irodalom
2012. 05. 31.
Barbárok - Koncert Temesi Ferenc Bartók című regénye tiszteletére
2012. 06. 09. 19:00h A38 Hajó, Petőfi híd budai hídfő
2012. június 9-én, szombaton 19 órakor az A38 Hajón Barbárok címmel koncertet rendeznek Temesi Ferenc Bartók című regénye tiszteletére.
Sztárvendég: Roby Lakatos. Fellépnek: Török Ádám és a Mini Trió, Lukács Miklós - Dresch Mihály duó, Vallai Péter - David Yengebarian, Duda Éva -Allegro Barbaro. Rendező: Böhm György. Belépőjegy: 500.- forint. Azoknak, akik az Ünnepi Könyvhéten és a helyszínen Temesi Ferenc Bartók című regényét megvásárolják, a belépés ingyenes.
Temesi Ferenc negyven évvel ezelőtt határozta el, hogy megírja Bartók Béla, a világhírű magyar komponista és zongoraművész regényét. Többéves kutatás, felkészülés után 2012-re született meg a nagyregény.
Temesi műve a totális 20. század, de belelóg a 21.-be is. Életrajzi regény abban az értelemben, hogy az író feldolgozta a könyvtári, levéltári forrásokat, az elemzéseket, a visszaemlékezéseket és leveleket - és a műben végigkövethetjük Bartók Béla életútját. Mégsem tekinthető hagyományos életrajzi regénynek. A szerző ugyanis a kronológiából kilépve, nem-lineárisan építi fel Bartók Béla "életjárását". A regény a Fibonacci-számsoron alapszik, az aranymetszésen. Három szálon fut. Az egyik szál Bartók Béla sorsa itthon, Magyarországon (1881-1940.) A másik szál az életút záró szakaszát dolgozza fel, az Egyesült Államokban töltött éveket (1940-1945.) A harmadik szál pedig a szerző – vagy ahogy magát nevezi: Életrajzoló – emlékeinek, jegyzeteinek, kommentárjainak, önelemzésének vonulata (1989-2009.)
A szálakat nem az időrend, vagy ha úgy tetszik, a történelem szövi össze, hanem olyan vissza-visszatérő "rímek", mint az utazás, a vasúti kocsik, a nyelv (mint közeg, identitás és játék), a furcsán ismétlődő, egymásra felelő emberi helyzetek.
A mű mindvégig élő, szenvedélyes módon kapcsolódik a jelenhez. És a 21. század egyik alapkérdéséhez: az identitáshoz, az identitáskereséshez. Vajon miből építkezik önazonosságunk? Mit jelent bartóki módon magyarnak lenni?
Temesi Ferenc nagyregénye, a Bartók felkavaró életírás. A mai magyar irodalmi élet jelentős eseménye. Hosszú várakozás előzte meg, előreláthatólag nagy visszhangja lesz.
A könyvet az Alexandra kiadó az Ünnepi Könyvhét keretében 2012. június 9-én mutatja be az A38 hajón. A Bartókra hangolt összművészeti eseményen Tarján Tamás és Vallai Péter mutatják be a regényt. Közreműködnek többek között Török Ádám és a Mini Trió, Dresch Mihály és Lukács Miklós duója, David Yengebarian, Duda Éva és társulata. Az eseményt Böhm György rendezi.
Temesi Ferenc 1949-ben született Szegeden.
Művei:
Amszterdam stb. (regény, 2008)
Kölcsön Idő (regény, 2005–2006)
Gabo meg a halál (elbeszélések, tárcanovellák, 2003)
Tiszavirág (filmregény, 2002)
Babonáskönyv (lexikon, 2001)
Királyáldozat (regény, 2000)
Az éjféli utas (elbeszélések, 2000)
A zsidó Isten Debrecenben (elbeszélés, 1997)
Pest (regény, 1996)
Híd (regény, 1993)
Pejote (filmregény, 1992)
A szív böjtje (kisregény, esszék, 1991)
3. könyv (novellák, esszék, 1989)
Por (regény, 1986–1987)
Látom, nekem kell lemennem (elbeszélések, 1977)
Temesi Ferenc negyven évvel ezelőtt határozta el, hogy megírja Bartók Béla, a világhírű magyar komponista és zongoraművész regényét. Többéves kutatás, felkészülés után 2012-re született meg a nagyregény.
Temesi műve a totális 20. század, de belelóg a 21.-be is. Életrajzi regény abban az értelemben, hogy az író feldolgozta a könyvtári, levéltári forrásokat, az elemzéseket, a visszaemlékezéseket és leveleket - és a műben végigkövethetjük Bartók Béla életútját. Mégsem tekinthető hagyományos életrajzi regénynek. A szerző ugyanis a kronológiából kilépve, nem-lineárisan építi fel Bartók Béla "életjárását". A regény a Fibonacci-számsoron alapszik, az aranymetszésen. Három szálon fut. Az egyik szál Bartók Béla sorsa itthon, Magyarországon (1881-1940.) A másik szál az életút záró szakaszát dolgozza fel, az Egyesült Államokban töltött éveket (1940-1945.) A harmadik szál pedig a szerző – vagy ahogy magát nevezi: Életrajzoló – emlékeinek, jegyzeteinek, kommentárjainak, önelemzésének vonulata (1989-2009.)
A szálakat nem az időrend, vagy ha úgy tetszik, a történelem szövi össze, hanem olyan vissza-visszatérő "rímek", mint az utazás, a vasúti kocsik, a nyelv (mint közeg, identitás és játék), a furcsán ismétlődő, egymásra felelő emberi helyzetek.
A mű mindvégig élő, szenvedélyes módon kapcsolódik a jelenhez. És a 21. század egyik alapkérdéséhez: az identitáshoz, az identitáskereséshez. Vajon miből építkezik önazonosságunk? Mit jelent bartóki módon magyarnak lenni?
Temesi Ferenc nagyregénye, a Bartók felkavaró életírás. A mai magyar irodalmi élet jelentős eseménye. Hosszú várakozás előzte meg, előreláthatólag nagy visszhangja lesz.
A könyvet az Alexandra kiadó az Ünnepi Könyvhét keretében 2012. június 9-én mutatja be az A38 hajón. A Bartókra hangolt összművészeti eseményen Tarján Tamás és Vallai Péter mutatják be a regényt. Közreműködnek többek között Török Ádám és a Mini Trió, Dresch Mihály és Lukács Miklós duója, David Yengebarian, Duda Éva és társulata. Az eseményt Böhm György rendezi.
Temesi Ferenc 1949-ben született Szegeden.
Művei:
Amszterdam stb. (regény, 2008)
Kölcsön Idő (regény, 2005–2006)
Gabo meg a halál (elbeszélések, tárcanovellák, 2003)
Tiszavirág (filmregény, 2002)
Babonáskönyv (lexikon, 2001)
Királyáldozat (regény, 2000)
Az éjféli utas (elbeszélések, 2000)
A zsidó Isten Debrecenben (elbeszélés, 1997)
Pest (regény, 1996)
Híd (regény, 1993)
Pejote (filmregény, 1992)
A szív böjtje (kisregény, esszék, 1991)
3. könyv (novellák, esszék, 1989)
Por (regény, 1986–1987)
Látom, nekem kell lemennem (elbeszélések, 1977)
További írások a rovatból
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Más művészeti ágakról
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon