Köszöntőjében Mender Tiborné, a könyvtár főigazgatója örömét fejezte ki, hogy milyen sokan jelentek meg a sok választási lehetőség ellenére ezen a programon (nagyjából negyvenen lehettünk), majd elmondta, hogy a könyvtárban mintegy kétezer svájci vonatkozású dokumentum található, és a szépirodalmi alkotások közül természetesen gyűjtik az eredeti kiadásokat és a fordításokat is.

Az esemény vendége volt Christian Mühlenthaler, Svájc budapesti nagykövete is, aki szintén köszöntötte néhány szóban a program résztvevőit és az érdeklődőket. Szerinte ez a könyvsorozat tipikusan svájci projekt, s Svájc és Erdély (a Bookart kiadó csíkszeredai székhelyű) közös jellemzőire, elsősorban a sokszínűségre hívta fel a figyelmet.

Mindezek után kezdődött a tényleges program, egy beszélgetés és a könyvek bemutatása, Nádori Lídia moderálásával. Beszélgetőtársai Angelika Salvisberg, a Pro Helvetia Alapítvány programfelelőse, Werner Morlang, svájci irodalomkritikus, író, a könyvsorozat mentora és Hajdú Farkas-Zoltán, a kiadó főszerkesztője voltak.

Nádori Lídia kérdései természetesen elsősorban a Svájci írók sorozat létrejöttére vonatkoztak. Hogyan, mikor született meg  az ötlet, hogy a Bookart egy ilyen válogatást adjon ki. Hajdú Farkas-Zoltán elmondta, hogy Ludwig Hohl könyvét fordította, amikor ez az ötlet eszébe jutott.  (A Hegyi túra címet viselő kötet egyébként a sorozat részeként majd későbbiekben jelenik meg). Ő is a  hasonlóságot hangsúlyozta, többek között elhangzott az Erdély mint lehetséges keleti Svájc hasonlat is.

A sokszínűség a kiadott és kiadás előtt álló könyvekre is jellemző, hiszen összesen kilenc kötetet, ezen belül hét német, egy olasz és egy francia nyelven alkotó szerző műveit jelenteti meg a kiadó. A rétoromán nyelven alkotó szerzők műveitől fordítási nehézségek miatt álltak el, ahogyan ugyancsak szakmai megfontolásokból, a fordítás problematikusságából fakadóan hiányzik a líra, s kap szerepet csak a próza, ezen belül is elsősorban a regény. 

A nyelvi és kulturális sokszínűséggel kapcsolatban tette fel Nádori Lídia a kérdést Angelika Salvisbergnek, hogy hogyan viszonyulnak ehhez a jelenséghez maguk a szerzők. Salvisberg válaszában azzal kezdte, hogy minden svájci szerző szembesül azzal a kérdéssel mikor írni kezd, hogy melyik kulturális világhoz tartozik,  hiszen a nyelvválasztás összefügg a szerző identitásával, és ez a jelenség rányomja bélyegét a szövegekre is. Másrészt érdekességként elmondta, hogy mind piaci szempontokat figyelembe véve, mind afféle presztizskérdésként tekintve a német nyelven alkotó szerzők igyekeznek német kiadóknál megjelentetni műveiket (a franciák a franciáknál, olaszok az olaszoknál).

A kiadó főszerkesztőjét Nádori Lídia a könyvről mint tárgyról kérdezte. Hajdú Farkas-Zoltán elmondta, hogy nem hiába Bookart a könyvkiadó neve, nagy hangsúlyt fektetnek a kötetek megjelenésére, külsejére, formátumára is. A főszerkesztő szerint olyan ez, mint az étkezés, el lehet menni étterembe, megadni a módját, és lehet csak a csomagolásból, a tubusból is enni. Utóbbival egyébként az e-könyveket vonta párhuzamba. A Bookart  tehát sokat ad a külcsínre is, pontos, alapos, jó minőségű munkát kívánnak végezni e téren is. Mindezért köszönet illeti Részegh Botond grafikust.  

Ezek után Werner Morlang sorra mutatta be a könyveket, a már megjelenteket és a még megjelenés előtt állókat is. Mondott néhány szót a szerzőről, a mű tartalmáról, illetve pár gondolat erejéig saját impresszióiról beszélt a szöveggel kapcsolatban. A sokszínűség e tekintetben is jelen van a sorozatban, ami összekötőkapocs lehet a kötetek között az az emlékezés, a személyes vagy közösségi múlt felidézése az identitáskeresés során. Érdekes volt, hogy több könyv esetében is felmerült a gondolat, bár a téma komor szöveget sejtet, a végeredmény  mégsem ilyen atmoszférájú.

Az est során legtöbbet Gerhard Meierről beszélt Morlang, az eseményt is egy vele készített interjúkötetéből vett idézettel zárta, melyben Meier azt tanácsolja a fiatal szerzőknek, csak akkor írjanak, ha valóban belső indíttatásuk van rá, s ne csak írjanak, éljenek is, noha az utóbbi a nehezebb feladat.

A sorozat már megjelent kötetei: 
Urs Widmer: A kék szifon (fordította Kurdi Imre)
Gerhard Meier: Holtak szigete (fordította Bán Zoltán András)
Piero Bianconi: Családfa (fordította Lukácsi Margit)