Mangelos (Dimitrije Bašičević): Paysage of Al Capone (1952)

Miodrag Pavlović
ÉJSZAKA

Ajtóm előtt
idegen árny
összeszorítja száját

Hogy kőfalakon
virítsunk
arra vagyunk ítélve

Az ablak csücske
utat talál a csillagokig
a csillagokig és vissza

*

Mezőnyi vér
sebzett kezekből

Vak madár
virágról énekel

Az ember önnön
képét nem érti

Öngyilkos
acél neszezése
kékség sürüdése

*

Átok erdeje
alkony zászlaja
sorsok
álomba futása

Föld alatt hullák
úsznak rajokban
elfeledt nevek
kőben hegesednek

Elszéledt napok
szélűzte napok
mint halott felleg
folyóba fúlnak

Századok egymásnak telefonálnak
csak a hazugság
konok makacsul visszatérni

(1952 / Lator László fordítása)

Petrik Pál: Szabadkai utca (1952)

Debreczeni József
VACSORACSILLAG

Megöregszik a délután,
Setét dókát ölt: öregest;
Nyolc óra sincs, már öreg est,
Jövendőm futtat kengyelest:
Vágtat felém az éjfutár.

Öregszem én is, dicstelen,
Vacsoracsillag egemen,
De nincs megette istenem,
A kengyelest meg ismerem,
Kapumat hát beszegelem.

Ajtómat és ablakomat,
Cifra ládámat: lelkemet;
Tetőmről hull a vakolat,
Nagy omlás rázta lakomat;
A törmelék majd betemet.

(1952)