film
Sherlock Holmes volt az egyik kedvenc gyermekkori hősöm. 11-12 éves koromban olvastam a Sátán kutyáját, és nagyon megfogott Sherlock Holmes karaktere az éleslátásával és a következtetéseivel. Ez volt az első találkozásom a krimi műfajával, ami szintén nagyon megtetszett. Akkoriban kezdtem el irkálni, és az első regényem ennek hatására egy nyomozós, következtetős, vidám sztori lett. Az angol Sherlock Holmes TV-sorozat a rajongásomra később rátett még egy lapáttal, és ez a rajongás a mai napig nem múlt el. Régóta szerettem volna hasonló filmet készíteni, és az ifjúsági film is egy ideje tervbe volt véve, ezért kitaláltuk, mi lenne, ha két kisfiú nyomozna, akik egymást Holmes-nak és Watsonnak szólítják játékból.
Bernáth Zsolt
PRAE.HU: Majdnem minden zsánert kipróbáltál az elmúlt években. Hogy jutottál el a horrortól az ifjúsági filmig?
A fantáziafilmek, a science fiction és a horrorfilmek nagyon érdekeltek gyermekkoromban, és amikor a húszas éveim elején komolyabban elkezdtem filmezni, a horror műfaj nagyon meghatározó volt. Akkoriban nagyon szerettem a Stephen King-regényeket, a regényeiből készült filmeket, az olasz és az egyéb európai horrorokat. Valamiért egy olyan fiatalokból álló csapat jött össze, akikben közös volt ez az érdeklődés, ezért először ebben az irányban kezdtünk el írni, és horroros, kicsit rémisztő filmeket forgatni. Volt, akit a maszkkészítés érdekelt, valakit a zeneszerzés, mást az operatőri munka, a vágás, engem az írás és a rendezés.
Ez egy tanulási folyamat volt a stáb minden tagja számára, tulajdonképpen mindenki gyakorolt, kipróbálta magát az adott területen. Mára majdnem mindenki számára hivatás lett a hobbiból. A kétezres évek körül volt Tarantino-korszakunk is, akkor gengszter vígjátékot készítettünk kelet-európai, magyar közegbe ültetett tarantinói figurákkal. Ezután jött az Illúziók, ami leginkább egy spirituális dráma, majd elkészült ez a Sherlock Holmes nevében, ami műfaját tekintve ifjúsági film. Most ez a zsáner tetszik a legjobban, de a jövőben bármilyen műfaj jöhet még.
PRAE.HU: És miért jó ifjúsági filmet készíteni? Az utóbbi években Magyarországon rajtatok kívül senkinek nem jutott eszébe ezzel a műfajjal próbálkozni.
Egyrészt jó egy kicsit megint gyereknek lenni. Akkor lehet ilyen filmet írni, és egy nyáron át gyerekekkel forgatni, ha egy kicsit visszamegyünk az időben, és megengedjük magunknak, hogy újból gyerekek legyünk. Másrészt nagyon jó dolog gyerekekkel forgatni, szerintem terápiás hatással volt a stábra, hogy Kristóffal, Ádámmal és Nikivel dolgozhattunk együtt (Szénási Kristóf, Ungvár Ádám, Kugler Nikolett - a szerk.). Az a jó az ifjúsági zsánerben, hogy mindazt bele tudtam tenni, ami fontos számomra, mert elfér benne a humor, egy kis izgalom, egy kis kaland és sok-sok rejtély. Elférnek benne olyan értékek, mint a barátság, az elköteleződés, egy kis szerelem, ami nagyon finoman jelenik meg ebben a filmben. Az ifjúsági zsánert talán egy picit könnyebb megcsinálni, vagy legalábbis olcsóbb, mert egy Indiana Jones-t nem tudnánk leforgatni, de egy Indiana Jones-szerű gyerekfilmet viszont annál inkább.
Kugler Nikolet, Szénási Kristóf, Ungvár Ádám
PRAE.HU: Nikit, Kristófot és Ádámot, a három főszereplő gyerekszínészt hogyan találtátok meg?
