Bazsányi Sándor ajánlója a Blueboxról:

Az ember olykor örömmel adja át magát a nagy kékségnek. Belemártózik, lubickol, elmerül; és persze elszörnyed, mi mindent, miféle sok mindent lát ott – mint a tengermélybe ereszkedő Adrian Leverkühn a Doktor Faustus híres álomjelenetében.

Jenei László új regénye nem az óceán mélyére vezeti az olvasót, hanem egy észak-magyarországi megyeszékhely (lehetne még akár Miskolc is, de persze nem az; vagy ha tetszik, majdnem az, mert miért ne lehetne az…) egyik jobb időket is megélt, hétvégi telkekkel parcellázott övezetébe, ahol egy jobb időket megélt család egyik jobb időket megélt tagja, bizonyos Alfred merül el a saját (autisztikus) elmeműködésének blueboxában: emlékeiben, fájdalmaiban, rendhagyó örömeiben, elemi vágyaiban. A regény dermesztően szűkre szabott tárgyi világának elképesztően gazdag mentális – és nyelvi! – közegében. A történet visszanyúlik a családi titkokkal terhes közelmúltba (Kádár-rendszeren innen és túl), valamint túlnyúlik az észak-magyarországi régión – egészen Budapestig, ahol Alfred öccse, Bert boldogul vagy boldogtalanul (megítélés kérdése, vagy inkább a bátorságé?) a biznisz, illetve a szerelem világában. Feltűnnek továbbá feleségek (egykoriak és jelenlegiek), szeretők, szomszédok, főnökök: Jenei "kiskerti tablójának" emlékezetes szereplői. Ámde még emlékezetesebb a tabló berendezése. Ahogyan Jenei beállítja a figurákat, ahogyan mozgatja őket, ahogyan belemászik a fejekbe, ahogyan kimászik onnan, ahogyan átmászik más fejekbe… Ahogyan monológokra, mégpedig lebilincselő, hosszú-hosszú monológokra fogja a szereplőit. Igazi öröm követni őt. Mintha Canetti, Robert Walser vagy Thomas Bernhard fogna kézen minket, és vezetne olyan elmetájékokra, ahol egyébként – magánemberként – nem szívesen járnánk, de így – olvasóként – komolyabb kalandot el sem tudunk képzelni. Műveljük kertjeinket – szól az örökérvényű tanács. Jenei pedig példásan megművelte a sajátját. Ez a kiskert rendesen fel lett parcellázva, fel lett ásva és be lett ültetve. Ennek megfelelően gazdag termést is hozott. És ami a fő: a regényíró nem egyengette el a vakondtúrásokat, az elmemozgás sűrű és sötét aknajáratait. Hanem kitisztogatta és rendszerré alakította azokat. Vagyis a bluebox-technika segítségével sikeresen összehozta mindazt, ami a terepen található, mindazzal, ami a magára hagyott, magába zárt elme terepasztalán születik.

A Bluebox a Facebookon:http://www.facebook.com/pages/BLUEBOX/438047442873653