bezár
 

irodalom

2012. 06. 10.
Mitikus madarak és a depresszió
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hogyan jut el egy alapvetően gyerekkönyvszerzőként ismert író egy depressziós madarász nő történetének megírásáig? Finy Petra első regénye, a Madárasszony a könyvhétre jelent meg a Libri Kiadónál; 2012. június 9-én Benedek Anna beszélgetett vele a Vörösmarty téren, az Oroszlános kútnál.

Azért nem ez az első "felnőtt" szövege – első könyve verseskötet volt, később fordult a gyerekirodalom felé, mondja Finy Petra. És – mint azt Benedek Anna megállapítja – a meseszerűség a Madárasszonyra is jellemző.

A szerző férje madarász, neki köszönhetően tud sokat a természetről, így lett a regény főhősnője is madarász, akinek az alakját több elbeszélői nézőpontból is megismerhetjük.

Finy Petra a depresszióról akart írni: egyrészt eloszlatni a tévhiteket, amelyek elbagatellizálják ezt a betegséget, másrészt bemutatni a kórtanát – a főhősnő élettörténetében, közelebbi és régmúltjában rengeteg trauma történt – olvashatunk a háború után történt nemi erőszakról, az anya öngyilkosságáról, a szülők rossz házasságáról. Az írás épp ezért meg is viselte, hiszen próbált nagyon szuggesztíven írni.

Benedek Anna kérdezi, miért nem kaptak helyet illusztrációk is a könyvben. Finy Petráról kiderül, nagyon is közel áll hozzá, hogy a felnőtt könyveket is illusztrációk ékítsék, de ehhez a szöveghez, ehhez a szuggesztív, felfokozott nyelvezethez túl sok lett volna a kép.

A regényben sűrűn szereplő madárfajokkal és a műfajjal kapcsolatban kérdezi a szerzőt Benedek Anna: létező és mitologikus madarak, állatfajok is szerepelnek a könyvben, a szerepük nagyon fontos; megemlíti, hogy talán Fekete Istvánnál lehet ennyi állatról olvasni, de a bestiáriumok világától sem lehetne idegen a regény. Finy nem gondolt Fekete Istvánra mint hatásra, annak idején nem is rajongott érte különösebben, és megjegyzi, a madarak, madárfajok, egyéb állatok szimbólumokként működnek a szövegben. És ha már Fekete István kizárva, említ két másik szerzőt, akikkel rokonnak érzi ezt a szimbolikát: Halász Margitot és Lázár Ervint.

Végül a jövővel kapcsolatban kiderül, hogy Finy Petra jelenleg novellákat ír, jelenleg ebbe az irányba indult el, és természetesen szeretne még felnőtteknek szóló könyveket írni. A beszélgetést felolvasás zárja: a Halálfejes szender című részletet olvassa fel. A szöveg egy emlék, az apáról és az anyáról: "amikor apám majdnem kiszívta belőle az életet a szavaival" – üti meg a fülem.

prae.hu

nyomtat

Szerzők

-- Nagy Márta --


További írások a rovatból

Juhász Tibor és Szálinger Balázs beszélgetése a Dantéban
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Beszélgetés a Dűne fantasztikumáról, tudományos igénnyel

Más művészeti ágakról

Einstürzende Neubauten az Akváriumban
Beszélgetés a kortárs lengyel gyerekirodalomról
Hans Steinbichler: Egy egész élet


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés