Majtényi Balázs alkotmányjogász és Majtényi György társadalomtörténész gazdag képanyaggal ellátott, közel 230 oldalas könyve az 1945 és 2010 közötti évtizedeket áttekintve mutatja be a magyarországi cigánykérdést, azt, hogy miként alakult a különféle korszakok romapolitikája, milyen hatással van a Kádár-kor a mai helyzetre, hogyan viszonyult a kormányzat a rendszerváltás után a roma integrációhoz.

"Van egy zárófejezet is, amely reflektál a 2010 utáni változásokra, de korszaktól függetlenül elemeztük valamennyi dokumentumot, amelyek valahogy a romák helyzetén kívántak javítani. Természetesen megvizsgáltuk a rendszerváltás után alakult civil szervezeteket is" - mondta Majtényi Balázs az MTI-nek.

Hozzátette: olyan könyvet akartak írni, amely egységes szerkezetben, szemléletben próbálja bemutatni a cigánykérdés történetét. "Az egyes fejezetekből akár több nagymonográfiát is lehetne írni, a mi célunk azonban az volt, hogy a nagyközönség számára is érdekes és olvasható legyen a kötet" - magyarázta az alkotmányjogász.

A kötet két határdátumáról elmondta: bár mindkét dátum önkényes választás, szükség volt meghatározni a vizsgálandó korszakot. Mint fogalmazott, ők az 1945 utáni roma történelemről kívántak átfogó munkát írni, a kormányváltás és azt követően az új alaptörvény elfogadása pedig mindenképpen korszakhatárt jelent.

Az elmúlt két év közjogi változásainak hatásait azonban még nem lehet "belátni".

A Libri Kiadó gondozásában megjelent kötet kiindulópontja egy 2003-ban készült tanulmány volt, azt bővítgették, mindegyik fejezetet együtt készítették. Majtényi Balázs szerint a közös munka előnye, hogy a kötet többfajta tudományági - történészi, jogászi, szociológusi - megközelítést ötvöz.

"Például a történeti áttekintésen kívül megvizsgálhattuk, hogy a különféle stratégia-dokumentumokban milyen normatív-politikai szándékok jelennek meg" - jegyezte meg. Hozzátette: céljuk az volt, hogy könyvük felhasználható legyen további társadalomtudományi kutatásokhoz. Ezt például bőséges jegyzetanyag, bibliográfia is segíti.

A gazdag képanyagról a szerző elmondta, hogy kaptak fotókat roma művészektől, archívumoktól is. "Olyan képeket választottunk, amelyek kontextualizálják a kérdéseket, ugyanakkor többfajta megközelítést is kínálnak" - jegyezte meg. Példaként az Úton München felé című képet említi, amelyen Dinók Henrietta jogász az alaptörvény kommentárját olvassa egy München felé robogó vonaton.

A könyv szerzőit pénteken Ránki Júlia szerkesztő-riporter kérdezte a Vörösmarty téri színpadon. A beszélgetés során szóba kerültek az alaptörvény által hozott változások is. Majtényi Balázs szerint alapvetően a nemzetfelfogás változott, az új alaptörvény kizárólag a magyarokhoz szól, nem jelennek meg benne a nemzetiségek.

"Az alapjogi felfogás is változott, hiszen az új alaptörvény a jogok mellett a kötelességeket is hangsúlyozza, ami meglehetősen avítt felfogás" - vélekedett az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy ez utóbbi "jogkorlátozásnak" is felfogható, azokra nézve jelent nagyobb terhet, akik hátrányos, diszkriminatív helyzetben vannak.

A szerzők hangsúlyozták, hogy Magyarországon sok nemzetiség története elnyomatás-történetnek látszódik, a magyar történelemnek nemcsak a magyar nemzet történetének kell lennie. "Ez nemcsak politikai, hanem történelmi, társadalmi kérdés is" - jegyezte meg Majtényi György. Kitért arra, hogy a Kádár-kor iránt hamis nosztalgia él, noha a rendszerváltás előtt nem is létezett hivatalos cigánypolitika. Rámutatott: az állam folyamatosan hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a rossz szociális helyzetű cigányságért, de ez hosszútávon a többségi társadalomban etnikai felhangot kapott.

Arra a kérdésre, hogy kirajzol-e valamilyen jövőképet a kötet, a szerzők azt felelték, nem állt szándékukban utat kijelölni, könyvük csak az egyik lehetséges olvasata a cigányság történetének. Ugyanakkor úgy vélték, a mai fiatal cigány értelmiségben sokan úgy gondolják, a lehetőségek nem adottak a változásra. Majtényi Balázs leszögezte: ott, ahol az államtól nem lehet megoldást várni, nagy tér nyílik a civil közösségeknek, szerveződéseknek.