PRAE.HU: Élete folyamán több fontos feladata, posztja volt. Mire a legbüszkébb és miért?

Lehetetlen egyetlen időszakot kiválasztani, megnevezni. Életem leggyönyörűbb éveit (2002–2009) a Vatikán melletti nagykövetként töltöttem el. A katolikus egyház központjában szolgálni minden diplomata számára a pályafutás egyszeri, megismételhetetlen csúcspontját jelenti. Ráadásul személyesen többször élhettem meg II. János Pál csodálatos személyiségét, annak a transzcendenciába beavató, átvezető krisztusi üzenetét. Megtisztelő élményt jelentettek számomra a XVI. Benedekkel (azt megelőzően Ratzinger bíborossal) létrejött találkozások is. Vatikáni életemet jelentős mértékben gazdagította a rendkívüli egyéniségű és a Szentszék mértékadó köreiben hatalmas tekintéllyel rendelkező Erdő Péter bíboros úrral, illetve Ternyák Csabával (jelenleg egri érsek úrral) ápolt sokoldalú kapcsolatom.

Ugyancsak egyszeri és megismételhetetlen élményt, hatalmas kihívást jelentett, hogy a rendszerváltoztatást követően (1990–1996) a demokratikusan újraegyesített Németországban képviselhettem az újra független és demokratikus Magyar Köztársaságot. A magyarországi rendszerváltoztatás legjelentősebb formálója, a kiemelkedő nemzetközi formátumú Antall József miniszterelnök munkatársa lenni egy nem jelentéktelen relációban szintén az élet nagyszerű ajándéka.

A diplomáciai pályán a lehető legnagyobb lehetőségeket kaptam meg, fő hivatásom azonban mindig a tudományos kutatás, az egyetemi oktatás maradt. Egész életemet, gondolkodásomat a mai napig alapvetően befolyásolta Szabad György professzor személyes hatása, aki témavezetőmként, Doktorvateremként, mesteremként, majd kollégámként nemcsak tudományos érdeklődésemet és pályámat segítette, de politikai eszmerendszeremet is a mai napig meghatározta.

PRAE.HU: 2009-ben visszatért az ELTE BTK-ra, majd megbízzák az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék vezetésével. Milyen kihívásokkal szembesült, illetve mennyire népszerű a tanszék és mik a fő domináns kutatási irányok jelenleg?

Az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéket a hallgatók körében különös érdeklődés övezi – oktatási témájából következően is. A 19–20. századi modern magyar történelem megismerése, tanulságainak feldolgozása messzemenő eligazodást kínál a mai ember aktuális problémáira is. Nekünk van a legtöbb MA-s hallgatónk és doktoranduszunk a Történeti Intézeten belül. Munkatársaim számára a legnehezebb feladatot a Bologna-rendszer keretei közötti optimális megoldások kidolgozása és azok megvalósítása, illetve a szigorú megszorítások közepette a korábbi színvonal megőrzése, további javítása jelenti.

PRAE.HU: A közeljövőben mik a tervei a tanszékkel?

A Tanszék munkatársainak tudományos és oktatói munkája színvonalának folyamatos javítása mint alapfeladat mellett fokozott hangsúlyt kívánunk helyezni nemzetközi kapcsolataink intenzív fejlesztésére is. Varga Zsuzsanna munkatársam áldozatos munkájának köszönhetően április 19–20-án jelentős nemzetközi konferenciát rendezünk a világháborúk utáni válságkezelések kérdéseiről, 16 külföldi előadó részvételével. Május végén szakmai látogatást teszünk Beregszászon, hogy dinamikusan alakuló kapcsolataink újabb dimenzióit kialakítsuk. Tanszékünk szerencsére kiemelkedő tudományos teljesítménnyel és emberi kvalitásokkal rendelkező munkatársakból áll, ami megkönnyíti munkámat.

PRAE.HU: Publikációiban főleg az 1848–1849-es eseményekkel és személyekkel foglalkozik, a 2011-ben megjelent legújabb kötetében viszont Antall Józsefről ír. Hogyan illeszkedik a kötet eddigi munkái sorába?

A 19. századdal foglalkozó publikációim és egyetemi kurzusaim egyik meghatározó témáját az eszmetörténeti folyamatok rekonstrukciója és elemzése képezi. Úgy éreztem, az életében és halálát követően is sokszor és jogtalanul, nemtelen aktuális megfontolásokból olykor meghamisítva bírált, az életét a hazájának feláldozó Antall József megérdemli, hogy a példamutatóan őszinte patrióta és elkötelezett demokrata értékrendjét a jelen és az utókor számára a történeti hűség kedvéért, s talán útmutatásként is megörökítsük.

PRAE.HU: Melyik Ön szerint az a három legfontosabb gondolati csomópont, mely Antall József gondolkodását meghatározta?

Antall József politikai gondolkodását mindenekelőtt nemzete, különös hangsúllyal a mai határainkon túl élő magyar nemzetiségek önfeláldozó szolgálata, a demokratikus normák melletti kiállása, s mindezt mintegy keretek közé foglalva a keresztény értékek következetes érvényesítése, összességében a progresszív egyetemes és a hagyományos nemzeti szintézisének megteremtésére irányuló törekvés határozta meg.

PRAE.HU: A múltunk predesztinálja vagy mi magunk alakítjuk a sorsunkat?

Gondolom, egyszerre mindkettő. Nemzeti történelmi örökségünk létünknek folyamatosan érvényesülő alapjait teremtette meg. A tradíciók, a hagyományok meghatározó jelenléte azonban nem örökletes és változatlan determináció, hanem ugyancsak folyamatosan változó adottság, annak pozitív formálása az írástudók (és persze a politikusok) történelmi felelőssége.