Családi társasok: tombol az Afrika-láz

A Spiel des Jahrest, azaz Év játéka-díjat harminc éve ítéli oda egy német kritikusokból és újságírókból álló kilencfős zsűri, az adott évben német nyelven megjelent játékok közül választják ki a legélvezetesebbet. Az elmúlt évek során ez a díj lett a családi játékok legrangosabb elismerése.

A 2011-es év játéka a Qwirkle lett, amely egy nagyon egyszerű szabályok alapján felépülő játék, ahol minél változatosabb színekből és formákból álló sorozatokkal lehet pontot szerezni. A Qwirkle német díja várható volt, az első megjelenése, 2006 óta közel húsz díjat söpört be a világ minden részéről.


2011-ben a németek az Év játéka mellett a Kennerspiel des Jahrest, azaz az Év gémerjátéka címet is megalapították, ellesúlyozandó a családi játékok uralmát, egyszersmind versenyhelyzetet biztosítandó a stratégiai játékoknak. Az első gémerjátékdíjat a 7 Csoda kapta, amelyben minél sikeresebb civilizációt kell kiépíteni.

Február elején zajlott a Nürnbergi Nemzetközi Játékvásár, ahol a gyártók szakmai közönség előtt mutathatták be legújabb játékaikat. Nürnbergbe leginkább családi társasjátékokkal érkeznek a kiadók, idén is ezek közül kerül ki a legtöbb érdekes újdonság. Ezeket felsorolni is hosszú volna, ezért csak néhányat emelnék ki. (A teljes listát itt lehet böngészni.) Az Abacus Spiele és Michael Schacht tervező neve már szinte teljesen összeforrt, év elején a gyártó egy újabb Schacht-játékkal, a Zooloretto kockajáték-verziójával jelentkezett.

A korábban az Év játékának választott Zoolorettóban minél változatosabb állatkertet kell építeni. Az Abacusnál úgy látszik, tombol az Afrika-láz: a Zooloretto dobozán is egy méltóságteljes oroszlán terpeszkedik, de két Afrika-tematikájú játékot is kiadtak, egy kincsvadászós táblajátékot, az Africanát és egy állatos kártyajátékot, a Kleine Fotosafarit. A Queen Games kiadta az Alhambra kiegészítőit tervező Wolfgang Panning első saját nagydobozos játékát, a Maharanit, amelyben mozaiklapok segítségével kell felépíteni a Taj Mahalt.

A Ravensburger egy nagy klasszikusát, a Labirintust festi át a gyerekszíveket egészen biztosan megdobogtató Verdákkal és Hello Kittyvel. A gyártó egyik újdonsága a Mäuse verstecken: a játék során egereket rejtenek el magukon a játékosok, és ki kell találniuk, a többiek hova rejtették a sajátjaikat. Az áttematizált játékok sorába lépett a Kosmos kultusztársasa, Klaus Teuber tervező Catanja is, ami ezúttal Star Trek-es külsőt kapott, és amelyben nem fát, követ, búzát, agyagot, hanem oxigént, vizet, tritániumot, dilítiumot gyűjthetnek a játékosok.

e-könyvek: könyvek-e vagy játékok?

A tabletek és okostelefonok rohamos terjedése óriási lehetőséget tartogat a digitalizált gyerekkönyvek számára. A tengerentúlon egymás után jelennek meg a különböző képeskönyv-applikációk, e-gyerekkönyvek, melyek a digitalizált szövegen túl általában sok hozzáadott kreatív megoldást is tartalmaznak. A legtöbbjük hangoskönyvként is használható, és vannak, amelyekben különböző multimédiás tartalom is található (beágyazott zene, videó, animáció). A gyerekkönyveknek ez az újfajta megjelenési formája rengeteg kérdést vet fel mind a hagyományos olvasási szokásokat, mind a nyomtatott könyvtől eltérő formátumot illetően.

