A résztvevők minegyike kiemelte a kiváló író szerénységét és csendes jellemét, amely mögött hatalmas műveltség és tehetség sugárzott. Jakab Gábor pápai káplán, aki Fodor Sándor életének utolsó szakaszában lelkigondozója volt, elmesélte, az írótól hallotta először azt a bölcsességet, hogy "Akinek van humora, az mindent tud, akinek nincs, mindenre képes."

Zsigmond Emese, az idén 55 éves Napsugár gyermeklap főszerkesztője elmondta: nem is lehet Fodor Sándor nélkül a folyóiratról beszélni, hiszen az indulástól velük volt a Csipike későbbi híres szerzője. A legelső lapszámban még nem, de a másodikban már szerzőként is szerepelt a Régi történet című meséjével. Zsigmond Emese elmondta: a romániai rendszerváltás a Napsugár és a később indult Szivárvány életében is "őrségváltást" jelentett, a szerkesztőség nagy része kicserélődött, és a régi nagy öregek két pártra szakadtak: egy részük gyanakodva figyelte az új szerkesztők munkáját, mondván, hogy úgysem tudják majd olyan jól csinálni mint ők, a másik részük viszont, kiváltképpen pedig Fodor Sándor, bíztatta őket, és segítette mindenben, még nyugdíjazása után is gyakorta bejárt, vagy betelefonált a szerkesztőségbe.

"Biztos vagyok benne, hogy azért adott ennyit a Napsugárnak, mert ő maga is sokat kapott tőle, hiszen ha annak idején nem kezdi el a folyóirat hasébjain Csipike történetét, akkor nem születhetett volna meg leghíresebb műve. Amint Fodor Sándor fogalmazta meg egy későbbi, a gyermekekhez írt levelében, Csipike nem halhat meg, hiszen őt a mese szülte. Csak akkor megy el csendesen a lombhullással, ha már mindenki elfelejtette, ha nem olvassák" – mondta a Napsugár főszerkesztője. Zsigmond Emese arra is kitért, hogy az író szerencsésen találkozott a "neki rendelt" grafikussal, aki 1963-ban alkotta meg azt a csipikét illusztrációként Fodor írásaihoz, amely máig a legjellegzetesebb. "Világóriás volt, jellemző volt rá az a hamiskás mosoly, amellyel a kevés tudás gőgjében pöffeszkedőket illette" – jegyezte meg. Fodor Sándor utolsó gyermekeknek szóló levele egyébként a jauári Szivárványban jelent meg, azután nem volt már ereje folytatni a levelezést.

Az est végén levetítették a Kolozsvári tévé Haza a magasban című portrésorozatából Víg Emese Fodor Sándorral készített portréinterjút. Megható volt látni, milyen szerénységgel tud beszélni a munkájáról egy "világóriás".

"Sokan mondják, hogy a gyermekeknek írni a legnehezebb. Ez akkora blöff, mint egy ház" – mondta, kifejtve, hogy a gyermeknek elég ha az írásban van egy kis humor, és ha változatos a cselekmény. "Olyan gyerekirodalmat írni, amit a kicsik is élveznek és a felnőttek is szívesen olvassák, az az igazi. És ez tényleg nehéz" – hondta az író, hozzátéve, hogy neki ez egyszer sikerült. "Talán."