Mindez egy nagyobb interdiszciplináris projekt, a Magyar emlékezethelyek elnevezésű kutatás részeként valósulhatott meg. A Modem multimédia termében február 23-24-én megrendezett konferencia a Pierre Nora-i fogalomból kiindulva járta körül, miként válik a populáris kultúra az emlékezet hordozójává, valamint milyen szerepe van ebben a különféle médiumoknak.
Az első napon Páles Zsolt, a Debreceni Egyetem tudományos rektor-helyettese és S. Varga Pál, a projekt vezetője nyitotta meg az eseményt. A késve érkezőknek sajnos már nélkülözniük kellett az ülőhelyeket, vagy meg kellett elégedniük a háromlábú sürgősségi székpótlékokkal a terem végében. A nagy érdeklődéssel kísért első szekció moderátora Szirák Péter, a szervező Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője volt. Az előadássorozatot az ELTE vendégelőadója, György Péter kezdte Youtube, NAVA – a hiány helyei címmel. A sűrű referátum a kultúripari termékek emlékezetének mediális hordozóit vette vizsgálati alapul. Fő tézise szerint a populáris kultúra egyes termékeit nehéz, sőt, szinte lehetetlen a klasszikus eljárások szerint archiválni. A problémát az ismert médiakritikus egy a YouTube-on népszerű videón keresztül szemléltette. A második előadást Valuch Tibor, a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének intézetigazgatója tartotta "Fabulon, Sokol-rádió, Trabant" címmel a közelmúlt tárgyi kultúrájáról, a retro, mint össztársadalmi jelenség térhódításának okait vizsgálva. Az eleinte szigorúan szakszerű, majd könnyedebb hangnembe váltó, illusztratív előadásában a relatív jólét emlékezete magyarázza a nosztalgikus vonzódást a régmúlt tárgyaihoz. A harmadik előadás a rendszerváltás előtti reklámokat vette górcső alá. Oláh Szabolcs, a Kommunikáció- és Médiatudományi tanszék oktatója és a rendelkezésre álló technika jóvoltából fülbemászó dallamok és bizarr képek együttese szabadult el, alátámasztva az akkori reklámok identitáskényszerítő szerepét, majd láthattuk, hogy ennek a politikai befolyásoltságnak az emlékezete szinte teljes mértékben hiányzik az online fórumokon visszaemlékezők üzenetváltásaiból. 
Rövid szünet után György Péter moderálásával Orbán Katalin indította a második szekciót. A szintén az ELTE-ről érkező előadó az '56-os gyereknaplók médiumait mutatta be, miszerint Kovács Jancsi és Csics Gyula precízen vezetett füzetei a napló műfaján túllépve a különböző kiadásokban már emlékezethelyként funkcionálnak. Ezek után Horváth Sándor Az Ügynök meg a Lista – A kollaboráció mint emlékezethely című előadását hallhattuk. A felvetett témához a társadalom emlékezete traumatikus ábrázolásmódot tapasztott, ami a populáris kultúrában is megmutatkozik. A nap utolsó referátumát Bujdosó Ágnes PhD hallgató tartotta, amiből megismerhettük a Szomszédok című magyar teleregény eredeti jelentésrétegein túllépő kultusz sajátosságait.

Pénteken reggel tíz órakor kezdődött a konferencia második szakasza. A délelőtti szekció moderátora Fodor Péter, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatója volt. Kállai Sándor, az első előadó a Rejtő Jenő körül kiépült kultuszt mutatta be, mint emlékezethelyet, amit leginkább a fikció és a valóság összemosódása, egy legendás alak konstruálása jellemez. A második referátumot Marcsek György, a debreceni Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet tudományos segédmunkatársa tartotta A tanú című filmről, ami mint mozgóképes médium olyan dolgokat őriz, amiket a spontán emlékezet már nem. Ezt követően Dunai Tamás, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék tudományos munkatársa azt mutatta be, hogy a korszak képregényei milyen módokon őrzik a Kádár-kor emlékezetét, ami a magyar képregény-kultúra alakulásának szempontjából is fontos.

Az ebédszünet után két azonos tematikájú, a magyar foci történetében sarkalatos pontot bemutató előadás következett, Oláh Szabolcs moderálásával. Szirák Péter és Fodor Péter az Aranycsapatról tartott gazdagon illusztrált referátumot a híres 6:3-as meccs jeleneteivel és Hofi Géza, a korabeli stand up-os reflektálásaival a politikum és futball összefonódására. A csapat, az akkori sikerek viszonyítási alapként élnek tovább. Ezek után Réti Zsófia PhD hallgató a mexikói futball-világbajnokságon elszenvedett 0:6-os vereséget elemezte. A közönség emlékezetében ez még nem funkcionál emlékezethelyként, mert csak az Aranycsapat sikereivel szembeállítva kap értelmezést.
Az elhangzott előadások jól szemléltetik azt a mediális és tematikai rétegzettséget, amiben a Kádár-kor és a rendszerváltás emlékezete napjainkban is él. A mindennapjainkat átszövő, hétköznapi dolgok - mint például egy sorozat, egy újság, egy film – saját korukon túlívelve számolhatnak be a történelemről. Úgy érzem, ezen a konferencián sikerült szóra bírni az emlékezetet.

A képek forrása: a Debreceni Egyetem hivatalos Facebook-oldala