Nem volt könnyű dolgunk, mert mostanában nincsenek profi gyerekszínészek szem előtt, így nem tudtunk bevált, tapasztalt gyerekekkel dolgozni. Ezért különféle drámastúdiókban néztünk körül, ahol Kristóf, Ádám és Niki is játszik. Korábban egyikük sem volt még kamera előtt: ez volt az első filmes tapasztalatuk. Maga a munka hihetetlen volt, mert a szülők odaadták nekünk a gyerekeket egy nyárra úgy, hogy ők nem is voltak jelen a forgatáson. Mi pedig nyilván egyfajta bébiszitterként is funkcionáltunk, mert mi vittük őket a kollégiumba, ahol aludtak, mi adtunk nekik enni, stb. Nagyon sokat beszélgettünk, csomó mindent megosztottak velünk az életük aktuális dolgairól.
Olyan volt ez a nyár, mintha hirtelen lett volna három gyerekem, aminek nyilván éreztem a felelősségét, már csak azért is, mert az első lépéseiket próbálgatták ezen a pályán a forgatás alatt. Színésznek készül mind a három, ezért is volt nagyon fontos, hogy milyen a stáb a kapcsolata a gyerekekkel: meghozzuk, vagy elvesszük-e a kedvüket a filmezéstől. Szerencsére a forgatás végére is úgy gondolták, hogy színészek akarnak lenni, de most már azt is tudják, hogy milyen kemény munka filmben szerepelni.
PRAE.HU: Említetted, hogy terápiás hatással volt a stábra a film. Szerinted terápiás hatással lehet a nézőkre is?
Úgy látom, hogy manapság nagyon nehéz a gyerekeknek, mert túl hamar találkoznak olyan kihívásokkal, és olyan szerepekkel, amelyek a felnőttkorra jellemzők. Már a tizenéves kor elején megjelenik a férfi-női szerepek, a szexualitás problematikája, és az a kérdés, hogy hogyan működöm egy csoportban. Úgy emlékszem vissza a gyermekkori közösségekre, akár az osztályközösségre, vagy a baráti körre, hogy nagyon nehéz volt bennük helyet, szerepet találni. A mai gyerekek nagyon hamar szeretnének olyan tökéletesek lenni, olyan jól, divatosan kinézni, mint a vagány gyerek szuperhősök, de a többségük nyilván nem ilyen, sőt.
A Sherlock Holmes nevében története sem szuperhősökről szól, hanem átlagos srácokról, de még csak átlagosnak sem mondhatjuk őket, hiszen Watson egy klasszikus fogszabályzós lúzer, akinek baromi nehéz lehet egy közösségben megfelelni, mert pontosan tudja, hogy soha nem lesz olyan, mint az osztály legjobb képű srácai. Ebben a filmben Watson az igazi hős, mert fejlődő jellem, aki többször átveszi az irányítást Holmes-tól. Egy Watson-típusú kiskölyök szerintem kaphat ettől reményt, mert azt gondolhatja, hogy ezt ő is meg tudja csinálni.
Bernáth Zsolt
PRAE.HU: A Sherlock Holmes nevében mennyire tud ringbe szállni egy hollywoodi, 3D-s, sok speciális effekttel készült Disney-filmmel? Ha egyáltalán ringbe akar szállni...
A tetszési index és a nézettség két teljesen különböző dolog. A nézettség leginkább attól függ, hogy mekkora reklámot tudunk a filmnek keríteni, ami a mi esetünkben nem túl sok. Ha el tudnánk költeni több tízmillió forintot reklámra, óriásplakátokra, TV-hirdetésekre, fizetett hirdetésekre, akkor ezekkel nyilván lehetne növelni a nézettséget, mert jobban el lehet helyezni a filmet a köztudatban.
A film lassan egy hónapja került a mozikba, és szerencsére elég jó kópiaszámmal, huszonvalahánnyal tudott elindulni, a kisebb-nagyobb mozikban és a vidéki városokban is. Úgyhogy a lehetőség minden esetre ott van, hogy az emberek megnézzék. Most indulnak a szervezett vetítések iskoláknak, gyerekcsoportoknak. A mozi után jön a DVD-kiadás, és a karácsonyi időszakban lesz TV-megjelenés is.
