Kálmán Mari: Ecetudvar

Kálmán Mari második könyve az asszimiláció, integráció és identitáskeresés regénye, erős önéletrajzi vonatkozásokkal, hiszen hősnőjét is Marinak hívják. Ez a fiatal lány hátat fordít a zsarnoki anyának és a börtönszerű családi életnek, Izraelbe megy válaszokat keresni a benne tátongó űrt okozó kérdésekre. A szerző hű marad a Talyigás Irma esetében megismert és sikert hozó stílusához: humorral, néhol iróniával kezeli a fajsúlyos témát. És mint a "Talyigásról" legutóbb megjelent Népszabadság-recenzióban olvastuk, ebben a regényében is "minden szó a helyén van". A tízunokás nagymama és háromregényes írónő, Kálmán Mari első kötetét (Talyigás Irma és az Ürdög) 2010 októberében vehette kézbe az olvasóközönség. Második kötetét az Ecetudvart dedikálja a 83. Ünnepi Könyvhéten.

Dedikálás:
2012. június 8. 17 óra
Atlantic Stand 20. sz. pavilon

Fülszöveg:
Asszimiláció, integráció, identitáskeresés – sokszor, sokféleképpen feldolgozott fogalmak. Az Ecetudvar című kisregény mindezt új, eddig kevéssé ismert szemszögből, a második generáció hétköznapi küzdelmein keresztül mutatja be. A regény főhőse, egy épp csak öntudatra ébredő fiatal lány, akinek meg kell küzdenie szülei mindent és mindenkit kirekesztő, betegesen zárt világával, és paranoiás anyja zsarnokságával. Az e világból való kilépése, a szülői házzal való teljes szakításhoz vezet.

Azonban a falakon kívüli világ sem elfogadóbb vele. Az előítéletekkel párkapcsolatában is szembe találja magát. Harcba száll a kétirányú előítélettel, küzd kapcsolata megmentéséért. E küzdelem veszteseként, talajt vesztetten, máshol kezdi keresni a gyökereit. Egy régi osztálytárs meghívására Izraelbe megy. A hatvanas évek prospektusaiban "olvasztótégelynek" hirdetett ország egzotikus kavalkádjában azonban még kívül álóbbnak, még idegenebbnek érzi magát. Mikor rájön, hogy kívülállásának oka elsősorban önmagában keresendő, visszatér Magyarországra, hogy szembenézzen az előítéletekkel, és folytassa önmaga keresését.

A szerző hű marad a Talyigás Irma esetében megismert és sikert hozó stílusához: humorral, néhol iróniával kezeli a fajsúlyos témát, így az nem csak elgondolkodtató, hanem számos helyzet- és jellemkomikuma okán élvezetes olvasmány is.


Trux Béla: A templomos lovag

Trux Béla elsőkönyves szerző, de A templomos lovag, az Akkon-regény első kötete igazi meglepetés, már csak azért is, mert egyáltalán nem hasonlít a kezdő írók irodalmi botladozásaira. Hatalmas ívű regényében Trux rutinos remekírók színvonalán ötvözi a keresztes hadjáratok korát hűen bemutató történelmi eseményeket szerelemmel, kalanddal, boszorkánysággal és egy kis alkímiával is. A romantikus dráma lapjain életre kelnek Tristan von Zorn lovag életének izgalmakkal teli hétköznapi történései, meg a történelem maga, Tripolisz ostromának filmszerűen pergő képeiben.

Dedikálás:
2012. június 9. 17:00
Atlantic Stand 20.sz pavilon

Fülszöveg:
Szerelem, kaland, romantika, boszorkányság, alkímia... Ezernyi érzelem, szín, illat és hang kavarog és egyesül hiteles korrajzzá ebben a monumentális ívű történelmi regényben, mely egy ármányosan kitervelt szerelmi gyilkosság árnyékában kezdődik. A romantikus dráma és a lovagi élet izgalmas hétköznapjai mintha filmvásznon bontakoznának ki korhű részletességgel a káprázatosan gazdag, váratlan fordulatokkal teli történetben.

A regény a kisnemesi származású, de királyi jellemű Tristan von Zorn lovag viszonytagságos életét, egyszersmind a kereszteshadjáratok korának sötét alkonyát varázsolja elénk meghökkentő elevenséggel. Tragikus végű szerelmi kalandja után Tristan a Templom rendjéhez menekül, s így akaratlanul részese lesz a késő lovagkor legmegrázóbb eseményeinek: Tripolisz ostromának és a Szentföld elleni végső mameluk hadjárat előkészületeinek.

És amikor Tristant a történelem vihara a keresztesekhez csatlakozó kalandorok akkoni vérengzése idején félholtan a porba sújtja, egy kivételes képességekkel megáldott gyógyító lány és egy új szerelem visszahozza az életbe. Igaz, csak azért, hogy újra találkozhasson a templomosok számára tiltott nagy szenvedéllyel, és felkészülhessen a végső nagy kalandra, mely a második kötet (Tristan utolsó háborúja - Akkon-II.) lapjain bontakozik ki.


Pergel Zsolt: Apácabordély

Fülszöveg:
A vidéki város ÁVH-főnöke egy viszontszívesség fejében egy évvel elhalasztja az apácazárda megszüntetését, hogy Borbála biztonságban legyen, amíg az "elvtársak" eltakarítják szerelmét. Borbálának egyetlen bűne van: egy arisztokrata családból származó fiúba szeretett bele. Az apácazárda megszentelt falai között a lányt vaskos, vagy inkább mocskos meglepetések várják. Az oda bejáratos papok és az apácák egész más dolgokkal foglalkoznak ott, mint ami ilyen helyen várható. Ő maga is áldozatává válik a minden képzeletet felülmúló képmutatásnak, mely az egész korszakot jellemzi. A fiatal lány tiszta lelkét és érzéseit azonban semmilyen erőszak nem törheti meg.

Borbála nem csupán egy gátlástalan karrierista "káder" apa aljasságának áldozata, hanem a közelmúlt magyar történelmét is megszenvedi. Egy szürreális korban kamaszodik, amikor Magyarország a Rákosi-éra és a Horthy-korszak minden romlottságát egyszerre kénytelen elviselni. Sorsa biztosan nem tipikus, de a szerző
nem is a tipikust keresi könyveiben, hanem a valóságost. Az Apácabordély megtörtént eseményeket beszél el, s az igaz történetek többnyire – esetünkben is – izgalmasabbak a fantáziaszüleményeknél.