok, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a gyermekek elhozzák a szülőket, ha számukra érdekes dolgokat kínálunk.

PRAE.HU: A második fesztivál szervezése, gondolom, már könnyebben ment.

Idén már februárban elkezdtük az ötletelést, a szervezést. Igaz, feszesebben kellett volna magunkat tartani a tervhez, de már május elejére voltak jó dolgok, például tudtuk, hogy eljön a Kaláka, ami egyébként a szerencsén múlt, hiszen amúgy is jöttek Gyergyószentmiklósra, úgyhogy vállalták a kolozsvári fellépést is. Az ő jelenlétük tényleg nagyon fontos volt, hiszen nélkülük nincs Budapesten sem könyvhét, nyilván azért, mert megzenésített versekkel lépnek fel. Rajtuk kívül is eljött néhány jó zenekar, úgyhogy ilyen szempontbol nem volt baj. Ugyanígy eljött Böjte Csaba az új könyvével, ez is jól sikerült, a Székelyföld szerkesztői is készségesen elfogadták a meghívást.

PRAE.HU: Idén könnyebben jöttek a kiadók?

Igen, jóval többen jöttek, mint tavaly. Olyan is előfordult, hogy egy pesti kiadó márciusban – még mielőtt kiküldtük volna a meghívókat – megkeresett minket, hogy szeretne itt lenni. Eljött a Mozaik kiadó is és sokan mások, persze nem a legfontosabb szerzőikkel, vagy a vezetőikkel, mert ők Pesten voltak, de küldtek embert és könyveket ide is.

PRAE.HU: Az viszont meglepő volt, hogy a vezető kiadók, mint a Magvető, vagy a legújabb, és nagy érdeklődésre számot tartó kiadó, a Libri egyáltalán nem jelent meg. Nem is válaszoltak?

Nem, bár ugyanúgy kiment neki is a meghívó. Két magyarországi kiadó, melyek tavaly jó kínálattal voltak jelen, idén nem küldtek könyveket, igaz ez főleg szervezési, szállítási gondok miatt történt.

PRAE.HU: Nem tervezik bevezetni, hogy minden évben legyen egy úgymond sztárvendég, mint ahogy 1941-ben volt Móricz Zsigmond?

Némileg ezt váltja ki a Kolozsvár Társaság díja, amelyet idén Benkő Samu művelédéstörténész és Deák Ferenc, a Kriterion volt könyvgrafikusa kapott. Benkő Samu és Markó Béla nyitotta meg idén a fesztivált. Az elképzelés persze az volt, hogy legyen egy itteni meghívott és egy budapesti. Tavaly volt Dávid Gyula Kolozsvárról, akiről lehet, hogy sokan nem is tudják, milyen fontos könyves ember (a tavaly elkészült Romániai Magyar Irodalmi lexikon főszerkesztője, a Polis Kiadó Igazgatója - a szerk.), illetve Budapestről Csoóri Sándor, aki betegség miatt nem tudott eljönni, de felolvastuk a levelét. Idén áprilisban Pomogáts Béla megígérte ugyan, hogy eljön megnyitni a redezvényt, de ebből nem lett semmi. Az, hogy Markó Béla eljött, az azért jó, mert amúgy is szerettük volna becsalogatni, hiszen úgy tűnik, lassan kihátrál a politikából, de a befolyása nyilván megmarad.

PRAE.HU: Hogyan értékeli az idei kolozsvári könyvhetet? A jövőre nézve mit tud elmondani?

Mindenképpen sokkal jobb volt, mint a tavalyi, a látogatottság sokkal nagyobb volt, biztos, hogy minden résztvevő több könyvet adott el, mint tavaly. Ami nem sokat változott tavaly óta, az a kísérőrendezvényeken való gyenge részvétel. A következő gondunk esetleg az lehet, hogy kicsi lesz a tér, ami nagyon jó helyszín volt, de ide még néhány stand fér a mostaniakon kívül, és kész. Viszont egyelőre kockázatos lenne kivonulni a Főtérre, hiszen az olyan hatalmas, hogy egy a mostaninál nagyobb rendezvény is elvész rajta. Ott van ugyanakkor a Karolina-tér, azt talán be lehetne lakni. De ez legyen a legnagyobb gondunk.

Fotó: Fodor Enikő