Vajon milyen hatással vannak a gyerekekre az okostelefon-applikációk? Julia Donaldson, a népszerű brit mesekönyv, a Gruffalo írója például nem járult hozzá ahhoz, hogy a könyvei alapján app készüljön, mert szerinte a mozgó képek és a játékok összezavarják a gyerekeket. A Washington Post egyik írása szerint az ellenzők többek között attól tartanak, hogy ezzel még korábban és még inkább az elektronikus médiához kötődnek a gyerekek. Mások úgy gondolják, szükségszerű velejárója a technikai fejlődésnek, hogy már a kisgyerekek is találkozzanak az érintőképernyővel, és az okostelefonokon futó oktató, fejlesztő alkalmazásokkal – hiszen ezek csak egy újabb lehetséges módját nyújtják a tanulásnak. Végül vannak, akik óvatosabban fogalmaznak, vagy inkább nem mondanak semmit, hiszen az alkalmazásokkal még csak mostanság ismerkedünk, egyelőre nem lehet egyértelműen látni, hogy ezek milyen hatással lesznek a gyerekekre. Julia Eccleshare, aki a Guardian Könyvdoktoraként válaszol minden gyerekirodalommal kapcsolatos olvasói kérdésre, úgy vélekedett, hogy az applikációk a történetek feldolgozásában új, izgalmas lehetőségeket nyithatnak, akárcsak annak idején a hangoskönyv vagy a film.Bármelyik véleményt is osztjuk, el kell ismerni, készülnek valóban gyönyörű, érdekes alkalmazások.

A kis fehér holland nyulat, Miffyt talán senkinek sem kell bemutatni, Dick Bruna ötven éve indult gyerekkönyv-sorozatának immár több, mint száz része van. Február végén alkalmazás is készült a Miffyből: a 2 éves kortól ajánlott Miffy's Gardenben a gyerekek öntözhetnek, áshatnak, gereblyézhetnek. Az alkalmazás bejelentésekor Dick Bruna kicsit fanyalgott, mert szerinte a gyerekeknek a régimódi könyvekkel kell először megismerkedniük,  mivel a vizuális ingerek háttérbe szoríthatják a mesemondást és az anyanyelvtanulást.

Akár jogos Bruna félelme, akár nem, tény: amelyik családban van okostelefon, ott nem igazán lehet elkerülni, hogy a gyerek ne akarjon rajta játszani vagy akár történetet olvasni/hallgatni. Ezt az igényt igyekszenek kielégíteni a könyv-applikációk gyártói. Az animációs rövidfilmekért járó Oscart a The Fantastic Flying Books of Mr. Morris Lessmore vihette haza az idei gálán, a filmből például egy gyönyörű tabletes verzió is készült.




Személyes kedvenceim a 4 éves kortól ajánlott Peekaboo, a Puzzld és a Blöki. Bár nem kimondottan újdonságok, grafikájuk és a hangulatuk miatt mindenképpen említést érdemelnek. A Peekaboo  böngészőjáték, ahol elrejtett űrlényeket kell megtalálni a zsúfolt képeken. Külön vicces, hogy a lények hangja olyan, mintha héliumot szívtak volna. A Puzzld egy fa kirakót idéz: a tematikus, élőhelyeket mintázó táblákra kell elhelyezni a formában passzoló állatokat. A Blöki pedig a klasszikus építőkockákat viszi érintőképernyőre. Bár kétségtelen, hogy a valódi kockák, kirakók, böngészők jóval hatékonyabban fejlesztik a gyerekek képességeit, bizonyos helyzetekben jól jöhet, ha nem kell egy doboz játékot cipelni.

Múltidéző dizájnjátékok

A sok szöveg után felüdülésként néhány izgalmas vintázs dizájnjátékot mutatnék, amelyek az építőjátékok köréből kerülnek ki. Rugggero Asnagho lemezekből felépíthető, a 20. század közepét idéző szobrai a képzelet kreatúrái. Az olasz dizájnert Bruno Munari inspirálta.



Szintén kétdimenziós elemekből építhetők meg Ingela P. Arrhenius svéd illusztrátor ötvenes-hatvanas éveket idéző karakterei, melyek között találunk kutyáját sétáltató idős hölgyet, súlyemelőt, jégkrémárust, benzinkutast és felszolgáló kisasszonyt is.



Végül a vintázsjátékok sorát gazdagítják Séverin Millet francia illusztrátor  festett fantáziafigurái is, amelyek ugyan két lábbal a földön állnak, mégis képzeletbeli lények. Ahhoz, hogy felfedezzük, kik ők, honnan jöttek, ki kell találnunk egy mesét hozzájuk, ami az egyik legjobb játék felnőttnek és gyereknek egyaránt.