De ettől még nem tudjuk meg, hogy a film tetszik-e vagy sem. Most éppen a tetszési indexet tudjuk mérni, mert ott vagyunk nagyon sok vetítésen, és rengeteg visszajelzést kapunk a nézőktől, akiknek a fele mindig tinédzser. Hála Istennek, a közönség nem hazudik, a gyerekek meg főleg nem, akik a vetítés után lelkesen jönnek oda hozzánk és osztják meg velünk a véleményüket. Amikor a három főszereplőt is elvisszük a közönségtalálkozókra, mindig megrohamozzák őket, autogramot kérnek tőlük, fotózkodni, beszélgetni akarnak velük. Volt olyan is, aki a film hatására kezdett el nyomozni.
Azt tapasztalom, hogy a gyerekeknek teljesen mindegy, hogy a film mennyibe került, Amerikában játszódik, vagy Dunaújvárosban, szám szerint 150 speciális effekt van benne, vagy csak 20. Ha tud azonosulni a szereplőkkel, és el tudja ragadni a történet, akkor működik a dolog, és az eddigi visszajelzések alapján működik.
PRAE.HU: Tervezitek a folytatást? Hogyan tovább?
Egyrészt ennek a sztorinak van egy folytatási lehetősége mint nagyjátékfilm, vagy mint TV-sorozat. Most jobban szeretném a TV-sorozat lehetőségét megragadni, mert úgy érzem, hogy a két karaktert és az ő helyzetüket bőven ki lehetne bontani. Másrészt lehet, hogy egy TV-sorozat még jobban is illik ehhez a műfajhoz. Van egy másik ifjúsági film forgatókönyvünk, egy kalandfilm nagyon sok karakterrel, helyszínnel és trükkel, ezért ennél a filmnél tízszer-hússzor több pénz kellene hozzá. Beadjuk idén pályázatra, úgyhogy még lehet belőle valami.
A Sherlock Holmes nevében utóélete egyébként megalapozhatja a következő filmes projekt elindulását. Szerencsére nagyon jó fogadtatásra talált a film, mind a szakma, mind a közönség körében. Tényleg üdvözölték, hogy ifjúsági film, és azt is, hogy alulról jövő kezdeményezésként, állami pénz nélkül jött létre. Ahhoz hogy ezt folytatni tudjuk, vagy ennek a filmnek az árát kell visszahozni (20 millió forint – a szerk.), vagy pedig muszáj pályázati úton pénzeket szerezni.
Ezt az évet rászántuk arra, hogy kiderüljön, ez sikerül-e. Ha igen, akkor tudunk jövőre dolgozni, ha nem, akkor nem tudom, mi lesz. Én bízom benne, hogy ez a film kezdete valaminek, és a segítségével olyan kapuk és lehetőségek nyílnak meg előttünk, amelyekkel tovább tudunk dolgozni.
A film honlapja: http://sherlockfilm.hu/
Bernáth Zsolt
Fotó: Hegedűs János
Sherlock Holmes nevében
Színes, magyar ifjúsági kalandfilm, 100 perc, 2011 (12).
Főszereplőink két Sherlock Holmes-rajongó kiskamasz, akik egymást Holmes-nak és Watsonnak szólítják, valamint egy kislány, Ica, akivel együtt különös kalandokba keverednek a nyári szünetben. Történetünk egy vidéki kisvárosban játszódik, ahol furcsa dolgok történnek, noha a felnőttek mindebből semmit nem vesznek észre. Gyerekek tűnnek el, és bár pár nap után látszólag sértetlenül előkerülnek, valójában egyik sem ugyanaz már, mint korábban volt. Watson a maga módján nyomozott már ez ügyben, de nem jutott semmire. Holmes-nak nem csak intellektuális kihívás a rejtély megoldása, de segíteni is akar.
Rendező: Bernáth Zsolt
Zeneszerző: Gulya Róbert
Operatőr: Szentkúti Tamás
Producer: Váczy Károly
Gyártásvezető: Milka Julianna
Vágó: Bernáth Zsolt, Végh Zoltán
Szereplők: Szénási Kristóf (Holmes), Ungvár Ádám (Watson), Kugler Nikolett (Ica), Karalyos Gábor (Padlizsán), Gáspár Tibor (Somnius), Kiss Attila (Karbantartó), Tahi Tóth László (Öreg), Deli Dániel (Goldi)
Forgalmazó: 3D - Film Kft.